Gyulai Hírlap - Időutazás Gyulán – 2021. június

JÚNIUS

Június 1. (1921): 100 évvel ezelőtt Magyarországon a vasúti és vízi közlekedésben bevezették a 24 órás időszámítást az addigi 2x12 órás időszámítás helyett.

Június 1. (1996): 25 évvel ezelőtt a városháza dísztermében német kisebbségi fórumot tartottak. Az Országos Német Kisebbségi Önkormányzat elnökségének egy korábbi döntése alapján minden második ülését vidéken tartja, hogy a helyszínen ismerhessék meg minél jobban a helyi kisebbségi önkormányzatok tevékenységét. Ekkor Békés megyével ismerkedtek meg. Megyénkben négy településén (Almáskamarás, Elek, Gyula, Mezőberény) működött német kisebbségi önkormányzat. Azok képviselői és az országos elnökség tagjai találkoztak ezen a napon, és vitatták meg a kisebbség helyzetét, lehetőségeit.

Június 1. (2011): 10 évvel ezelőtt a Steinway-zongoracsalád Boston zongorájának átvétele alkalmából zongoraavató gálaünnepséget szerveztek a zongorabillentyű program szervezői a városháza dísztermében. Zenés köszöntőt adott elő hegedűn Szecsődi Ferenc, Liszt-díjas érdemes művész. A zongorabillentyű programot Kósa Zsuzsa ismertette. Az emléktáblát leleplezte és az emléklapokat átadta dr. Pocsay Gábor, a Wenckheim Krisztina Közalapítvány kuratóriumi elnöke. A hangszert átadták a Budapesti Opera Zongoraterem vezetői: Cseke László és Cseke Gábor, a város részéről átvette a polgármester.

Június 3. (1996): 25 évvel ezelőtt a városi könyvtárban Art videotéka szolgáltatást vezettek be. Az új szolgáltatással a könyvtár a filmszeretők azon igényére reagált, akik szívesen felelevenítették régi filmélményeiket, vagy pótolni kívánták „kihagyásaikat", illetve azon fiatalokat segítette, akik tájékozódni akartak a régi és a mai filmes világban. Kezdetben 68 kazettából válogathattak az olvasók, és magyar filmekkel indult el a szolgáltatás. Később a külföldi és a kortárs alkotásokkal, valamint gyerekeknek szóló filmekkel is bővült a kínálat.

Június 3–5. (2016): 5 évvel ezelőtt tartották meg az I. Pörköltkirály Kárpát-medencei Gasztronómiai Fesztivált. Az első nap magyar ételekről szóló konferenciával kezdődött. A Vigadóban az érdeklődők hallhattak a higiéniáról a szabad tűzi főzések során, a hungarikumokról, később pedig a Békés Megyei Culinary Team tartott főzőbemutatót. Másnap délelőtt volt a Pörköltkirály Főzőverseny, emellett bemutatók, koncertek és a nemzeti összetartozás napja alkalmából szervezett megemlékezés várta a vendégeket. A Pörköltkirály címet első alkalommal az ÉTREND, azaz az Étrend Magyar Konyhafőnökök Egyesületének csapata nyerte el. A fesztivál zárónapja délelőtt a gyerekeknek kedvezett elsősorban, a délután pedig a felnőtteknek: volt Fight Night, amely során K-1-es és MMA-s harcosok léptek a ringbe.

Június 4. (1946): 75 évvel ezelőtt született Szombathelyen dr. Halmos Béla népzenekutató, népzenész, hegedűtanár. Gyulán töltötte gyermekkorát, és számos szállal kötődött a városhoz haláláig. Itt járt iskolába, az Erkel Ferenc Gimnáziumban érettségizett 1964-ben. 1965–1970 között dolgozott Gyulán az Erkel Ferenc Zeneiskolában. Majd a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán végzett városépítő tervezőmérnökként 1970-ben, de a zenétől nem szakadt el. A zenei tanulmányokat szerzett fiatalember 1969-ben kezdett népzenével foglalkozni, a magyarországi hangszeres népzenei és táncházmozgalom egyik elindítója. Budapesten élt és dolgozott, de rendszeresen visszajárt Gyulára is. A Sebő-együttes egyik alapító tagja, 1990-től a Kalamajka zenekar prímása volt. A zenetudományok kandidátusaként tanított a Zeneakadémia Népzene Tanszékén, a Magyar Művelődési Intézet tudományos főmunkatársa volt. Megszervezte és OTKA támogatással működtette a Hangszeres Népzene Kutató Csoportot, és ő indította el a Táncház Archívum szervezését, aminek később vezetőjeként dolgozott. Mindemellett szabadidejében táncházmozgalmi, társadalmi feladatokat is vállalt. Meghalt Budapesten 2013. július 18-án. Halála után 2014. július 15-én rendezték meg először a gyulai várban a Halmos Béla Népzenei Fesztivált, ahol a legismertebb magyar művészek emlékeztek meg elhunyt kollégájukról.

