Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Elkerül az ivóvíz-szolgáltatás és a szennyvízkezelés a Gyulai Közüzemi NKft.-től
Csatlakozik az Integrációs Programhoz, ezzel az államra ruházza át a víziközmű-szolgáltatással járó feladatot és az ahhoz kapcsolódó vagyonelemeket a gyulai önkormányzat; az integrációnak november 30-ig kell befejeződnie. Az átadás-átvételt követően az ivóvíz- és szennyvízszolgáltatást, regionális közszolgáltatóként, az Alföldvíz Zrt. látja el Gyulán, de a városüzemeltetési és hulladékgazdálkodási feladatok továbbra is a Gyulai Közüzemi NKft.-nél maradnak. Az erről szóló határozati javaslatot 12 igennel, Galbács Mihály (Mindenki Magyarországa Mozgalom) és Leel-Őssy Gábor (Demokratikus Koalíció) nem szavazata ellenében fogadta el a képviselő-testület.
Görgényi Ernő (Fidesz–KDNP) polgármester az előterjesztés ismertetésekor emlékeztetett: tavaly augusztusban már tárgyaltak az állami integrációról, de a rövid határidő és a Gyulai Közüzemi NKft. komplex feladatköre miatt úgy döntöttek, nem élnek a lehetőséggel.
Hozzátette: a cég két évvel ezelőtt megkötött, rendkívül kedvező villamosenergia-beszerzési szerződése december 31-én lejár, így a társaságnak évi 400 millió forinttal többet kell majd fizetnie az áramért 2024-ben. A cég kiadásait tovább növeli, hogy a lakosság és a gazdasági társaságok védelmében hozott kormányzati intézkedés miatt az ivóvíz- és szennyvízdíjak 2013 óta nem emelkednek, a kiadások viszont igen, így a víziközmű-ágazat évről évre veszteséget termel a Gyula mellett hat településen, Mezőkovácsházán, Végegyházán, Medgyesegyházán, Újkígyóson, Kondoroson és Nagybánhegyesen víziközmű-szolgáltatást ellátó Gyulai Közüzemi NKft.-nek. A településvezető arról is beszélt, hogy csak a gyulai önkormányzatnak idén mintegy 230 millió forint veszteséget kellene megtérítenie a társaságnak.
Görgényi Ernő leszögezte: nem kényszeríti az önkormányzatot jogszabályi kötelezettség, hogy részt vegyen az integrációban, gazdasági értelemben viszont kényszerhelyzetbe került. Kifejtette: a testületnek arról kell döntést hoznia, hogy a város fizessen-e évente több száz millió forintot a Gyulai Közüzemi NKft.-nek veszteségfinanszírozásra, vagy adja át az államnak a tevékenységet.
Elmondta: tavaly augusztushoz képest változás, hogy nem a teljes cég működtetését venné át az állam, csak a víziközmű-szolgáltatást és az ahhoz kapcsolódó vagyonelemeket. Az önkormányzati tulajdonban maradó társaság továbbra is ellátná a hulladékgazdálkodási, parkolóüzemeltetési, vagyongazdálkodási, parkgondozói és egyéb feladatait.
Jelezte: van rá lehetőség, hogy a likviditási problémával küzdő cég gyors pénzügyi segítséget kapjon, amit az integráció megvalósulása után nem kell visszafizetnie.
Hangsúlyozta: a lakosság számára nem jár hátrányos következménnyel az integráció, ugyanannyi díjat fog fizetni, mint eddig, és ugyanazt a jó minőségű vizet kapja ugyanabból a vízbázisból, mint eddig. Kitért arra is, hogy az állami céghez átkerülő dolgozók is jól járnak, hiszen többet fognak keresni.
Megjegyezte: az integráció után az állami céghez kerülő eszközállományt és a hiányzó humán erőforrást pótolni kell.
A polgármester Szalai György (Gyulai Városbarátok Köre) kérdésére közölte: a leltárról később dönt majd a képviselő-testület.
Daróczi László, a Gyulai Közüzemi NKft. ügyvezetője
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Leel-Őssy Gábor az előterjesztés kapcsán úgy fogalmazott: „bele voltunk kényszerítve egy olyan rendszerbe, amely működésképtelennek bizonyult, és fenntarthatatlannak”. Hozzáfűzte: nem tud olyan szolgáltatásról, amelyet az állam bekebelezett, és jobban működne.
Galbács Mihály az ötvenes évek téeszesítésítéséhez hasonlította az integrációt, véleménye szerint „az állam kikényszeríti az önkormányzatoktól ezeket a lépéseket”, a fideszes képviselőknek pedig „meg kell felelniük a diktátumnak”. Azt is mondta, a „lölőizmus fog érvényesülni”, a szándékosan tönkretett ágazatot átveszi „az a kör, amelyik az úthálózatot is privatizálta”, és megemeli a díjakat.
