A Gyulai Helyi Választási Bizottság
116/2019. (X. 16.) számú
határozata
A Gyulai Helyi Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 214. § (1) bekezdésében, valamint a 307/P. § (1) bekezdés a) pontjában megállapított hatáskörben eljárva B. M. központi névjegyzékben szereplő választópolgár (lakcíme:... a továbbiakban: Kifogást tevő) által benyújtott kifogás tárgyában meghozta a következő határozatot:
A Gyulai Helyi Választási Bizottság a kifogásnak részben helyt ad, és megállapítja, hogy a Gyula Város 014. számú szavazatszámláló bizottságának tevékenysége azzal, hogy a szavazólapokkal együtt nem adta át a szavazólap elhelyezésére szolgáló borítékot B. B. (lakcíme:...) választópolgár számára, megsértette a Ve. 178. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezést. A kifogást egyebekben elutasítja.
Jelen határozat ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be fellebbezést a határozat meghozatalától számított 3 napon belül a Békés Megyei Területi Választási Bizottsághoz (5600 Békéscsaba, Árpád sor 18.) címezve a megtámadott határozatot hozó választási bizottságnál úgy, hogy a fellebbezés legkésőbb 2019. október 19-én 16.00 óráig megérkezzen. A fellebbezés benyújtására rendelkezésre álló határidő jogvesztő.
A fellebbezést személyesen (5700 Gyula, Petőfi tér 3. I. emeleti jegyzői titkárság), levélben (5701 Gyula, Pf. 44.), telefaxon (66/526-819) vagy elektronikus levélben (gyulaph@gyula.hu) lehet benyújtani a Gyulai Helyi Választási Bizottságnál.
A fellebbezésnek tartalmaznia kell:
- a kérelem – választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 223. § (3) bekezdése szerinti – alapját,
- a kérelem benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és – ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér – postai értesítési címét,
- a kérelem benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.
A fellebbezés tartalmazhatja benyújtójának telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét, illetve kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét. A fellebbezésben új tények és bizonyítékok is felhasználhatók.
A fellebbezés tárgyi illetékmentes.
INDOKOLÁS
I.
Kifogást tevő 2019. október 13-án 17 óra 50 perckor a Gyulai Helyi Választási Bizottságnak címzett kifogást terjesztett elő, melyben előadta, hogy 2019. október 13. napján Gyula Város 014. számú szavazatszámláló bizottsága (a továbbiakban: SZSZB) két tagja 15 óra 30 perc körül mozgóurnával felkereste az édesanyját, B. B. (lakcíme:...) választópolgárt a lakásán, annak érdekében, hogy leadhassa szavazatát. A választópolgár kitöltötte a 3 db szavazólapot, melyeket félbehajtott, úgy, hogy az üres oldal volt kívül. Ezt követően kérte a szavazólapok elhelyezésére szolgáló borítékot, melyet nem kapott, mert az nem volt az SZSZB tagjainál. Ekkor a választópolgár közölte az SZSZB tagjaival, hogy ő csak borítékban hajlandó bedobni a szavazólapokat a mozgóurnába és letette azokat maga elé az asztalra, ahonnan az egyik tag felvette és szétnyitotta őket. A választópolgár ekkor telefonált a Kifogást tevőnek és elmondta neki, hogy mi történt. A Kifogást tevő azt mondta a választópolgárnak, hogy boríték nélkül ne tegye a szavazólapokat az urnába, majd beszélt az egyik SZSZB taggal, aki azt mondta neki, hogy kevés boríték volt náluk, így elmennek és hoznak. A Kifogást tevő és a választópolgár unokája a telefonbeszélgetést követően a választópolgár lakásához ment, ahol találkoztak az SZSZB tagjaival. A Kifogást tevő ekkor kérdőre vonta az SZSZB azon tagját, aki a választópolgár állítása szerint szétnyitotta a szavazólapokat, aki azt válaszolta, hogy igaz az, hogy széthajtotta őket, hogy be tudja dobni az urnába, de nem nézte meg őket. A Kifogást tevő és a választópolgár unokája felkereste a Gyulai Helyi Választási Iroda vezetőjét, Gyula Város Jegyzőjét, aki felhívta telefonon a Gyula 14. számú SZSZB érintett tagjait, illetve az SZSZB mellett működő jegyzőkönyvvezetőt, akik elmondták, hogy valóban nem adtak borítékot a választópolgárnak, mert már nem volt náluk, és, hogy az SZSZB tagjai nem nézték meg a választópolgár által kitöltött szavazólapokat. Azt a tényt, hogy a választópolgár nem kapott borítékot a szavazóhelyiségbe visszaérkezve a két SZSZB tag és a jegyzőkönyvvezető jegyzőkönyvben rögzítette. Tájékoztatták továbbá a jegyzőt, hogy az SZSZB nem fog újra kimenni a választópolgárhoz. A telefonbeszélgetésről a jegyző feljegyzést készített. A Kifogást tevő azt sérelmezte, hogy nem lett lehetővé téve a választópolgár számára a szabályos szavazás.