Június 5. (1921): 100 évvel ezelőtt rendezték meg a Gobelin Szövőiskola első kiállítását az elkészült alkotásokból a katolikus kör nagytermében. A gyulai tanfolyamnak 20 növendéke volt, ugyanennyi szövőállvánnyal. A mintákat és munkaanyagot egy központi megrendelő cég bocsátotta a nők rendelkezésre. A cég átvette a kész munkákat, és fizetett érük: cm²-jéért 40-60 fillért. Az iskolában elkészült egyes darabok a mintánál is jobban sikerültek. Különösen kitűntek a többiek közül Köllő Ferencné, Nyilas Frigyesné, Galbács Jánosné, Lónyai Józsefné és Konrád Alisz munkái önállóság, finomság és mintaszerűség tekintetében. A kész munka értéke mesés volt, kezdetben óránként 10-12 koronát lehetett keresni, a műtárgyak kapósak és századokig tartósak voltak.

Június 5. (1971): 50 évvel ezelőtt a Gyulai ÁFÉSZ új, korszerű büfét nyitott a Gyulai Várfürdőben. A modern bisztró nagy forgalmat bonyolított le már az első napon. Nagy keletje volt a halászlének és a speciális birkapörköltnek. Ezekből az ételekből mindennap több száz adag készült.

Június 6. (1996): 25 évvel ezelőtt ünnepélyes keretek között aláírták a szerződést a kivitelezőkkel a gyulai határátkelőhely fejlesztéséről. A Phare képviselője, Günther Raad és dr. Nagy János dandártábornok, országos parancsnokhelyettes látta el kézjegyével a dokumentumot. A szerződést a kivitelezők részéről Pallay Tibor, a Betonépítő Rt. vezérigazgatója és Fehér András, a Strabag Rt. kecskeméti területi vezetője írta alá. A beruházás több mint 700 millió forintba került, felét az Európai Unió a Phare-program keretében állta, a másik részt a Pénzügyminisztérium és a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága. Az építkezés befejezése a következő év márciusára volt várható. A beruházás részét képezte a Gyulát elkerülő út megépítése is.

Június 7–9. (1996): 25 évvel ezelőtt országos iskolaszövetkezeti találkozót és vetélkedőt tartott Gyulán az ÁFÉSZ-ek Országos Szövetsége, a „Diákszövi" Alapítvány és a Gyula és Vidéke ÁFÉSZ Mezőgyáni Iskolaszövetkezeti Csoportja. 35 iskolaszövetkezet mérte össze tudását az 50 éves ÁFÉSZ-mozgalomról és a magyar honfoglalásról. A szellemi vetélkedővel párhuzamosan a hagyományokhoz híven háromtusa sportversenyek is folytak. A vetélkedő és eredményhirdetés az Erkel művelődési központban volt, a sportesemények a városi sporttelepen zajlottak. A találkozón és a vetélkedőn közel 200 fő vett részt.

Június 8. (1971): 50 évvel ezelőtt ünnepélyesen megnyitották geszti Arany-emlékkiállítást. A kiállítás létrehozásban nagy szerepe volt dr. Némedi Endrének, a Mogyoróssy könyvtár egykori igazgatójának. A könyvtár az emlékkiállítás részére átengedte a költő műveinek Raáb-féle első és második kiadását, valamint az Akadémiai Kiadó által megjelentetett kritikai kiadás anyagát. Miklós Róbert pedig Arany János kínai nyelvű antológiáját adta a kiállításhoz. A megnyitón számos ünnepi beszéd hangzott el.