A polgármester úgy reagált: rég hallott ennyi sületlenséget. A téeszesítéssel vont párhuzam kapcsán úgy fogalmazott: a képviselő „a marxista esti egyetemen tanulhatott esetleg ilyeneket”. Mint kifejtette, nincs analógia a két dolog között, ugyanúgy köztulajdonban lesz az üzemeltetési feladat és a vagyon, csak állami köztulajdonban. Nyomatékosította: „semmilyen szankció nem ér minket az állam részéről, ha inkább úgy döntünk, több száz millió forintot bele akarunk önteni a feneketlen kútba veszteségfinanszírozás jogcímén”.
Hangsúlyozta: a víziközmű-szolgáltatás az államnál is veszteséges lesz, de a kormány védeni szeretné a fogyasztókat az áremelkedéstől, ezzel a legszegényebbek is meg tudják fizetni az alapvető szükségletnek tekintett ivóvizet. Ennek megvan az ára – fogalmazott.
Ökrös István (Fidesz–KDNP) aláhúzta: az állam véleménye szerint „segítene rajtunk”.
Kónya István (Fidesz–KDNP) alpolgármester arra emlékeztette Galbács Mihályt, hogy „elárulta a politikai szövetségüket”, ezért kitették őt a frakcióból. Ön egy sértett ember – szúrta oda.
Daróczi László, a Gyulai Közüzemi NKft. ügyvezetője Leel-Őssy Gábor kérdésére elmondta: a gyulai állomány értéke jelenleg 6,5 milliárd forint.
Görgényi Ernő ennek kapcsán megjegyezte: ez a vagyon törzsvagyon, amit nem lehet hitelhez biztosítékként felajánlani, nem lehet rá jelzálogot bejegyezni. Hozzáfűzte: inkább azok a szinergiák hiányoznak majd, amelyek révén optimálisan tudták az eszközöket és a humán erőforrást a város érdekében működetni.
A grémium az ülésen arról is egyhangúlag döntött, hogy megvásárolja a Gyulai Közüzemi NKft. Gyulai Várfürdő Kft.-ben meglévő, 1,22 százalék arányú, 19 millió 240 ezer forint értékű tulajdonosi részesedését.
Az Erkel Ferenc NKft. új és régi ügyvezetője: Repisky Dániel és Katona Katalin
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Új ügyvezető az Erkel Ferenc NKft.-nél
Repisky Dánielt választotta egyhangúlag a képviselő-testület az Erkel Ferenc NKft. rendezvényekért felelős ügyvezetőjévé október 1-jétől 2028. szeptember 30-ig. Katona Katalin korábbi ügyvezető megbízását, kérésére, közös megegyezéssel szüntették meg szeptember 30-i hatállyal.
A polgármester az előterjesztés ismertetésekor kifejtette: mivel a társaság összetett szakmai munkát végez, és számos közművelődési helyszínt tart fenn, indokolt a két ügyvezetős modell fenntartása. Hozzátette: a nyílt pályázatokra tapasztalataik szerint nem jelentkeznek, ezért úgy döntöttek, maguk keresik meg az ügyvezető utódját. A városvezető többekkel konzultált, ezután született meg a döntés, hogy Repisky Dánielt javasolják a posztra.
Az újonnan megválasztott ügyvezető hat éve áll a társaság alkalmazásában, rendelkezik a szükséges képzettséggel, mélyrehatóan ismeri a társaság működését, és jó viszonyban van a kollégáival – hangsúlyozta a polgármester.
Katona Katalin többek között köszönetet mondott a lehetőségekért és a támogatásért, amit kapott. Kiemelte: az elmúlt években megújulhattak a céghez tartozó épületek, és számos projektet valósítottak meg munkatársaival.
Repisky Dániel megköszönte Katona Katalinnak a tőle munkatársként kapott bizalmat. Mint fogalmazott, szeretné tovább vinni a művelődési központ programkínálatát, az aktuális trendeket követve, újításokat is bevezetve. „Szeretném, ha a gyulai lakosok, közösségek és a városba látogató vendégek továbbra is azt éreznék, hogy ide jó bejönni, érdemes bejönni, hiszen mindenki megtalálja azt a programot, rendezvényt, ami az érdeklődési köréhez tartozik” – tette hozzá. Aláhúzta: kiváló kollektívájuk van, amely bizonyította az elmúlt években, hogy minden kihívásra megtalálja a választ.
