görgényi ernő, gyula város polgármestere
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Szeretettel köszöntöm kedves vendégeinket, megkülönböztetett tisztelettel köszöntöm az idén sikeres gyulai díjban részesített vendégeinket és hozzátartozóikat!
Köszönöm, hogy elfogadták meghívásomat és együtt ünnepelhetjük az idei díjazottakat, valamint az új esztendőt. Szép szokás, hogy az új év küszöbén magunkban és kisebb-nagyobb közösségeinkben egyaránt számba vesszük és értékeljük az elmúlt év történéseit, továbbá átgondoljuk azt, hogy mire számíthatunk az új esztendőben. Immár hagyománnyá vált, hogy megtesszük mindezt a legnagyobb helyi közösség, az önkormányzat szintjén is.
Közös ügyeink világában tavaly is szem előtt tartottuk Albert Einstein bölcs gondolatát, miszerint „Az élet olyan, mint a biciklizés. Ha meg akarod tartani az egyensúlyt, mozgásban kell maradnod.” Az elmúlt esztendőt is a folyamatos fejlesztések, kulturális rendezvények, programok jellemezték. Sok öröm és időnként sajnos – az élet rendje szerint – bánat is ért valamennyiünket, külön-külön és együttesen is.
Ennek megfelelően igencsak mozgalmas év volt a 2018-as, melynek végeztével meglehetősen biztatóan indult 2019 is. A képviselő-testület első ülésén egy újabb munkahelyteremtő beruházás támogatásáról hozhattunk igenlő döntést. Ezúttal egy új húsüzem kíván megtelepedni a Henyei úti Gyulai Ipari Parkban, 14 új munkahelyet teremtve. Az elmúlt években többször is volt szerencsénk gyulai vállalkozások munkahelyteremtő terveit segíteni. Meglévő üzemek bővültek és újak is létesültek. Egyenként nézve ezeket az ügyeket, nem is tűnik fel, hogy összességében és a körülményekhez képest milyen jól teljesít a város gazdasága. Az adatok tükrében azonban mindez világosan látszik. A Kormányhivatal közlése szerint Gyulán tavaly 10 vállalkozás nyertes pályázatának köszönhetően 106 új munkahely jött létre és ezen felül 94 dolgozó munkahelyének megtartását is támogatta a kormány.
Ez önmagában is biztató adat, azonban a gazdasági folyamatok megértéséhez nagyobb időtávlatra van szükség. Nézzük meg, hogy honnan indultunk 2010-ben. Már csak azért is érdemes az elmúlt 8 évet alapul venni, mert azóta dolgozhatunk változatlan politikai felállásban városunkért.
Talán a legfontosabb az, hogy 2010 óta folyamatosan csökken az álláskeresők száma, nő a dolgozók létszáma és ugyancsak növekszik a vállalkozások száma is Nézzünk meg néhány jellemző számot. 2010-ben a nyilvántartott álláskeresők száma 1.460 fő volt Gyulán, 2018-ban pedig 591, ami pont 591-el több annál, amit szeretnék, de azért 8 év alatt mégis csak 60%-kal csökkent a munkanélküliek száma Gyulán.
Arányait tekintve a 2010-ben 6,7%-os munkanélküliség a tavalyi évre 2,85%-ra csökkent. A gazdaság további fejlődését ma már nem a munkanélküliség, hanem a munkaerőhiány nehezíti.
Nézzük meg a dolgot egy másik oldalról is. Sokat elmond a gyulai gazdaság teljesítményéről a vállalkozások számának és az általuk fizetett helyi adóbevételeknek az alakulása is. No de lássuk a számokat! 2017-ben 151-gyel több vállalkozás működött Gyulán, mint 2010-ben. Ez szám szerint 5.478 városunkban működő vállalkozást jelent.