Június 8. (2011): 10 évvel ezelőtt adták át hivatalosan a mintegy 2,5 milliárd forintból teljesen felújított legnagyobb gyulai szállodát, a Hunguest Erkel Hotelt. A hotel két épületszárnyából az egyiket négycsillagossá építették át, ahol 177 standard kétágyas szobát, valamint a gyulai várra néző öt lakosztályt is kialakítottak, s elnevezték Dürer-szárnynak. A másik, háromcsillagos épületben, amely a megnyitás óta Munkácsy nevét viseli, további 147 szobát alakítottak ki. Közülük többet megnagyobbítottak és akadálymentesítettek. A szálloda- komplexumban több konferenciaterem, egy wellnessközpont is épült, valamint teljesen megújult az étterem is.

Június 9. (1946): 75 évvel ezelőtt jelent meg Gyulán a Gyulai Kis Újság című hetilap. Első szerkesztője Szalay József volt. A sajtótermék megszűnt 1949. július 31-én.

Június 10. (2011): 10 évvel ezelőtt avatták fel a Wenckheim Stefánia Mária-emléktáblát Máriafalván, a nappali központ falán. Avatóbeszédet mondott Gajda Róbert országgyűlési képviselő, aki Alt Norbert alpolgármesterrel együtt leplezte le az emléktáblát az új szociális intézmény első szakmai programján.

Június 11. (1896): 125 évvel ezelőtt született Gyulán Szilágyi István festőművész. Gimnázium után a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult, 1924-ben diplomázott. Mesterei Glatz Oszkár és Rudnay Gyula voltak. Rajzolt Rippl-Rónai József magániskolájában is. Tanulmányai befejezése után, 1925-ben Gyulán telepedett le, de élt Szegeden, Tápén és Budapesten is. 1940-től folyamatosan Gyulán élt. A városban „kis Szilágyi” néven emlegették. Művein az alföldi festészet hatása érezhető. Meghalt Budapesten, 1945. április 1-jén.

Június 12–13. (1971): 50 évvel ezelőtt Dürer-emlékülést tartottak Gyulán. Az emlékülésen több előadás hangzott el Dürer életútjáról, művészetéről, a Dürer család Békés megyei kapcsolatáról. Majd grafikai kiállítást nyitottak meg, domborművet avattak fel, és névadó ünnepséget tartottak.

Június 15–18. (2016): 5 évvel ezelőtt WUAP Erőemelő- és Fekvenyomó-Európa-bajnokságot rendezett Gyula városa a Prohászka Zsolt Városi Tornacsarnokban, ahol két gyulai egyesület – Gyulai Body-Fit Testépítő és Erőemelő Egyesület, Barbell Sport Club – is képviseltette magát. A tornára 10 ország több mint 400 versenyzője érkezett. A gyulai Zsidó Kitti a 67,5 kg-os súlycsoportban, junior korcsoportban és erőemelés kategóriában az első helyet szerezte meg, ami az abszolút első helyhez is elegendő volt. Ami a versenyzőt kiemeli a többiek közül, az a hét új világcsúcs: ugyanis minden fogásában új rekordot állított fel.

Június 17. (1996): 25 évvel ezelőtt kezdték el Gyulán a buszpályaudvar rekonstrukcióját, amellyel a kiszolgálóhelyiségeket tették rendbe. A statikusok életveszélyesnek minősítették a nyitott, lapos tetős, oszlopos váróhelyet, az úgynevezett kerengőt. Ennek lebontásával indult a felújítás.

Június 17. (2016): 5 évvel ezelőtt intézményesítették a csecsemők gyógy- és konduktív pedagógiai szűrését Gyulán. Arról állapodtak meg, hogy közösen szűrik ezentúl a koraszülött és érintett babákat a Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülete intézményének gyógypedagógusai, konduktorai és a gyulai kórház neonatológus szakorvosai. A békéscsabai Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesületének Szolgáltató Központjában megtartott eseményen kiderült: a kezdeményezés újdonságnak számít Magyarországon. Hazánkban ekkor még nem terjedt el annak a szokása, hogy a szakszolgálat munkatársai a köznevelés szereplőiként belépjenek az egészségügyi rendszerbe.

Június 18. (1896): 125 évvel ezelőtt a képviselő-testület elhatározta, hogy a német városrészt Józsefvárosnak, a vasúton túli telepet Szentpálfalvának, a Kolbászfalut Ajtósfalvának nevezik el.