Maróthy tér lesz a Várkert utcából
A képviselő-testület egyhangú döntésével Maróthy térnek nevezte át a Várkert utcát, valamint a vár környéki teret és játszóteret magába foglaló közterületet, amelynek eddig nem volt neve. A névváltozással érintett gazdálkodó szervezetek cégnyilvántartási adatainak módosításához a grémium 504 ezer forintot biztosított.
Az előterjesztés felidézi: Gyula első írásos említése 1332-ből származik, az ekkor készített pápai tizedjegyzékből tudható, hogy ekkor már plébánosa is volt. Az 1390-es években már 44 településből álló uradalom központja volt a város, amely bíró- és elöljáró-választó, valamint vásártartási joggal is rendelkezett. 1403-ban Zsigmond király Maróthy János macsói bánnak adta a gyulai uradalmat, az ő idejében érkeztek Gyulára a ferences rendi szerzetesek, és ő építtette olasz építészekkel a gyulai téglavárat. Maróthy jelentős kedvezményeket adott Gyulának (adószedési, bíráskodási jog, vámmenteség), ami nagyban hozzájárult a település felemelkedéséhez, várossá nyilvánításához. A birtokos által építtetett várnak köszönhetően lehetett Gyula a vármegye székhelye Mátyás király idején, és az erődítmény révén maradt a település a török kiűzése után is megyeszékhely.
Görgényi Ernő rámutatott: a Maróthy család nevét jelenleg csak egy kis utca viseli Újváros északi szélén. Emlékeztetett: a millennium évében, 1896-ban a Maróthy család tiszteletére Maróthy térnek nevezték el a román ortodox templom előtti teret, amely 1958-ban a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének kezdeményezésére új nevet kapott, Petru Groza román miniszterelnök után. A közterület 1990 óta Szent Miklós park, ezt az elnevezést az önkormányzat nem akarja megváltoztatni, tiszteletben tartva, hogy az ott található román ortodox templom védőszentje Szent Miklós.
Kötelesek vagyunk egy elnevezéssel is tisztelegni az iránt, aki azt a várat építtette, amelynek ma oly sokat köszönhetünk, például a virágzó turizmust vagy a Gyulai Várszínházat – fogalmazott a polgármester.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Fogyatékkal élőknek alakítanának ki otthont
A képviselő-testület egyhangú döntésével 20 millió 320 ezer forintot biztosított a Gyula és Környéke Többcélú Kistérségi Társulásnak egy támogatott lakhatást nyújtó szociális intézmény építésének tervezési feladataira.
Görgényi Ernő ismertette: a fogyatékkal élő felnőttek bentlakásos otthonát a Gábor Áron utca 25. szám alatti, leromlott állagú ingatlanban alakítanák ki, amelynek tulajdonjogát ingyen kapta meg az önkormányzat az államtól. Az épületet a grémium által megszavazott önkormányzati forrásból a szociális szolgáltatások fenntartói feladatait ellátó Gyula és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás terveztette meg egy tavaly közzétett EFOP-kiírás kapcsán, azzal a kitétellel, hogy a támogatásból az összeget visszatéríti az önkormányzatnak. A pályázat nem részesült támogatásban, de újabb kiírást keresnek a tervek megvalósítására.
Pályázik a könyvtár
Egyhangúlag hagyta jóvá a képviselő-testület, hogy a Mogyoróssy János Városi Könyvtár összesen 1,4 millió forint százszázalékos intenzitású támogatásra pályázzon a Nemzeti Kulturális Alapnál. Az intézmény 400 ezer forintból nyári tábort szervezne 12–16 évesek számára, 1 millió forintból pedig szoftveres kiegészítő modulokat, illetve QR- és vonalkódolvasó eszközöket szerezne be a digitális olvasószolgálat fejlesztése érdekében. Utóbbi révén lehetővé válna a keresett könyvek online lefoglalása, elindulhatna a chattájékoztatás, és előkészíthetné a könyvtár a digitális olvasójegyre történő átállást.
Jövőre is lesz Bursa Hungarica
Jövőre is csatlakozik a gyulai önkormányzat a szociálisan hátrányos helyzetű fiatalok felsőoktatási tanulmányait támogató Bursa Hungarica ösztöndíjrendszerhez. Az A típusú pályázat tíz hónapra, azaz két egymást követő tanulmányi félévre, a B típusú háromszor tíz hónapra, azaz hat egymást követő félévre szól.
A képviselő-testület a jövedelemhatár emeléséről is határozott annak érdekében, hogy még többen részesülhessenek a támogatásban. A döntés értelmében az egy főre jutó jövedelem 142 500 forintról 199 500 forintra emelkedett, a rangsoroláskori jövedelemhatár pedig 114 000 forintra.