2010-ben az iparűzési adóbevétel 570 millió forint volt, míg tavaly már 956 millió forint. Ez bizony 386 millió forint növekedés. Ennyivel többet fizettek be a gyulai vállalkozások. Minél több egy vállalkozás bevétele, annál több helyi adót fizet. Ez is azt igazolja, hogy a gyulai gazdaság egyre jobban teljesít.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Gyulán nyugodtan fel lehet tenni a kérdést: hol a pénz? Azaz a jelentős többlet adóbevételt mire fordítja a városvezetés? A választ világosan megadják a költségvetés számai: a többlet adóbevételt a közösség érdekét szolgáló beruházásokra fordítjuk.
2018-ban a város fejlesztését szolgáló, megnyert önkormányzati pályázatokhoz szükséges önerő 324 millió forint volt. Ezen felül pedig saját erőből 506 millió forint összegű közérdekű beruházást valósítottunk meg.
A megnyert pályázatok pedig megtöbbszörözték a város fejlesztésére fordítható összeget. A városban 2018-ban megvalósult és folyamatban lévő közcélú beruházások összes költsége közel 6 milliárd forint, ebből a pályázati támogatás mindösszesen 5 milliárd 259 millió forint volt.
Azt gondolom, hogy nem szükséges a sajtót figyelni ahhoz, hogy nyomon kövessük a városban folyó építkezéseket, hiszen azok az utcákon járva-kelve is jól láthatóak. Ezért az elvégzett munka bemutatásakor most csak tömör összefoglalásra szorítkozom, alapvetően a képviselő-testület által megfogalmazott stratégiai célok mentén.
A választási ciklus elején, 2014-ben megfogalmaztuk a fejlesztéspolitikai célkitűzéseinket. E szerint egyik stratégiai célunk az oktatási-nevelési intézmények, azaz a gyulai óvodák és iskolák korszerűsítése.
2018 a gyulai köznevelési rendszer legjobb évei közé tartozott. Gőzerővel folytatódott a nyolcadik éve tartó óvoda- és iskolafelújítási programunk.
Tavaly megújult a Boldog Apor Vilmos Katolikus Óvoda. Az intézménynek helyet adó egykori Szél-villa régi fényében pompázva segít felidézni az egykori Béke sugárúti villasort. Bár az intézmény nem önkormányzati, hanem egyházi fenntartású, mégis ugyanolyan öröm, hogy dolgozhattunk a pályázat sikeréért, hiszen ide is gyulai családok gyermekei járnak.
A Gyulai Tankerületi Központtal folytatott gyümölcsöző együttműködésünknek köszönhetően mind a négy állami fenntartású iskolában jelentős fejlesztések történtek a mögöttünk hagyott esztendőben. A legnagyobb lélegzetű munkát a Dürer Albert Általános Iskolában végeztük. A szükséges belső felújítások mellett új köntösbe öltöztettük az épületet. A mű nagy sikert aratott, az egyik legkedvesebb reakció a Facebook-oldalamon így szólt: „Nagyon szép! Kisfiam első osztályt kezdte a Dürerben és reggelente boldogan megy az iskolába. Azt mondta, olyan, mint egy Lego-vár.”
Önkormányzatunk másik stratégiai célja az egészségügyi és szociális intézmények korszerűsítése és ezeken a területeken is léptünk előre 2018-ban.
A Zöldkereszt és a Károly Róbert utcai Szivárvány Napközi Otthon, valamint a törökzugi bölcsőde esetében elvégzett felújítások, átépítések, bővítések kifejezik azt az értékrendet, amelyet Családbarát Önkormányzat cím birtokosaként képviselünk.
A beruházások során szinte mindig épülnek új parkolók is, mert új parkolóra mindig van igény. Tudják mennyi gépjármű van Gyulán? 14.600 darab. 2010 óta közel 1.500-zal több fut az útjainkon. Ezért szerepel stratégiai céljaink között a közlekedési infrastruktúra fejlesztése.
