Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - Agrárkamara: kevés lesz a cseresznyetermés, új fajtákra van szükség

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • MTI • HÍREK • 2023. június 17. 15:30
Agrárkamara: kevés lesz a cseresznyetermés, új fajtákra van szükség
40-50 százalékosra becsülik a tavaszi fagyok miatti terméskiesést

Miután az átlagosnál jóval kevesebb cseresznye terem idén a tavaszi fagyok miatt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) új, a magyarországi időjárást bíró fajtakínálat kialakítását és használatát sürgeti a hazai klímán nem alkalmas mediterrán fajták helyett.

A NAK az MTI-nek elküldött közleményében 40-50 százalékosra becsüli a tavaszi fagyok miatti terméskiesését a cseresznyénél, hozzátéve, hogy az elmúlt hetek nagy esőzései miatt sok érett gyümölcs megrepedezett.

A kamara ezért szorgalmazza a – 2000-es évek elején gyakorlatilag megszüntetett – nemesítés, fajtakísérletek és a kataszteri rendszer újraélesztését.

Magyarországon mintegy 2700 hektáron termesztenek cseresznyét; területi eloszlásban Pest és Heves vármegye kiemelkedik 500 hektár feletti termőterülettel, de jelentős területek vannak Szabolcs-Szatmár-Bereg és Bács-Kiskun vármegyében is – ismertették.

A jó években mintegy 12-13 ezer tonna a termés, idén ennek csak 50-60 százalékával számolnak, a Dunántúlon és a Duna-Tisza-közén nagyobb fagykárok keletkeztek, de keleten és délen sem ideális a helyzet a NAK szerint.

A NAK felhívta a figyelmet arra, hogy az EU-csatlakozás utáni pár évben megszűntetett fajtakísérletek, valamint kataszteri rendszer miatt nem kontrollálható, hogy adott helyre megfelelő gyümölcsfajokat és fajtákat telepítsenek, és így a megfelelő gazdasági és technológiai javaslatok is hiányoznak. A hazai gyümölcsnemesítési szakma leépült, a fiatalok számára nem nyújt perspektívát, nagy részük elhagyta a pályát – fogalmaztak, megjegyezve, a magyar gazdák alapvetően arra kényszerültek, hogy külföldi, főleg mediterrán fajtákat hozzanak be. Azonban mára annyira megváltozott az időjárás, hogy nemcsak a meleg teleket, hanem az akár tíz napon belül jelentkező 15 és -10 Celsius-fok közti különbségeket is bírniuk kellene a fajtáknak, de a jelenleg általánosan alkalmazottak arra nem képesek.

Bejelentették, hogy a NAK idén elindít egy szakmai rendezvénysorozatot, ahol több fontos gyümölcsfajnál ad érdemi tájékoztatást a gazdáknak, a következő években várható ültetvénytelepítési pályázatokra is felkészítve őket. Az első ilyen rendezvény témája a cseresznye volt június 15-én, amelyen a szervezők szerették volna ráirányítani a gazdálkodók figyelmét arra, hogy ne csak a korai fajták termesztésére törekedjenek – mivel ezeknél nagyobb a fagykockázat –, inkább a közép és kései fajtákra fókuszáljanak.

Megjegyezték, hogy a sok eső az érő gyümölcsöknél repedéshez vezethet és növelheti a növényvédelmi költségeket is, amely ellen segítséget nyújthat a fóliával fedett háló. Ennek állami támogatását megfontolandónak tartja a NAK, kiemelve, hogy a termelés biztonsága lényegesen emelhető az intenzív, jég- és esővédő fóliával takart ültetvényeken, de ezek beruházási költsége magas. Szakmailag indokolt lehet az új ültetvényeken a speciális rovarvédő háló felszerelése is, ami tovább drágítja a beruházásokat – írták.

Összes cikk - lent (max 996px)
+
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)