Idén is lesz igazgatási szünet
Idén is igazgatási szünetet rendelt el a képviselő-testület a polgármesteri hivatalban 2023. december 27-től 2024. január 1-jéig. A halotti anyakönyvezés, a köztemetés és a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetből adódó szociális ügyek tavalyhoz hasonlóan a szünet ideje alatt is intézhetők.
Új tag a gazdasági bizottságban
Egyhangú döntésével Haász Ferencet választotta a grémium a gazdaságierőforrások-bizottság tagjának. A döntésre azért volt szükség, mert Csőke Péter lemondott a tagságáról, miután az ipartestület elnökévé választották.
Az ország több óvodája érdeklődik a GYVEÓ programja iránt
Az ülésen napirenden szerepelt Gyula Város Egyesített Óvodájának (GYVEÓ) 2022–23-as nevelési évről szóló beszámolója is, melyet egyhangúlag fogadott el a képviselő-testület.
Makráné Gombkötő Zita intézményvezető felhívta a figyelmet arra a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos nevelési programjukra, amelyet két év alatt dolgoztak ki a GYVEÓ óvodapedagógusai. Kiemelte: a szakmai anyag iránt több óvoda is érdeklődik az országban.
Az intézményvezető Görgényi Ernő felvetésére elmondta: az infokommunikációs eszközök túlzott használata miatt az írásmozgás-koordináció és az elemi számolási készség terén is lényegesen gyengébben teljesítenek napjainkban az óvodáskorú gyerekek, mint húsz évvel ezelőtt.
Jancsurák József, a GYSZC főigazgató-helyettese
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Nő az érdeklődés a felnőttképzések iránt
A grémium a Gyulai Szakképzési Centrum (GYSZC) és a Gyulai Tankerületi Központ napirend előtti beszámolóját is tárgyalta, előbbit egyhangúlag, utóbbit Galbács Mihály (Mindenki Magyarországa Mozgalom) tartózkodása mellett fogadta el.
Jancsurák József, a GYSZC főigazgató-helyettese úgy fogalmazott: a 2022/23-as tanévet gördülékenyen kezdték meg, a személyi és tárgyi feltételek is adottak az intézményben, a stabil óraadó-állományuknak köszönhetően nem küzdenek tanárhiánnyal.
Közölte: mintegy 2500 tanuló kezdte meg a tanulmányait a szakképzési centrumban. Kiemelte: a felnőttképzést folyamatosan erősödik, a megyén túl, Szegeden is tartanak kurzusokat. Kitért arra is, hogy egyre több azoknak a cégeknek a száma, amelyek bekapcsolódnak a duális képzésbe. Jelezte: az Airbus Hungary munkaerő-piaci igényeinek is eleget tesznek majd, várhatóan két csoportnak indítanak gépi és CNC-forgácsoló képzést.
Teleki-Szávai Krisztina, a Gyulai Tankerületi Központ igazgatója ismertette: a központhoz 28 köznevelési intézmény és 80 feladatellátási hely tartozik, ahol közel 11 ezer gyermek tanul. Az intézményekben 1150 pedagógus, közel 200 nevelő-oktató munkát segítő kolléga és több mint 200 technikai munkatárs dolgozik. Gyulán négy általános iskola, egy gimnázium, egy alapfokú művészeti oktatási intézmény és az idei tanévtől egy egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény működik a központ fenntartásában. Az igazgató kiemelte: valamennyi iskolában kiválóak a tanulói átlagértékek.
Arról is említést tett, hogy nyolc intézmény nyerte el a bázisintézményi címet, köztük négy gyulai. Mindegyik példaértékű, mintául szolgáló pedagógiai programot valósít meg. A tankerületi központ a Gál Ferenc Egyetemmel közösen egy egészségtudatos életmódot népszerűsítő pilotprogramot is elindított, amely idén folytatódik.
Teleki-Szávai Krisztina kitért arra is, hogy az energiaválság miatt csökkenteni kellett az intézmények rezsijét. Áramot 25 százalékkal, gázt 44 százalékkal kevesebbet fogyasztottak.
Galbács Mihály kérdésére kifejtette: a tankerület pedagógusi és oktatató-nevelő munkát segítő dolgozóinak létszáma megfelel a jogszabályoknak, illetve az intézmények pedagógiai programjában foglalt feladatoknak, és minden intézményükben teljeskörűen biztosított a szakos ellátottság.
A képviselő-testület zárt ülésen döntött, a Havasi István-díj adományozásáról és a Bay Zoltán tanulmányi ösztöndíjak odaítéléséről.