2018-ban elkészült az Eminescu utca felújításának első üteme, új úttal kötöttük össze a Temesvári utat és a Paradicsomi lakótelepet, másként mondva elkészült a Paradicsomba vezető út. Megépült az új műút a Kosztolányi utcában is. Ez mind önerőből, azaz a helyi adófizetőknek köszönhetően épült, ahogyan a Szent István úti kerékpárút is. Pályázati támogatásból végeztük el a Scherer Ferenc utcai és a Szentháromság utcai út- és csapadékvíz rekonstrukciót. –
Sokat küzdünk az állami utak ügyében. Az elmúlt években megtörtént a Gyula–Elek és a Gyula–Szanazug közötti utak, valamint az elkerülő út egy rövid szakaszának felújítása. Tavaly a dénesmajori út legrosszabb szakaszára tudtunk pályázati forrást kiharcolni. Az ember szíve belefájdul, amikor azt látjuk, hogy a sok erőfeszítés árán elnyert pályázati forrásból a Magyar Közút Békés Megyei Igazgatósága által elvégeztetett felújítás milyen pocsék munka lett. Az is végtelenül bosszantó és felháborító, hogy miután az elkerülő út egy jelentős szakaszának rekonstrukciójára sikerült kijárni a szükséges pénzt, a Magyar Közút kivitelezés körüli bénázásai miatt az idén nem valósult meg a beruházás és egy újabb telet kell elviselni a balesetveszélyesen rossz állapotú úton.
Gazdaságpolitikai céljaink között nevesítettük az önkormányzati intézmények energetikai korszerűsítését, a megújuló és alternatív energiaforrások minél nagyobb arányú alkalmazását. Az utóbbi években sok intézményünknél telepítettünk napelemet, alakítottunk ki geotermikus vagy levegő hőszivattyús fűtést. Tavaly tovább folytattuk ez irányú programunkat, mely során a Közüzemi NKft. székháza, a tankerületi központ épülete, a könyvtár, a városháza, a Szivárvány Napközi Otthon, városi tornacsarnok és városi sporttelep környezetbarát korszerűsítése zajlik.
Bizonyos szempontból minden fejlődés alapja a gazdaság, ezért örültünk, amikor támogatást nyertünk a Henyei úti ipari park fejlesztésére, valamint a Béke sugárút és a Jókai utca sarkán, az egykori Stéberl-húsbolt épületéből és a szomszédos házból pedig vállalkozói irodáknak helyet adó inkubátorház kialakítására.
A turizmus a leglátványosabban fejlődő gazdasági ágazatunk. 2018-ban tovább nőtt a Gyulán töltött vendégéjszakák száma, november végéig 548 ezer vendégéjszakát töltöttek nálunk a turisták. Összehasonlításképpen érdemes megemlíteni, hogy 2010-ben még csak feleennyit, 276 ezer vendégéjszakát produkált a gyulai turizmus. Tavaly rekordot döntött a vár látogatószáma is, meghaladta a százezret, az Almásy-kastélyé pedig a 86 ezret. Újabb muníciót ad az idegenforgalomnak az az 1 milliárd forintos pályázati támogatás, amelyet az Almásy-kastély oldalszárnyának felújításra és a Szent Miklós park rehabilitációjára nyertünk. Ez utóbbi kivitelezése már elindult.
Szerénytelenség nélkül mondhatjuk, hogy egészen különleges önkormányzat vagyunk, mert olyan település még akad néhány, amely nyereséges fürdőt működtet, de a gyulai az egyetlen önkormányzat, melynek tulajdonában húsipari vállalat működik – nyereségesen. A Gyulahús évről évre növeli árbevételét, 2018-at várhatóan 6 milliárd forintot meghaladó forgalommal zárta. Ez azt jelenti, hogy a csődből megmentett gyár öt év alatt közel 40%-kal tudta növelni árbevételét.
