Így mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő vagy üzemeltető, aki korábban engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltet felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítményt, amennyiben a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2023. december 31-ig kérelmezi.
Mint emlékeztetnek, a NAK a vidékfejlesztési források biztonságos lehívása érdekében még 2016-ban kezdeményezett törvénymódosítást annak érdekében, hogy az illegálisan kialakított kutakat bírságmentesen lehessen engedélyeztetni az illetékes vízügyi hatóságoknál.
Az agrárkamara szerint az engedély nélküli kutak legalizálásához olyan egyszerű és költséghatékony eljárás szükséges, amely elsősorban az illegális kutak feltérképezését irányozza elő, egyúttal összhangban van az alkotmányos jogokkal, és nem sérti a visszalépés tilalmát.
Ezzel – bár vízgazdálkodási szempontból nem lenne teljes az adatbázis – lehetővé válna a stratégiai vízkészlet-gazdálkodáshoz szükséges ismeretlen vízkivételi pontok, valamint a potenciális szennyezőforrások nagyobb arányú megismerése. Gazdasági szempontból pedig mindez úgy valósulhatna meg, hogy az úgynevezett jegyzői, azaz a házi vízigényt kielégítő kutak legalizálása nem róna anyagi terhet sem az államra, sem az állampolgárokra, a (mező)gazdasági vízhasználat esetében pedig ütemezett és mérsékelt költségviselést jelentene a termelők számára.
A jegyzői kutak ugyan csak közvetve érintik a NAK hatáskörét, azonban a probléma megoldása egy irányba hat, ezért a köztestület megítélése szerint szakmailag indokolt lenne azokat a mezőgazdasági célú kutakkal együtt kezelni – írják.
