A Gyulai Kulturális és Rendezvényszervező Nonprofit Kft. Kazinczy Ferenc születésének 250. évfordulója tiszteletére három részből álló előadássorozatot hirdetett meg középiskolás diákok részére Nyelvében él a nemzet címmel.
Az előadások mindegyike bárki részére nyitva állt és ingyenes volt. Érkeztek is rá a diákokon túl a felnőtt korú érdeklődők is, ezzel bizonyítva a kultúrára való, még meglévő igényt.
A nyelvújítás vezéralakja, Kazinczy Ferenc – születésének negyedévezredes évfordulója tiszteletére a nemzeti emlékezet program részeként a 2009. évet a kormány Kazinczy-emlékévnek nyilvánította, s országszerte emlékeznek rendezvényekkel az 1759. október 27-én született irodalmárra.
Az egykori Erkel Ferenc Művelődési Központ rendezvénysorozatának első ankétjára a Bárka folyóirat szerkesztőit és szerzőit látta vendégül. Elek Tibor főszerkesztő a folyamatos nyelvváltozásról, az azt megújítani látszó idegen szavak beáramlásáról, az informatika hatására fellépő szavak, jelek, rövidítések sajátos nyelvezetéről, na és persze a szlengről mesélt érdeklődő hallgatóságának. A jelenlévő szerkesztő-szerzők, Szabó Tibor Benjámin, Kiss Ottó és Kiss László pedig különböző írásaik felolvasásával illusztrálták a fentieket, majd aktuális munkáikból adtak ízelítőt.
A sorozat következő előadását Finnugor nyelvcsalád, és magyar nyelvtörténet címmel Fodor György gimnáziumi tanár, kutató tartotta – a kiírt időponttól eltérve, egy héttel korábban. Az őszi szünetre hivatkozva tett időpontváltozásról a célközönség – mint megtudtuk – értesült, de a kiírásokat, plakátokat sajnos elfelejtették módosítani, így erről legjobb szándékunk szerint sem tudunk beszámolni.
Annál nagyobb hírverést kapott Irodalmi kulináriák – „Nyelvében főz a nemzet" című cseveje, amelyen Cserna-Szabó András és Grecsó Krisztián kortárs írók meséltek írásaikban megjelenő gasztronómiai ínyencségeikről a házigazda Kiss Lászlónak, s a mindezen remekül szórakozó közönségnek.
Szép példája ez a nevelésnek is, hiszen Kiss László csillogó szemű diákjai szórakozva szeretik meg az irodalmat, élőnek, jelenlévőnek, elérhetőnek találva, s nem valami távoli, magas polcra fektetett holt tudományként.
Ehhez járult hozzá a városunkban élő írók jelenléte is, kik ezzel a gesztussal fejezték ki egymásra figyelésüket. S köszönet illeti a rendezvénysorozat helyét biztosító művelődési ház munkatársait is, akik lehetővé tették, hogy ilyen formában is megvalósuljon Kazinczy szállóigévé vált egyik epigrammája, miszerint „Jót és jól! Ebben áll a nagy titok...” - remélve, hogy ezzel hagyomány teremtődik a nyelvvel történő emberközeli foglalkozásra, hiszen – mint bebizonyosodott – igény is, szakértő is lenne rá.
