Boros László a várfürdőt érintő 2,5 milliárd forint összegű beruházás ismertetőjében elmondta, a Gyulai Várfürdő vegyes funkciójú fürdő, amely főként gyógyfürdő, ami mellett van strand- és sportfunkciója, valamint wellnessrészlege is, azonban mindezek elrendezése problémás. A fürdő ki van téve a szezonalitásnak, a nyári vendégforgalom négyszerese-ötszöröse a télinek. Az elmúlt időszakban nem bővült a látogatói kör, a gyerekes családok az élményelemek hiánya miatt elmaradnak, télen sincs igazi vonzerő. A várfürdőfejlesztés három eleme a családi élményfürdő, a főépület átépítése és bővítése, valamint a lovarda pihenőterének átépítése és egy új épület. Ezekkel 20 új szolgáltatása lesz a fürdőnek.
– Büszkék vagyunk, mert környezetbarát és gazdaságosan üzemeltethető tervet sikerült készíteni. Szeretnénk új termál- és hideg vizes kutat fúrni. Az élményfürdő 6.459 nm alapterületű, a lovarda 1047 nm-es lesz. Összesen 7507 nm az új létesítmény mérete. A projekt összértéke 2,5 milliárd forint, a fele uniós támogatás, a másik felét az önkormányzat és a fürdő közösen állja. A beruházás megtérülése 14.3 év – ismertette az adatokat Boros László.
A beszámoló után a lakossági hozzászólások következtek. Bánhegyi József örömét fejezte ki, hogy a meglévő hőenergiát a fürdő továbbhasznosítja, javasolta, hogy napenergia hasznosításán is gondolkozzon a fürdővezetés. Kérést fogalmazott meg, hogy az a harminc-negyven fő, aki anno a „kommunista szombaton” részt vett a fürdő építésében, kaphasson évente 1-2 tiszteletjegyet. Juhász Attila az óra alapú fizetés lehetőségéről kérdezett, illetve arról tudakolózott, hogy az uszodát össze lehetne-e kötni a wellness-szel, ami a szabad ég alatt, hidegben nehezen megközelíthető. Boros László válaszában kifejtette, hogy a közeljövőben világszínvonalú, magyar fejlesztésű beléptetés-rendszerre vált a fürdő, amely majd az óra alapú számolást is lehetővé teszi.
Kovács Ernő az új kutak fúrásáról kérdezett, és arra volt kíváncsi, hogy milyen anyagból épül a fedett létesítmény, ugyanis a termál agresszivitása miatt csak a fa áll ellen, a fém, műanyag és beton penészedni kezd. A látványterveket látva aggodalmát fejezte ki, hogy nincs feltüntetve a vendéglátósok épülete, ráadásul a Szigeterőd miatt két hektárt veszít a fürdő a területből. A válaszból kiderült, az új termálkút a műszaki udvarban lesz, a hideg vizes kút a kőhídpénztár közelébe kerül. Hideg vizes kútra azért van szükség, mert a wellnessbe nem termálvizet terveznek, éppen ezért nem is tehet rosszat az épületnek. Olyan létesítményt direkt nem terveztek, amely zavarná a Szigeterőd programot. A büféfelépítmény nem a fürdő tulajdona, a kérdéses vendéglátó egységek megmaradnak.
Gyepes Géza (képünkön a mikrofonnál) a wellness hőmérsékletére panaszkodott, szerinte hideg a 25-ös medence vize, hideg a wellness, és a víz csíp a vegyszertől. Boros László cáfolta a hőmérsékletre vonatkozó reklamációt, tapasztalata szerint a víz hőfoka annyi, mint régen volt, és bár a wellness színvonalával ő sem elégedett, az előző vezetéstől kapott örökségként tekint rá, mint fogalmazott: a szauna részleg méltatlan volt a Gyulai Várfürdőhöz, és azért, hogy az éjszakai wellness újra gazdaságosan működhessen, magasabb szintre emelik a szaunákat.
Dr. Erdei Zoltán a szaunakert kivitelezőjének kiléte felől érdeklődött, továbbá a megváltozott nyitva tartásról és árakról. Boros László válaszából kiderült, hogy a munkálatokat gyulai vállalkozóval gyulaiak végzik. A wellnesst azért zárták be, mert nem érte meg nyitva tartani. Télen azonban 19 óráig lesz nyitva a wellness, a szaunakert megnyitása után péntektől szombatig 20-tól 24-ig újra visszaállítják az éjszakai wellnesst. A szaunahasználat a fürdőbelépőn kívül 1500 forintba kerül majd.
