Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - Példás összefogással színezték ki a Dürer sulit

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • G. K. E. • HÍREK • 2018. november 10. 15:15
Példás összefogással színezték ki a Dürer sulit
Ünnepélyes keretek között adták át a felújított iskolaépületet

Az összefogás erejének köszönhetően kapott 21. századi igényeknek megfelelő arculatot és tartalmat a Gyulai Albert Általános Iskola. A projekt záróünnepségét és a kívül-belül felújított épület hivatalos átadását november 10-én tartották meg a kormány, a helyi önkormányzat és a tanügyi szféra képviselőnek jelenlétében.

Ünnepélyes keretek között adták át a felújított iskolaépületet

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba

Összetalálkozott a helyi politikai akarat és a magyar kormány által megteremtett lehetőség

 

Köszöntő szavaiban Zámori Ida intézményvezető elmondta, a Gyulai Dürer Albert Általános Iskola és a Gyulai Tankerületi Központ EFOP–4.1.3. azonosítószámú, a Gyulai Dürer Albert Általános Iskola tanulást segítő tereinek infrastrukturális fejlesztése elnevezésű nyertes pályázatának, valamint Gyula város önkormányzatának köszönhetően az intézmény a 21. századi igényeknek megfelelő, modern arculatú iskolává vált. Megjegyezte, abban, hogy a csoda létrejöjjön, az összefogás ereje segített.

Tripon Nóra és Zöld Barbara 3. osztályos tanulók szavalata után Teleki-Szávai Krisztina tankerületi igazgató szólt az egybegyűltekhez. Visszatekintőjében kifejtette, az 1960-as években emelt intézményt 1986-ban bővítették ki egy új szárnnyal, majd 2016-ban, szintén pályázati forrásból elvégezték rajta a kötelező akadály-mentesítést. Ettől eltekintve átfogó felújításon nem ment át az ingatlan az elmúlt évtizedekben. A mostani uniós fejlesztés következtében azonban megújultak a belső terei, a falak és a padlóburkolatok, a tantermek és a folyosók, de a nyílászárókat is újakra cserélték.

A megvalósult uniós pályázattal párhuzamosan Gyula város önkormányzata és a tankerületi központ az épület homlokzatának a teljes felújításához is biztosított forrást. Végül közös szándékkal és munkával kiszínezték az iskolát, mutatott rá a tisztségviselő.

 

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba

Teleki-Szávai Krisztina aláhúzta: a tanulást segítő terek infrastrukturális fejlesztése a Dürer iskola igen patinás tagintézményében, a Bay Zoltán Általános Iskolában is megtörtént. Utóbbi 1895-ben épült, és már a kezdetektől fogva iskolaként funkcionált Gyulavári Református Felekezeti Fiúiskola néven. Ebben folytatta elemi iskolai tanulmányait a világhírű fizikus és akadémikus, Bay Zoltán. A fejlesztés így előtte is tisztelés, mondta a tankerület vezetője.

Görgényi Ernő, Gyula város polgármestere tájékoztatójában megerősítette az előtte szóló gondolatait, és kiemelte: hasonló ünnepi pillanatok e falak között utoljára több mint harminc esztendeje voltak, amikor megépült a kórházzal szembeni szárny, majd a tornaterem és az ebédlő. Az akkor még modern tereket azonban nem kímélte az idő. Az elmúlt 20–25 esztendőben vagy a politikai akarat, vagy a lehetőség hiányzott ahhoz, hogy a „Dürer”, a város egyik legjobb általános iskolája külső megjelenésében és belső tereiben egyaránt méltó legyen nevéhez.

 

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba

Az elöljáró kijelentette: most jött el az ideje annak, hogy a helyi politikai akarat összetalálkozzon a magyar kormány által megteremtett lehetőségekkel. A Gyulai Tankerületi Központ, Kovács József országgyűlési képviselő és Gyula város önkormányzata ugyanis pályázatokat nyújtott be, amelyeket megnyert. A négy gyulai általános iskolában ennek köszönhetően valósíthatnak meg jelentős beruházásokat. Hozzátette, nem mellékes, hogy a Gyulai Tankerületi Központnak több mint kétszer akkora támogatást sikerült elnyernie, mint a békéscsabainak. Ebből a legnagyobb összegű fejlesztésben, összesen 153 millió forint értékű finanszírozásban a Dürer iskola részesült.

