Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - Békés megyébe érkezett az Operakommandó

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • G. K. E. • KULTÚRA • 2017. április 05. 19:05
Békés megyébe érkezett az Operakommandó
Öt nap, tizennégy előadás

Békés megye több településére is elviszi az opera műfaját a fővárosból érkezett Operakommandó. A programról Aczél András rendezővel, műsorvezetővel beszélgettünk a Göndöcs-kertben április 5-én, a gyulai művelődési központban megtartott előadásuk után.

Az Operakommandó gyulai fellépése után Aczél András rendezővel, műsorvezetővel beszélgettünk

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba

Komárom-Esztergom megyéből egyenesen Békés megyébe vezetett az Operakommandó útja. A Viharsarokban öt nap alatt tizennégy előadást tart az operáról iskolásoknak a Budapestről érkezett csapat. A program ebben az évben indult a Magyar Állami Operaház és a Filharmónia Magyarország Nonprofit Kft. együttműködésében, és várhatóan lesz folytatása, hisz eddig sikeresnek és eredményesnek bizonyult – tájékoztatta lapunkat Aczél András, a kommandó gyulai fellépésének rendezője és műsorvezetője.

A kiszállás célja elsősorban a műfaj megismertetése, népszerűsítése, másodsorban a rossz beidegződések, előítéletek eloszlatása. A harmadik nap után Aczél András úgy látja, a legtöbben még annak tudatában élnek, hogy az opera egy kellemetlen, zord zenei stílus, amelynek előadói nagy, kövér emberek, a történet végén pedig egyikük biztosan meghal a színpadon, éppúgy, mint a legsötétebb viccben. Elkeserítőnek tartja, mennyire hiányos a tanulók tudása, függetlenül attól, milyen korosztályt képviselnek. Aczél András ezt annak tulajdonítja, hogy zenét manapság egyszer hetente oktatnak a magyarországi iskolákban, ami szinte semmire sem elegendő, s ami még ennél is szomorúbb, hogy a legtöbb családban egyáltalán nem fektetnek hangsúlyt a zenei nevelésre. Nincs is mit csodálkozni azon, hogy a nebulók nem tudják, hány olyan filmbetétdalt hallgatnak meg, amely valójában részlet valamelyik híres operából.

Gyulán Sárközi Xénia, operaének szakon mesteriző diák, és Szűcs Attila, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatója énekelt a gyermekeknek, zongorán Zsoldos Bálint kísérte őket. Aczél András azt mondja, azért esett a választásuk fiatal előadóművészekre, mert korban közelebb állnak az iskolásokhoz, így a nyelvezetüket, az észjárásukat is jobban ismerik. A feladatot jómaga azért vállalta el, mert a gyermekekkel való foglalkozás a vérében van. Egyik felmenője az a Lakner Artúr, aki gyermekszínházat alapított és működtetett hosszú éveken át Budapesten. A teátrum Lakner Bácsi Gyermekszínházaként vonult be a művelődéstörténetbe, s kapott erőre már több kényszerű bukás után is. Most úgy érzi, méltóképpen folytatja a családi hagyományt, törekvést, szándékot, és a kommandóval, az opera bohócdoktoraival közösen missziót teljesít. A megyében szerzett tapasztalatai csak megerősítették ebbéli hitében, meggyőződésében.

 

Szűcs Attila, Sárközi Xénia és Zsoldos Bálint

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba

Az Erkel Ferenc Művelődési Központ színháztermében összesereglett tanulók könnyen befogadható operarészleteket hallgathattak meg, sőt, felmehettek a színpadra, részt vehettek a koreográfiában. A szerepeltetés, a publikum bevonása mindig fontos eleme közművelődési tevékenységüknek. Battonyán éppúgy megmozgatták kis közönségüket, mint Esztergomban. A Carmen, a Figaro házassága, a Bohémélet, a Don Giovanni egyaránt bekerült repertoárjukba, a magyar kínálatot nézve Kodály Zoltán Háry Jánosából és Székelyfonójából, valamint Goldmark Károly idehaza kevésbé játszott Sába királynője című operadarabjából adnak elő szekvenciákat. Bartókot nem játszanak, mert célközönségük képtelen lenne megbirkózni diszkarmóniáival.

– Az idei Kodály-év, ezért is érezzük megdöbbentőbbnek, hogy az iskolások a legalapvetőbb népdalokat nem ismerik. Találkoztunk már olyanokkal, akik még sosem hallották A csitári hegyek alatt kezdetű nótát – ecsetelte a körülményeket Aczél András. Kérdésünkre, hogy Erkel Ferenc művei közül miért nem szerepel legalább néhány a műsorkínálatukban, a rendező azt mondta, azért nem, mert Erkel azon kevesek egyike, akivel lépten-nyomon találkozhatnak a fiatalok. Erkel Gyulán tényleg nem ismeretlen.

Amit nagyon szeretnek, az a zárószám, Rossini Macskaduett-je. Ezt a fürdővárosba is elhozták.

– Partnernek kell őket tekinteni, s akkor nem lehet baj. Probléma abból adódik, ha kioktatón kezdünk el velük beszélni – vélte Aczél András. Amikor például meghallják, hogy Mozart slágerszerző volt a maga korában, és ma valószínűleg valódi metálmuzsikus lenne, azonnal felcsillan a szemük, érdeklődni kezdenek. A kommandónak hihetetlen hatása van – szögezte le Aczél András, aki az Erkel Színháznak is munkatársa.

A budapesti teátrum keretében már hagyománya van az Operakalauznak, amelynek köszönhetően több ezer iskolás jutott el az ország legkülönbözőbb szegletéből operaelőadásra. Ennek mintájára a Balettkalauzt is el szeretnék indítani. Jó pár éve már a Sziget Fesztiválon is jelen vannak, ennek keretében szintén tömegeket mozgatnak meg. Emellett tanár-továbbképzőket is rendszeresen szerveznek, ezzel is egyengetik az utánpótlás zenei fejlődését.

Békés megyében az Operakommandó Gyula városán kívül Battonyát, Békést, Békéscsabát, Csabacsűdöt, Füzesgyarmatot, Gyomaendrődöt, Kondorost, Orosházát, Szarvast és Vésztőt érintette, vagy érinteni fogja az elkövetkező napokban. 

Összes cikk - lent (max 996px)
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)