Gyulai Hírlap - 65. érettségi találkozójukat ünnepelték

 

– Vegyesen szomorú és vidám események ezek – mondta el a szervezők egyike Simándi Béla, aki azt is elárulta, hogy annak idején 39-en voltak az osztályban, és nagy örömünkre szolgál, hogy a 65. találkozón még egy tanáruk is ellátogatott az eseményre.

 

– Tegnap jöttem haza Malagából – mondta az egykori testnevelő, Kovács István. – Hármasugrásban indultam egy világversenyen – tette hozzá a most 90 éves nyugdíjas.

 

– Nagyon rosszcsont osztály voltunk – mondja a csapat másik tagja, de végül mindannyian megálltunk a helyünket az életben, talán egy kicsit amiatt is, mert nagyon jó volt az osztályfőnökünk. Annak idején az osztályfőnöki órák nagyon haladó szellemben teltek, mindenféléről tudtunk vele beszélni. Amikor valamilyen csínyt követtünk el, azok néha számára is olyan viccesek voltak, hogy egyszerűen nem tudott haragudni ránk – emlékezett vissza az idős résztvevő. 

 

 

– Én a feleségemet is az osztályfőnök segítségével választottam, legalábbis közvetve – mondta el egy másik egykori osztálytárs. – Mindig a fejemben járt, amikor az egyik osztályfőnöki órán azt mondta a tanárunk, hogy széles csípőjű nőt válasszunk, mert ők tudják biztonságosan kihordani a gyerekeket. Még a fiamnak is elmondtam a tanári jó tanácsot – tette hozzá az iskola egykori tanulója.

 

A jó hangulatú délelőtti beszélgetésen rengeteg vidám történet felelevenedett. A tanár urat arról is megkérdeztük, hogy emlékszik-e még a fiatalokra, vagy ennyi év után nehéz már az arcokat a nevekkel összekapcsolni. 

 

– Igen, rengeteg arcra emlékszem, de ha mondják a nevüket, akkor biztosan beugrik még ennyi év után is az egykori nebuló – mondta el a nyugdíjas testnevelő.

 

A nosztalgiázásra ez alkalommal kilenc vendéget vártak. A csapat tagjai elmondták, hogy minden öt évben megrendezik a találkozót már a kezdetek óta. Azt mondják: öt év múlva is szeretnének találkozni, akkor már 90 évesen.