A városvezető elmondta, mivel a tételből az épület külső megújítására és hőszigetelésére nem telt volna, azt kérte a képviselő-testülettől, hogy az önkormányzat saját adóbevételeiből fordítson erre 28 millió forintot. A grémium ezt egyhangúan elfogadta, a tankerület pedig megduplázta az összeget. A munkálatokban gyulai tervezők és vállalkozók vettek részt.

Görgényi Ernő bevallotta, személyes érintettsége miatt is fontos számára, hogy az iskola megszépüljön, mert ami valóban fontos, az nem az épület külcsínje, hanem az az emberi minőség és pedagógiai színvonal, amelyet az iskola falai között dolgozók, a nemzet napszámosai képviselnek. Ennek kapcsán hálás köszönetét fejezte ki egykori tanítója, Orgován Károlyné Zsókának, és felsős osztályfőnökének, Dr. Asztalosné Varga Juditnak.

 

Dömpingje van ma Magyarországon az oktatást érintő infrastrukturális beruházásoknak

 

A 3-as számú választókerület képviselője, Kovács József az illető területet érintő befektetésekről osztott meg néhány adatok a jelenlévőkkel. Jelezte, a hozzá tartozó 20 település közül a Gyulai Tankerületi Központ 13 helyiségben tevékenykedik, ami 21 intézményi helyszínt jelent, ezek mindenikének nagy a pályázati aktivitása. Ez máig 86 nyertes EFOP pályázatot és több mint 2 milliárd forintos hozadékot jelent. Az országgyűlési képviselő befejezésül kifejezte abba vetett hitét, hogy évek múlva kimondhatják: a kiművelt, kreatív fiatalok nevelését, oktatását illetően elérték a céljukat.

A köznevelésért felelős helyettes államtitkár Maruzsa Zoltán azzal kezdte beszédét, hogy ismertette, maga is „Düreres” volt, de nem itt, hanem az ELTE Dürer sori kollégiumában. A pályázat kapcsán így fogalmazott: nem egy egyedi jelenségnek vagyunk a szem- és fültanúi, hanem azt tapasztalhatjuk meg, mekkora dömpingje van ma Magyarországon az oktatást érintő infrastrukturális beruházásoknak. Ezek egyike az EFOP, amelynek forrásait 559 intézmény használhatja. Ide tartozik a Modern városok program is, amely költségvetési forrásból dolgozik, és 49 milliárd forintból támogatja a megyei jogú városok beruházásait, jelenleg 20 nagy intézményét.

 

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba

Maruzsa Zoltán beszámolójából kiderült: tornaterem-, tanterem- és tanuszoda-építésre a kormány 2004-ben vállalt kötelezettségeket. Ennek tulajdoníthatóan 158 intézmény 71 milliárd forintos segítségben részesült. A KEHOP program pedig 21 milliárd forintos energetikai beruházást jelent 67 kedvezményezettnél. Mindemellett vannak egyedi döntések is, külön okokból 8 esetben volt szükség intézkedni, ezek megoldására csaknem 10 milliárd forintot költ a kormány idén és jövőre.

A helyettes államtitkár összesítésében rávilágított, 812 intézményhez 276 milliárd forint jut el, de fontos tudni, hogy ebben az összegben nincsenek benne az önkormányzati fejlesztések, amelyek TOP, vagy egyéb helyi finanszírozásokból kivitelezhetők.

Maruzsa Zoltán kiváltképp értékelte, hogy Gyulán létrejött az összefogás, majd megköszönte a tanulók kitartását, és arra kérte őket, óvják új környezetüket, mert minden festék lekopik, ha nem vigyázunk rá.

 

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba

Az ünnepség folytatásában emlékplaketteket vehetett át pályázatírási és közbeszerzés tevékenységéért a KBC Békés Megyei Települések Fejlesztéséért Nkft. ügyvezetője, Dr. Glózik Klára és ügyvezető helyettese, Beleznai Róbert. A pályázatban végzett magas színvonalú munkájáért Piskolty Tibor, a Futizo Kft. ügyvezetője, Domokos Imre Attila műszaki ellenőr, Balla Sándor tervező, valamint Kocsis József tervező és műszaki ellenőr.

A projektet összefoglaló tablót Zámori Idának, a pályázat szakmai vezetőjének nyújtotta át Görgényi Ernő és Szávai-Teleki Krisztina.

Az iskola teljes diákseregének verses-táncos előadását zászlófelvonás, szalagvágás és iskolabejárás követte. Az esemény fénypontjaként pedig egy 400 szeletes tortát is felvágtak.

Összes cikk - lent (max 996px)
+
+
+
+
+
+
+
+
+
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)