A Kifogást tevő a kifogáshoz bizonyítékként csatolta a választópolgár unokájának, B. K.-nak (állandó lakcíme: ...) nyilatkozatát, mely szerint a választópolgár a kifogásban leírtakról számolt be a Kifogást tevőnek, továbbá, hogy a kifogásban leírt beszélgetés a választópolgár lakása előtt az SZSZB tagjaival a kifogásban leírtak szerint történt. Csatolta továbbá a jegyző által az SZSZB tagjaival történt beszélgetésről készült feljegyzést is. 2019. október 15. napján a Kifogást tevő csatolta továbbá a választópolgár írásbeli nyilatkozatát a történtekről, mely szerint nem kapott borítékot a szavazólapok elhelyezésére, és az egyik SZSZB tag megnézte a kitöltött szavazólapjait. A nyilatkozat tartalmazza továbbá, hogy az SZSZB két tagja 2019. október 13. napján 18 óra 30 perc körül biztosította számára a szavazás lehetőségét a lakásán, így a szavazólapokat borítékba zárva be tudta dobni a mozgóurnába.
II.
A kifogás részben alapos.
A Ve. 178. § (1) bekezdése szerint, ha a szavazásnak nincs akadálya, a szavazatszámláló bizottság a szavazóköri névjegyzék alapján a választópolgár részére átadja a szavazólapot, amelyet a választópolgár jelenlétében a bal felső sarkában bélyegzőlenyomattal lát el, valamint a szavazólap elhelyezésére szolgáló borítékot.
A Ve. 184. § (1) és (4) bekezdései szerint a mozgóurnát a szavazatszámláló bizottság két tagja viszi ki – a szavazókör területén belül – a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékében szereplő választópolgárhoz, és mozgóurnás szavazáshoz a szavazólapot előzetesen, a szavazóhelyiségben bélyegzőlenyomattal látja el a szavazatszámláló bizottság.
A Ve. 185. § (1) és (2) bekezdései alapján a mozgóurnás szavazásra a 175–182. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni és a szavazófülke helyett a szavazás titkosságát garantáló körülményeket kell a választópolgár számára biztosítani.
Az Alkotmánybíróság a 32/2004. (IX. 14.) számú határozatban kifejtette, hogy a szavazás titkosságának követelménye azt jelenti, hogy az egyes választópolgárok által leadott szavazat tartalma semmilyen körülmények között nem kerülhet nyilvánosságra. Ez az alkotmányos alapelv azt a követelményt támasztja az állammal szemben, hogy a szavazás rendjére és a szavazatok számlálására, összesítésére olyan szabályokat köteles alkotni, és a szavazáskor olyan feltételeket köteles biztosítani, amelyek garantálják, hogy a választópolgár által leadott szavazat tartalma mások számára ne legyen megismerhető, illetőleg megállapítható. A Ve. ennek biztosítása érdekében több rendelkezést is tartalmaz. Ilyen a 167. § (2) bekezdésében található rendelkezés, mely szerint a szavazóhelyiségben a szavazás titkosságának biztosítása érdekében szavazófülkét kell kialakítani. A 178. § (1) bekezdése, mely alapján a szavazatszámláló bizottság a szavazólapot a bal felső sarkában bélyegzőlenyomattal látja el, ezzel elkerülve, hogy az egyes választópolgárok által leadott szavazólapok beazonosíthatóak legyenek a bélyegzőlenyomat helye alapján, valamint a szavazólap elhelyezésére szolgáló boríték átadása a választópolgár számára. Ezt szolgálja továbbá a 192. §-ban található rendelkezés is, mely szerint a szavazatszámláló bizottság összekeveri az urnákban és a mozgóurnában lévő szavazólapokat és ezután számlálja meg azokat.
Megállapítható, hogy a szavazás titkosságának a szavazólapok elhelyezésére szolgáló boríték átadása a választópolgár számára csak az egyik biztosítéka.
A Gyulai Helyi Választási Bizottság a rendelkezésére álló adatok alapján rögzíti, hogy a kifogáshoz csatolt nyilatkozatokból és feljegyzésből, valamint a Gyula Város 014. számú szavazóköre szavazóhelyiségében készült jegyzőkönyvből egyértelműen megállapítható, hogy a választópolgár számára az SZSZB nem biztosította a szavazólapok elhelyezésére szolgáló borítékot, azonban az nem állapítható meg egyértelműen, hogy az SZSZB tagjai megismerték-e a választópolgár szavazatának tartalmát.
Fentiek szerint a Gyulai Helyi Választási Bizottság megállapította, hogy a Gyula Város 014. számú SZSZB azzal, hogy a szavazólapokkal együtt nem adta át a szavazólap elhelyezésére szolgáló borítékot a választópolgárnak megsértette a Ve. 178. § (1) bekezdés rendelkezéseit. Mindezek alapján a Gyulai Helyi Választási Bizottság – a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt jogkörében eljárva – a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.
III.
A Gyulai Helyi Választási Bizottság határozatát a Ve. 178. § (1) bekezdése, 185. § (1) bekezdése, 211. §-a , 214. § (1) bekezdése, a 218. § (2) bekezdés a) pontja, valamint a 307/P. § (1) bekezdés a) pontja alapján hozta, a fellebbezés lehetősége a Ve. 221. § (1) bekezdése, valamint a 223-224. §-ain, az illetékmentességről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdés 1. pontján alapul.
Gyula, 2019. október 16.
|
Dr. Novák Amanda |
a Gyulai Helyi Választási Bizottság elnöke