A belváros rehabilitációjáról, illetve annak tervéről Salamon Anikó számolt be. A Béke sugárút fejlesztése kapcsán a projekt végleges tartalma körvonalazódni látszik. Tavaly Integrált Városfejlesztési Stratégiát készített a Gyulai Városfejlesztési Kft., négy fejlesztésre váró akcióterületet alakítottak ki. Ebből az egyik a belváros funkcióbővítését célzó beruházás pályázata most kerül benyújtásra. Salamon Anikó elmondta, a kistérségi székhelyek integrált fejlesztésére kiírt pályázat kétfordulós. Elképzelésvázlatot kell benyújtani, majd a második körben már konkrét kiviteli tervet, illetve annak a költségvetését is. Az első, vázlatos projektkoncepciót december 18-ig szeretnék beadni. Gyula városa a projekten belül pályázik gazdasági funkcióbővítésre, kulturális intézmények fejlesztésére, kiállítótermek felújítására, sport- és szabadidős létesítmények külső-belső felújítására, energiaracionalizálásra, közterületi funkciók fejlesztésére.
Önkormányzati elemek elkészült terveit Gyimesi Márton mutatta be. A Béke sugárút kerékpárút nyomvonaltervéről elmondta, megpróbálják az úttestről elvinni a kerékpáros forgalmat. A Dobozi út végéig tartó kerékpárutat szeretnék bekötni a belvárosi forgalomba, valamint tervezik a központi körforgalomból kiiktatni a kerékpárosokat. A kerékpárút másik szakasza egy osztott vegyes forgalmú sétány lehetne, a művelődési ház parkolójától vezetne a Ferencesek tere parkolójáig. A Göndöcs-kerti játszótéren tovább fejlesztik, s a régi pavilont újra felállítanák. A művelődési ház új homlokzatot, szigetelt, szabványoknak megfelelő hőtechnikai megoldást kapna. A Kohán Képtár a kibővített B terembe kerülne, így új városi galéria létesülhet. A Kohán újra bálterem, Dübögő lehetne.
Pálinkás István gyulai lakos a művelődési ház előtti nyilvános WC sorsáról érdeklődött, valamint csapadékvíz-elvezetési problémákra hívta fel a figyelmet. Salamon Anikó válaszából megtudtuk, a pályázat nem vonatkozik a csapadékvíz-elvezetés problémájának megoldására, a nyilvános WC-t pedig betemetik. Ambrus János szerint a körforgalom kihagyása miatt félmegoldás a rekonstrukció, szűk a hely, a forgalom miatt nem gördülékeny a közlekedés. Véleménye szerint a Sarkadi útra is kellene kerékpárút, sőt a Fekete-Körösig lenne szükséges, mert életveszélyes az út. Salamon Anikó tájékoztatásából kiderült, hogy a város pályázik majd a Fekete-Körösig terjedő kerékpárútra, a Fehér-Körös hídjáig már biztos meglesz az út. Gortka István annak a meglátásának adott hangot, hogy a kerékpárút nyomvonalvezetését át kell gondolni, kérte, fontolják meg a tervtanácsok véleményezéseit. Kovács Ernő kérése, hogy a kerékpárút érjen el az OTP-ig, valamint az Árpád utcát és a Béke sugárutat érintő körforgalom szükségességét hangsúlyozta. Bánhegyi József hozzászólásában a Göndöcs-kertben található nagy pocsolyákat kifogásolta. Csordás Józsefné, a Tanyavilágban Élők Érdekvédelmi Egyesületének elnöke megköszönte hat képviselő segítségét a tájház létrehozására, külön megemlítette Szabó Árpád alpolgármestert. Említette, hogy a Pósteleki úton nincs világítás, sokszor nem áll meg a busz, mert nem látja a várakozókat. Pálinkás József csapadékvíz-elvezetés hiányáról beszélt Törökzugban. Kifogásolta, hogy a Kosár és a Gyóni utcán közel vannak a platánok a házakhoz, eldugítják az Élővíz-csatornát és a házak ereszét is.
Bánhegyi József kérdezte, miért kerül bruttó 550 millió forintba a Fehér-Körös-híd felújítása, mikor tavaly a – lényegesen nagyobb – Fekete-Körös hídjának felújítása 130 millióba került. Ez most kampánypénz lesz vagy mi? Mert meredek az összeg – szegezte a kérdést Bánhegyi József dr. Perjési Klára polgármesternek. Perjési Klára elmondta, egy új híd másfél milliárd forintba kerül. A polgármester véleménye szerint örülni kell, hogy a szaktárca és a pénzügyminisztérium biztosít pénzt a felújításra, majd hozzátette, maximálisan egyetért azzal, hogy oda kell figyelni, nehogy másra használják a pénzt.
