A banda még csak idén alakult, s a srácok is nagyon fiatalok - egyikük sincs még húsz éves -, mégsem vesztegetik az idejüket, hiszen nyáron kiadták a The Miracle Will Come címet viselő, négy dalból álló EP-t, kisvártatva pedig 300 jelentkező zenekar közül egy szakmai zsűri beválasztotta őket a Borsodi Zenei Fesztivál (BZF) tehetségkutató versenyébe. A metalcore stílusban játszó BETWEEN DELUSIONS a hónap végén a tíz döntős egyikeként a fővárosi A38 Hajón koncertezik.
A BZF tehetségkutatójának főzenekarai azok az együttesek, amelyek november-december folyamán egy négy napos döntő programja során mérik össze tudásukat annak érdekében, hogy valamelyikük – a legjobbnak ítélt - kijusson a bécsi International Live Award elődöntőjébe, illetve értékes nyereményekkel térjen haza. Az első díjban részesített banda 200 ezer, a második pedig 50 ezer forintos hangszervásárlási utalványt is kap, de a többiek sem maradnak jutalom, és a felfedezés lehetősége nélkül.
Így kerül hát a gyulai BETWEEN DELUSIONS december végén az A38 Hajóra, mely fellépésre már szorgalmasan gyakorolnak. Egyik próbájuk előtt kerestük fel őket, hogy meséljenek szépen ívelő karrierjükről. Metálbandától meglepő módon udvariasak és előzékenyek voltak, még süteménnyel is megkínálták kérdezőjüket.
- Norbival egy iskolába jártunk, de Gáboron kívül mi négyen már ismertük egymást – kezdi a bemutatást Bagdi Laci, a gitáros.
- Tavaly karácsonykor már próbálgattunk– mutat Megyeri Robi énekes-gitárosra Sajti Norbi, aki a zenekari beosztását illetően a dobok mögött ül. - Laci és Tomonyiczka Robi is ismerték egymást, másik korábbi zenekarból. Csak Gábor érkezett később, addig nem is volt énekesünk.
- Nagyon új banda vagytok, máris szép eredményekkel. Más zenekar összeáll, évekig próbál, és csak azután jutnak talán valamire. Ti pedig megalakultatok, gyorsan kiadtatok egy négy dalból álló EP-t, most meg itt ez a tehetségkutató… Ez így van rendjén?
- Reméljük, hogy igen. – hangzik egyöntetűen a válasz, csak Megyeri Robi próbál másképp érvelni, de a többiek nem várják ki a végét.
- Szerintem semmilyen elismerést nem takar ez a dolog – kezdi.
- Szerintem meg igen – dacol Laci.
- Akkor mi, mázli? – feszegetem.
- Háromszáz zenekarból bekerülni szerintem nem mázli – tart ki Laci.
- …de az is kellett hozzá – zárja le a nézetkülönbözetet Tomonyiczka Robi.
- Ki vette észre a BZF pályázatát? – lendítem tovább beszélgetésünket, s megtudom, hogy Norbi volt, és ő is nevezte be a zenekart.
- Augusztusban regisztráltunk, szeptembertől indult az egész. Miután beneveztem, szinte el is felejtettem az egészet. Aztán később, épp böngésztem a neten, amikor láttam, hogy van egy szavazólista, ahol szavazni lehet a zenekarokra, s láttam azt is, hogy mi nem vagyunk rajta azon a listán. Felháborodva kérdeztem meg egy e-mailben, hogy hol vagyunk, mert biztosra veszem, hogy mi is jelentkeztünk. S rá két napra meg nem az e-mailemre kaptam választ, hanem egy értesítés jött arról, hogy gratulálnak, mert beválogattak bennünket. A közönség ugyanis azokra szavazhatott, akik nem kerültek be a zsűri által.
- Eddig a jelentkezésig még nevük sem volt, négy hónapon keresztül erős viták folytak erről, valahogy egyiket sem szavaztuk meg egyöntetűen. – meséli Megyeri Robi. - De aztán a nevezés miatt sürgetett az idő, és bejött ez, amire mindenki rábólintott.
- S a szövegekről, a zenéről is közösen döntetek?
- A szövegeket én írom – veszi vissza a szót Megyeri Robi -, de a többit közösen, persze. Plusz van egy segítőnk a szövegek angolra fordításában.
- E nélkül ma már nem is lehet, szükséges minimum kétnyelvűnek lenni?