Június 19. (1921): 100 évvel ezelőtt választotta meg a gyulai református egyház boldogult Dombi Lajos örökébe új papját. A választás iránt szokatlanul nagy érdeklődés mutatkozott, a szavazásra jogosultaknak több mint háromnegyed része szavazott, a 10 jelölt közül csak kettőre szavaztak. A szavazás eredménye: dr. Pallmann Péter gyulai vallástanító lelkész 490 voksot, Sebestyén Béla volt lugosi menekült lelkész 200 szavazatot szerzett. A választás mindvégig rendzavarás nélkül zajlott le. Dr. Pallmann Péter 1929-ig volt lelkész Gyulán.

Június 22. (1996): 25 évvel ezelőtt nemzetközi társastáncversenyt rendeztek Gyulán a sportcsarnokban, ahol megnyitása óta első alkalommal tartottak ilyen jellegű versenyt. Az esemény rendezői: az Erkel Ferenc Művelődési és Közösségi Ház, a Gyulai Versenytánc Alapítvány és a Gyulai Városi Sportlétesítmények Igazgatósága. Meghívásukra a helyi versenytáncklubon kívül a németországi Chemnitzből és a szlovákiai Rozsnyóról érkeztek csapatok a versenyre.

Június 23. (1996): 25 évvel ezelőtt Gyulára érkezett a Szent Gellért-ereklye. Ábrahám István nagyprépost, az ereklye őre, a szegedi dóm plébánosa hozta magával azt. Ünnepi szentmisét mutatott be a belvárosi templomban az egyházmegye első vértanú püspöke tiszteletére és Szent Gellért halálának 950. évfordulójára. Szent Gellért volt a Szeged-Csanádi Egyházmegye első püspöke.

Június 23. (2016): 5 évvel ezelőtt „Fogyasztóbarát Település” címet vett át Gyula városa egyedüli Békés megyei településként a gyulai városháza dísztermébe szervezett ünnepélyes átadó ceremónián. Az eseményen megjelent Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár, Kónya István alpolgármester, Dobókői György, a Békés Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály főosztályvezetője, Susánszki György, a Békés Megyei Kormányhivatal műszaki engedélyezési és fogyasztóvédelmi főosztályának szakügyintézője és Gulyás Imre, a Gyulai Járási Hivatal vezetője. Ezzel a címmel a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) elismeri a települések fogyasztókért tett intézkedéseit, értékelik a hozzáállását, amellyel a területükön működő vállalkozások között a fogyasztóbarát szemlélet általánossá válásához és a fogyasztók helyzetének javításához járulnak hozzá. A cím odaítélésénél előnyben részesült az a település, amely támogatja a helyi közoktatási intézményekben történő rendszeres fogyasztóvédelmi oktatások megtartását, kiemelt figyelmet fordít a fiatalkorúak védelmére, és rendszeresen figyelemmel kíséri a helyi szervezésű árbemutatóval egybekötött termékértékesítéssel, illetve a fogyasztói csoportok szervezésével kapcsolatos tevékenységeket. Fontos szempont volt továbbá, hogy az általa szervezett fesztiválokon, illetve egyéb rendezvényeken rendszeresen biztosítsa az NFM, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, illetve a megyei kormányhivatal fogyasztóvédelmi felügyelőségének kitelepülését a fogyasztók, illetve a helyi vállalkozások szakmai tájékoztatásának céljából.

Június 25. (1896): 125 évvel ezelőtt keletkezett az az igazságügyi minisztériumi rendelet, amelyben a Gyulán létesítendő új törvényszéki palota és fogház megépítésének feltételeit határozták meg a vármegye számára. Négy pontban foglalták össze a feltételeket: meghatározott telkek megszerzését és tehermentes átadását az állam számára, a felépülő épület körül az előírt járdák saját költségén való elkészíttetését, a vármegyeházánál lévő ártézi kútból víz eljuttatását a törvényszéki épületbe, s végül a fürdőből és a konyhából származó szennyvíz elvezetéséről való gondoskodást.

Június 25. (2011): 10 évvel ezelőtt rendezték meg az I. Gyulai Májas Fesztivált. Az új gasztronómiai fesztivált a Várkerti Vigasságok rendezvénysorozat keretén belül szervezték meg a rendezők. A rendezvény céljai között szerepelt, hogy népszerűsítse a gyulai kenőmájast és a belőle készíthető ételeket.

