Békés megye településein több tucat rendezvényen emlékeztek meg a Magyar Kultúra Napjáról. Közülük talán a legrangosabb volt a Békés Megyei Levéltárban lezajlott emelkedett és bensőséges ünnepség, amelyen átadták a vármegyei emlékszobát és megnyitották a levéltár új állandó kiállítását. Megnyitó beszédjében Domokos László, a megyei önkormányzat elnöke visszaemlékezett azokra a szerény körülményekre, amelyekkel néhány éve találkozott, és amelyek arra indították a megye vezetését, hogy az intézmény rangjához méltó körülmények megteremtését határozzák el. Kiemelte a levéltár fontosságát a múlt megismerésében, ugyanis visszatekintve a mögöttünk hagyott eseményekre, mérlegelni tudjuk, hogy jó úton járunk-e és így elkerülhetjük az elődeink által elkövetett hibákat. Felhívta a figyelmet a levéltárnak a helyi identitás kialakításában betöltött szerepére, amely szerint tudatosítania kell, hogy minden generáció egyetlen szem a hosszú lánc egészében.
Dr. Erdész Ádám, a levéltár igazgatója lapunk tudósítójának kérdésére elmondta, hogy jó két éve történt a levéltár életében az a változás, amely kifelé is látszik, és amely azt eredményezte, hogy számos ponton kinyíltak a nagyközönség felé a levéltár kapui. Most egy programiroda szervezésében jönnek ide a diákcsoportok rendhagyó történelemórát tartani, de nemcsak Gyuláról és Csabáról, mint azelőtt, hanem a megye legtávolabbi falvaiból is. A beruházás tervezése során született meg a „vármegyei szoba” ötlete. Annak idején a vármegyei bútorok jó részét Gyulán megőrizték, így nem okozott gondot a szoba kialakítása. A megyei jelképekkel díszített szép szekrény és az íróasztal nem köthetők konkrét személyekhez, annyi azonban bizonyos, hogy egykor a vármegyeházán magas rangú tisztviselők használták. A kiegészítőket, a képeket, és a tollkészletet a Munkácsy Mihály és az Erkel Ferenc múzeum kölcsönözte.
- Felújítottuk az állandó kiállítást, amely egyrészt egy megyénk jeles személyiségeit ábrázoló portrésor, másrészt a levéltár sokrétű munkáját, féltve őrzött kincseit, valamint a megye történetét korszerű eszközökkel (érintőképernyő, lapozgatók, film) bemutató installáció az első emelet folyosóján. Láthatók itt községi pecsétek, érdekes iratok, képek másolatai, vagy a függönyön a Ladics családfa. A kiállítás történészi munkája dr. Kereskényi Miklósné, dr. Héjja Julianna, Sáfár Gyula és Erdész Ádám nevéhez fűződik – folytatta ismertetőjét a levéltár igazgatója.
- Ez a kifelé fordulás azonban nem szoríthatja háttérbe a levéltár feladatát képező tevékenységet, a dokumentumok gyűjtését, őrzését, feldolgozását, a kutatói igények kiszolgálását. Dr Héjja Julianna Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715-1848 címet viselő könyvének ünnepélyes bemutatása is az itt folyó kutatómunka magas színvonalát jelzi. (archontológia: történeti segédtudomány, mely a tisztségviselők hivatali jegyzékének összeállításával, életpályájuk vizsgálatával foglalkozik, prozopográfia: személyek – szigorú szempontok alapján készített – adattára, mely az adattartalmat tekintve túlmutat a lexikonok adatain – a szerk.) A kötet egy tanulmánya a korabeli vármegyei közigazgatással foglalkozik, majd bemutat minden azonosítható tisztviselőt, szaktisztviselőt (orvosok, bábák, mérnökök) és a nagyszámú szolgaszemélyzetet, a rendfenntartó erőktől a lovászokon, kertészeken át a hóhérig bezárólag. Közli a jelentősebb tisztségviselők rövid életrajzát és ami családi hátterükről megtudható – mondta el dr. Erdész Ádám.
Az amúgy is igényes rendezvény színvonalát emelte Galambos Hajnalka énekművész, aki egy Liszt dalt és egy Erkel opera áriát adott elő Nátor Éva zongoraművész kíséretével.