Tudom, hogy csak annak van hírértéke, ha a postás harapja meg a kutyát, a fordított eset nem kelt feltűnést. Mégis, hadd mondjam el azt, ami az utóbbi 5 évben már megszokott, így természetessé vált: az önkormányzat pénzügyi helyzete stabil, kiegyensúlyozott, működési hiány, működési hitel nélkül gazdálkodunk, pontosan addig nyújtózkodva, ameddig a takarónk ér. Azonban, ha tekintetbe vesszük, hogy 8 éve egy eladósodott, 580 millió forint működési hiánnyal küszködő, 3,5 milliárd forint adósságterhet cipelő önkormányzatot vettünk át, akkor bizony lehet hírértéke a normális gazdálkodásnak. Az előzetes beszámolók alapján pedig az látható, hogy az önkormányzati cégek szénája is rendben van.
A kivitelezők tekintetében következetesen képviseljük azt az elvet, hogy minden közbeszerzésnél lehetővé kell tenni, hogy gyulai vállalkozások is benyújthassák ajánlatukat. Jelentem Önöknek, hogy a gyulai cégek rendkívül sikeresek a gyulai önkormányzati megrendelések esetében. Tavaly összesen 14 gyulai vállalkozás végzett önkormányzatunk számára építőipari kivitelezői munkát fővállalkozóként. 14 különböző gyulai cég, amelyek gyulai polgároknak biztosítanak munkát és itt fizetik a helyi adót is. Mindösszesen két olyan beruházásunk volt, amelynél nem gyulai gazdasági társaságok nyerték a munkát.
Gróf Széchenyi Istvánnal valljuk, hogy „Egynek minden nehéz; soknak semmi sem lehetetlen”. Azaz sikereinket elsősorban az összefogás erejének, az együttműködést támogató politikánknak köszönhetjük. Sok ember munkája, erőfeszítése rejlik e számok mögött. Politikai döntéshozók, köztisztviselők, mérnökök, önkormányzati cégvezetők és dolgozók, pályázati szakemberek, kivitelezést végző vállalkozások közös munkájának gyümölcse minden megnyert pályázat, minden elkészült beruházás.
Külön köszönöm Alt Norbert és Kónya István alpolgármester urak városért végzett szolgálatát, rendkívüli munkabírásuk nélkülözhetetlen alkotórésze minden eredményünknek. Köszönöm a hatékony munkát a képviselő-testületnek! Hálás vagyok kormánypárti képviselőtársaim következetes és rendíthetetlen támogatásáért és a választókörzetükben a jó gazda gondosságával végzett munkájukért! Köszönet a Városbarátok Köre és az ellenzék színeiben tevékenykedő képviselőtársaimnak a konstruktív munkáért, a kulturált vitákért!
A sikerekhez nélkülözhetetlen a civil szervezetek partnersége is, mert csak velük együtt hiánytalan az a mozaik, melyet gyulai közéletnek nevezünk. Nélkülük hiányozna egy-egy szín, sérülne a kép, csorbulna a forma.
Tisztelt Hölgyeim és Uram! Kedves Vendégeink!