Június 26. (1896): 125 évvel ezelőtt ünnepélyesen leleplezték Kallós Ede alkotását, az Erkel-szobrot. A Nemzeti Színházat gróf Festetich Andor, az Operaszínházat Káldy Gyula igazgatók képviselték, a két intézet több tagjával együtt. Szobrászok, festők, írók szintén leutaztak Budapestről. Képviselve volt az aradi Kölcsey-egylet, a nagyváradi Szigligeti-kör, a budapesti Liszt Ferencz-egylet, az országos zeneakadémia, a filharmóniai társulat, Békés megye és Gyula város valamennyi egyesülete és testülete. Az Erkel családból jelen volt: Erkel özvegye, fiai: Erkel Gyula és Lajos.

Június 26. (1921): 100 évvel ezelőtt alakult meg a vármegyeházán a Békés Megyei Tűzoltószövetség dr. Márky Barna alispán elnöksége mellett, Dévényi-Démusz Lajos tűzrendészeti felügyelő szervező munkája nyomán. 1958-ban szűnt meg a szövetség az állami tűzoltóság megszervezésével.

Június 28. (1921): 100 évvel ezelőtt született Gyulán Molnár Zsóka festőművész, díszlet- és jelmeztervező. A Török Pál utcai Iparrajziskolában tanult divattervező szakon. Tóth B. Lászlót, Litkey Györgyöt, Demjén Attilát tartotta mesterének. Jelmeztervezéssel foglalkozott főként, emellett festőművészeti alkotómunkával is. Tánckosztümöket tervezett. Első sikerét férje, Falvay Károly táncművész-koreográfussal a Hess, Héja! (1954) táncköltemény kosztümjeivel aratta. Ő rekonstruálta először az erdélyi Szék viseletét. Tánckosztümjei alapos előtanulmányok alapján születtek, híven az eredeti anyagok, színek és szimbólumok igényeihez. Nem tévesztette szem elől a színpad és a tervezett műsor dramaturgiai követelményeit sem. Az Európa-fesztivál nagydíját is megnyerte. Meghalt Budapesten, 1991. november 12-én.

Június 28. (2016): 5 évvel ezelőtt új ergométeres úszógépeket adtak át a Gyulai Várfürdő Kft. úszószakosztályának edzőtermében. Az új eszközökkel a víz alatti mozdulatokat finomíthatják a szakosztály versenyzői. A megvásárolt gépekkel már négy úszógép áll rendelkezésre a felkészüléshez az edzőteremben. A többmilliós befektetés megéri, hiszen általa sokkal több és jobb eredmények várhatók. Az úszók támogatását Gyula Város Önkormányzata, a Gyulai Úszókért Alapítvány, a Magyar Úszószövetség és a Gyulai Várfürdő Kft. együtt biztosítja.

Június 29. (2016): 5 évvel ezelőtt ünnepélyesen átadták Gyulaváriban a megújult öltözőkomplexumot a focipálya mellett. A mintegy 34 millió forintból felújított létesítménynek összesen 40 m² alapterületét építették be, 13 helyiségből áll, és NB III.-as futballmérkőzések megrendezéséhez is alkalmas. A létesítményt felavatásán a nemzeti színű szalagot dr. Görgényi Ernő polgármester, Kónya István alpolgármester, Kertes István, a Gyulasport Nkft. ügyvezetője, Tóth Márton, az MLSZ Bozsik programjának Békés megyei koordinátora, Szabó Károly önkormányzati képviselő és Galbács Mihály, a Termál FC elnöke közösen vágták át, ezzel átadva a létesítményt új használóinak

Június 30. (1996): 25 évvel ezelőtt fejeződött be az a leletmentő ásatás, amely 1995 őszén kezdődött el. A 25 négyzetméter terület felét tárták fel a régészeknek a 44-es út Gyulát elkerülő útszakaszának nyomvonalán.

Június (1921): 100 évvel ezelőtt a gimnáziumi bizonyítvány külsejében lényegesen megváltozott: a diákok az egyetemi indexhez hasonló leckekönyvet kaptak kézhez. Az új bizonyítványba beírták a tanuló személyi adatait, az elvégzett osztály érdemjegysorozatát, és visszamenőleg rögzítették a korábbi osztályok érdemjegyeit is. Így ez az új kis könyv hű tükre lett a tanuló középiskolai pályafutásának.