- Nehéz az ilyen zenét magyarul csinálni…
- … és magyarul nehezebb énekelni is ezeket a szövegeket – kerül át a szó Robitól Gáborhoz, aki ezt legjobban tudhatja, elvégre ő az énekes – angolul sokkal gördülékenyebb.
- Van arról visszajelzésetek, hogy mindenki érti-e a szöveget a hallgatóitok közül?
- Annyira sok hallgatónk még nincs, így sok visszajelzést sem kaphattunk, de én várom, mert érdekel, még ha negatív is – jelzi a szövegíró.
- Pedig az interneten sokan meghallgathatnak bennetek úgy, hogy ti nem is tudtok arról. Ott pl. igen sok információt lehet találni rólatok.
- Internet nélkül sehol nem tartanánk! – hangzik egyöntetűen a felelet.
- Főleg, hogy vidékiek vagyunk – teszi hozzá Norbi.
- Az még számít ebben az internetes világban?
- Nagyon-nagyon! – ebben is teljes az egyetértés. – Rengeteget. – kezdi a kifejtést Laci. - Ha Pesten játszanánk, már sokkal előrébb tartanánk, mert minden héten lenne lehetőségünk a koncertezésre. De itt Békés megyében egyáltalán nem keresik az ilyen zenét.
- De családon belül, baráti körben tudják rólatok, hogy zenéltek, ugye?
- Van egy ötfős csoport… – viccel Megyeri Robi, de Laci komolyan veszi a kérdésemet:
- Vannak srácok-lányok, úgy tizen–huszan, akik minket szeretnek, bár az nem biztos, hogy a zenénket is – teszi hozzá némi elgondolkodás után, de a többiek biztatóan bólogatnak, hogy azért a zenét is szeretik.
- Azt nem tudom – szögezi le -, de ők tizenvalahányan mindig eljárnak a koncertjeinkre, jöttek velünk, amikor Pesten játszottunk, és jönnek most is, amikor 27-én az A38 Hajóra megyünk.
- Buszt indítunk a koncertre – szól közbe Tomonyiczka Robi, a basszusgitáros. – Tényleg, ezt fel is teszem a honlapra, hogy még idejében tudják meg a jelentkezők. Így sokkal egyszerűbb és olcsóbb is. Nem kell helyi közlekedésre meg hazafelé a reggeli első vonatra várni, mert ez a busz a helyszínre visz, a koncert után pedig visszaindul.
- Ismeritek azok közül a zenekarok közül valamelyiket, akikkel aznap felléptek?
- Igen, egy zenekarral már akkor összehaverkodtunk, amikor Pesten voltunk koncerten, ők az Eklektika zenekar.
- Mit céloztok meg elérni a versenyen?
- Örülnénk a bécsi koncertnek is – és mielőtt szerénytelennek tarthatnám Megyeri Robit a fődíj lekicsinyléséért, folytatja -, de az első helyezett hangszerutalványára nagyobb szükségünk lenne.
- De azért már a lehetőség se rossz- adódhat pár újabb lehetőség, felfedezhet valaki benneteket, újabb meghívásokat kaphattok. Itthon, mostanában hallhatók lesztek valamikor?
- Egyelőre nincs fix dátumunk, de amint lesz, kiírjuk a honlapunkra – nyugtatnak meg.
- De aki nagyon érdeklődik, az jöjjön le egy próbára, szívesen látjuk. – invitál Megyeri Robi.
- Szoktak lejárni! – erősíti meg Laci, látva elképedésemet. - Nálunk nincs szakmai rivalizálás, mi is eljárunk egy másik zenekar próbáira, még tehetségkutatón való fellépésükre is drukkolni, ahol másodikak lettek. Jó lenne, ha mi is legalább a második helyet elhoznánk innen.
Ahhoz pedig gyakorolni kell, így el is köszönök tőlük, nem zavarom tovább a próbát.
Aki kíváncsi rájuk,keresse fel őket. Az, hogy süti akkor is lesz-e, nem tudni, de a szíveslátást garantálják a fiúk, akiknek a gyulaiak személyesen is drukkolhatnak december 27-én.
Zenekari tagok:
Bagdi László - Gitár
Megyeri Róbert - Gitár/Vokál
Tomonyiczka Róbert - Basszusgitár
Sajti Norbert - Dob
Juhász Gábor - Ének
A zenekar honlapja.
