A pénzintézet agrárüzletágának ügyvezető igazgatója ismertette, hogy a bank új, agrár- és élelmiszeripari kilátásait bemutató Takarék AgrárTrend indexe a 48 pontos skálán 27,5 pontra emelkedett az egy negyedévvel korábbi 26,5 pontról. A bizalmi index a bank agrár- és élelmiszeripari ügyfelei közül kiválasztott csoport rendszeres megkérdezésén, illetve az elemzők vizsgálatain alapul.
A várakozások a búza-, a napraforgó-, a zöldség-, a tojás-, a gyümölcs-, valamint a sertés- és marhahússzegmensben működő cégeknél romlottak, azonban a kukorica-, a tej-, a baromfihús-, valamint a szőlő- és borterületen dolgozó vállalkozásoknál javultak – tette hozzá.
Hollósi Dávid kifejtette, hogy az ügyfelek leginkább a szőlő- és bor-, a marhahús- és a baromfi-termékpályákon borúlátók a jövőt illetően, mivel ők nagyobb mértékben kitettek a szálloda-, étterem- és catering (HoReCa) területnek, így ők számoltak be jelentős keresletcsökkenésről a válság miatt. Viszont az utóbbi időszakban már enyhe javulást tapasztaltak.
Közölte: a leginkább a tojás-, szántóföldizöldség- és sertésszegmensben működő cégek derűlátóak. A tojással és szántóföldi zöldséggel foglalkozó vállalkozások a koronavírus-járványt jobban átvészelték, a tojásnál a húsvéti időszaki keresletnövekedés, továbbá az importnyomás visszaszorulása adott okot a pozitív kilátásokra, a szántóföldi zöldség esetében a jól tárolható kultúrák a karanténidőszak alatti értékesítése hozta jó helyzetbe az ágazat szereplőit.
A sertéspiacon a közeljövőben várható erősebb visszaesés, az afrikai sertéspestis (ASP) még mindig beárnyékolja az ágazatot, termelői vélemények szerint valóban csökken a sertés ára, azonban közelít az egyensúlyi szinthez. Az átvételi árak csökkenése a feldolgozóknak azonban kedvez, a közeljövőben bizonytalanok viszont az értékesítési lehetőségeik – fűzte hozzá.
Hollósi Dávid kiemelte, hogy a mezőgazdaság a koronavírus-krízisben elvesztette válságálló státuszát. Ennek okait abban látják, hogy a magyar agrárium az elmúlt 10-15 évben erőteljesen bekapcsolódott a globális ellátási láncokba, így már közvetlenül is érzi azon káros hatásokat, amelyek a nemzetközi piacokon megjelennek.
Héjja Csaba, a Takarékbank agrárelemzője kitért arra is, hogy a legalacsonyabb indexértéket, 22,5 pontot, azaz a leginkább pesszimista trendeket a baromfipiac mutatja, ugyanakkor ez nem csak az első negyedévben történt események miatt van így, az ágazatot ért kedvezőtlen hatások már korábban megjelentek. A magyar baromfiágazat úgy tudna alkalmazkodni a madárinfluenza és a koronavírus okozta helyzethez, hogy kiemelten kezeli a járványvédelmet, szükség esetén csökkenti a vágási súlyt, illetve végső lehetőségként megoldást jelenthet a kapacitás csökkentése is – jegyezte meg.