A hatékony együttműködéshez egymás kellő megbecsülése elengedhetetlen. Ne féljünk elismerni mások teljesítményét. Mások tehetsége, szorgalmas munkája, vagy a közösségért végzett erőfeszítései eredményeinek megbecsülése a polgári kultúra legnemesebb hagyományai közé tartozik. Az elmúlt esztendőben is volt alkalmunk büszkeséggel olvasni gyulai polgárok városunkon túlmutató jelentőségű elismeréseit. Immár nyugállományba vonult címzetes főjegyzőnk, Becsyné dr. Szabó Márta munkásságát Magyar Arany Érdemkereszttel ismerte el a köztársasági elnök. Dékány Feri bácsi az Érték és Minőség Nagydíj Életműdíját vehette át a Parlamentben. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége dr. Ábrahám Csaba tevékenységét Év Vállalkozója Díjjal, dr. Miklós Pál munkásságát Magyar Gazdaságért Díjjal ismerte el. A Fővárosi Önkormányzat gyulai idősotthonának vezetője, Dolozim Emese a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elismerését vehette át. Dr. Bánhegyi Róbert főorvos urat az Év Onkológusának választották. Pákozdi Rebeka kiérdemelte diák kategóriában a Magyar Formatervezési Díjat. A legkedvesebb gesztusok között pedig mindenképpen meg kell említeni, hogy a Lila suli tanulóinak köszönhetően a Gyulakonyha két dolgozója, Nagyné Hőgye Nárcisz és Szabó Gáborné Rózsika „Magyarország legkedvesebb konyhás nénije” díjat érdemelték ki az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézettől.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Az elmúlt esztendőben is sokunknak kellett végső búcsút venni szeretteinktől, ismerőseinktől. Minden elhunyt ember fájó űrt hagy maga után valaki szívében, ám egyeseknek olyan életút adatik, melynek tragikus végét a sokaság gyászolja. A gyulai polgárok közösségét régen érte már oly rövid idő alatt oly sok fájó veszteség, mint az elmúlt év utolsó heteiben. Dr. Veress Gabriella megyei főügyész asszony korai halálával egy kiváló és tiszteletreméltó vezetőt és egy igazi egyéniséget veszítettünk el, egy diplomást, aki egyúttal értelmiségi is volt. Emlékét megőrizzük, annál is inkább, hiszen képzőművészeti tanulmányaiból fakadó jó ízlése visszaköszön a vezetése alatt felújított főügyészség épületén. Fodor Lajos professzor úr halála pótolhatatlan veszteség a Békés megyei egészségügy, a térségi felsőoktatás, valamint a magyar és a nemzetközi tudományos élet számára is. Derűs személyiségében az egyetlen Békés megyei lakóhelyű akadémiai doktort, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagját is tisztelhettük. M. Szabó András, mindannyiunk Bandi bácsija társaságában a történelem jelenvalóságát érezhettük. Vele az 1956-os forradalom és szabadságharc utolsó gyulai vezetője, hőse távozott az élők közül. E váratlanul bekövetkezett halálesetek arra is figyelmeztetnek: addig adjuk meg a tiszteletet a másik embernek, amíg lehet!
Kedves Vendégeink!
A tisztelet kultúrája szerencsére városunk egyik jellemzője. Ez megmutatkozik a különböző vallási felekezetek és a Gyulán élő nemzetiségek több évszázados békés, gyümölcsöző együttélésében is. E téren is sikerült példamutatóan előrelépni, hiszen az elmúlt 8 évben kiteljesedett a gyulai németek és románok kulturális autonómiája. A méltán jó hírű németvárosi óvoda fenntartását – kérésére – átadtuk a Gyulai Német Nemzetiségi Önkormányzatnak, így a nemzetiségi kultúra letéteményesei irányítják a gyulai sváb hagyományok éltetését, a német kultúra megismertetését is folytató intézményt. Ugyanígy eleget tettünk az Országos Román Nemzetiségi Önkormányzat kérésének és először a Nicolae Balcescu Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium, majd a Románvárosi Óvoda fenntartói jogait ruháztuk át részükre. A Gyulai Román Nemzetiségi Önkormányzat elkötelezett munkájának is köszönhetően ezen intézmények a helyi román nemzetiségi értékek igazi otthonaként is működnek. Az országos önkormányzat igazán gondos gazdája a rájuk bízott intézményeknek. Folyamatosan korszerűsíti, szépíti a város-szerte elismerten magas színvonalú iskolát. Az óvoda felújítására és tornaszoba építésére pedig Uniós pályázatból és kormányzati támogatással lesz lehetőségük az idén. Gyula város kultúrájának szerves és elidegeníthetetlen része mind a német, mind a román nemzetiség kultúrája.
