A megemlékezésen Kovács Tamás, a NAV Békés vármegyei igazgatója mondott beszédet
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Koszorúzással és szentmisével emlékeztek a málenkij robot évfordulójára január 8-án a gyulai Szent József-templomban.
Mittag Mónika, a gyulai német nemzetiségi önkormányzat elnöke az eseményen felidézte: 1945. január 10-én több mint ötszáz gyulai németet hurcoltak el többéves kényszermunkára a Szovjetunióba, a Donyec-medencei szénbányákba.
Kovács Lajosné, a K. Schriffert Hagyományőrző Kör elnöke lapunknak elmondta: ma már csak hárman élnek a Gyuláról elhurcoltak közül, akik mindannyian 90 év fölött vannak, így az eseményen már nem vesznek részt.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A megemlékezésen Kovács Tamás, a NAV Békés vármegyei igazgatója mondott beszédet. Felidézte: 1944 karácsonyán jelent meg Gyulán a közlemény, miszerint minden német nevű fiatal nő és férfi köteles munkaszolgálatra jelentkezni. A elhurcoltak egynapi élelmet vihettek magukkal. Mivel Németvároson közel 90 százalékban sváb lakosság élt, szinte minden családot érintett a felhívás.
– Mit érezhettek azok a honfitársaink, akik olvasták ezt, hogyan telhettek a következő napok, miről beszélhettek azok, akik itt születtek, itt nőttek fel, és itt dolgoztak Magyarországon? – tette fel a kérdést beszédében Kovács Tamás.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Emlékeztetett: nem sokkal később, januárban 53 marhavagon indult el Gyuláról. Magyarországról 600 ezer embert vittek el, akik közül 200 ezer már nem érhetett haza, Gyuláról pedig 550-en indultak el, de 64-en már sohasem látták újra a családjukat.
Kovács Tamás arról is beszélt, hogy németek már az 1720-as évek óta éltek Magyarországon, Gyulára négy évvel később kezdtek el beköltözni.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
– Már néhány évvel később ilyen nevek olvashatók a helyi anyakönyvekben: Becker, Geszner, Schneider, Pflaum, Titz... Nekünk ismerősen csengő nevek, barátainké, rokonainké és ismerőseinké. A helyi németek hihetetlen szorgalommal és hűséggel kezdték meg új hazájuk építését, a munka, a mesterségek szeretete, a mértékletesség, azaz a polgári mentalitás jelent meg velük – fejtette ki, hozzátéve, hogy az ország fejlődésében nagy szerepe volt a németségnek.
A templomban tartott megemlékezés után koszorúzást tartottak a málenkij robotra elhurcoltaknak állított emlékműnél.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