Az az összetartás, ami városunkra jellemző, felbecsülhetetlen érték. Őrizzük meg az új évben is ezt a kincset! Nem volt ez mindig így és vannak más települések, melyeket ma sem a közéleti béke jellemez. Vannak elrettentő példák városunk múltjából, a rendszerváltozás utáni önkormányzati ciklusokból, amikor a marakodás, a parttalan viták, a személyeskedő közéleti pourparlék jellemezték a városi politikát. Ma is láthatunk olyan településeket, ahol elkeseredett politikai küzdelmek folynak a nyilvánosság terein, vagy a kulisszák mögött, de mindig az egyéni érdekek lólába kandikál ki az ilyen fölösleges veszekedések leple alól. Az ilyen közéleti iszapbirkózás vesztese mindig a helyi közösség, amely végül lemarad a lehetőségekről, kimarad a fejlődésből. Mi ezt a luxust nem engedhetjük meg magunknak. Kelet-magyarországi, határ menti városként eleve hátrányos helyzetből indulunk a nagyobb városokkal, a Budapesthez közeli és az észak-dunántúli településekkel szemben. Ezt a hátrányunkat az elmúlt évek példája nyomán csak politikai egységgel, közéleti békével, kreativitással és innovatív gondolkodásmóddal tudjuk kiegyenlíteni. Wass Alberttel szólva: „Együtt erő vagyunk, szerteszét gyöngeség”.
Az óévben tartott országgyűlési választásokon a gyulai polgárok meggyőző többsége döntött úgy, hogy meg kell őrizni a politikai stabilitást. Ennek megfelelően dr. Kovács József országgyűlési képviselő urat harmadszor is megválasztották a térség parlamenti képviselőjének. A rendszerváltozás óta először fordul elő, hogy valaki parlamenti választáson háromszor is kiérdemelte a választópolgárok bizalmát.Jó döntés volt! A politikai egység a záloga a városért végzett munka sikerének.
Az idén is folytatjuk városfejlesztési programunk végrehajtását. Nyárra elkészül a Városerdőre vezető szép kerékpárút, újjáépül a Paradicsomi ABC és a gyulavári híd közötti bicikliút, megépül a körforgalom a Béke sgt.–Árpád u.–Eötvös utca kereszteződésében, újabb megnyert pályázatból korszerűsítjük belvíz- és csapadékvíz-elvezető rendszerünket, melynek során újabb utcákat újítunk fel. Megkezdődik az Almásy-kastély mellékszárnyának felújítása, a bálterem és a gasztrotörténeti látványkonyha kialakítása. Ugyancsak pályázati támogatásból korszerűsítjük a Galbácskerti és a Törökzugi Óvodát, és a Gyulavári Óvoda játszóudvarát. Folytatódik az Eminescu utca rehabilitációja is. A volt Relégyárban alakítjuk ki a Gyulakonyha új főzőkonyháját, a mostani konyhaépületet pedig lebontjuk és a telekkel a Dürer Iskola udvarát növeljük. A volt kismozi épületében ifjúsági célokat szolgáló funkciókat alakítunk ki és tovább folytatjuk a közös munkát a MÁV-val a vasútállomás rekonstrukciója érdekében. 2019 év végén pedig már száguldhatunk az M44-es első, Kondoros és a Tisza közötti szakaszán. Sok minden lesz még az idén, majd meglátják! Lesz miről beszámolnia egy év múlva Gyula város polgármesterének. De hogy ki lesz az, azt majd Önök, a választópolgárok döntik el októberben. Bölcsességet kívánok hozzá!
Az új évre pedig mindnyájuknak boldogságot, sikereket és jó egészséget kívánok, valamint azt, hogy életükben érvényesüljenek a Iustinianus császár által megfogalmazott római jogi alapelvek: „Honeste vivere, alterum non laedere, suumcuiquetribuere”, azaz tisztességesen élni, mást nem bántani, megadni mindenkinek azt, ami neki jár.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
[Elhangzott a polgármester új évi fogadásán, 2019. január 20-án a gyulai városházán – A Szerk.]
