– Nem biztonságos a folyók befagyott vizén tartózkodni, hiszen az áramlatok miatt a sodorvonalban mindig vékonyabb a jégréteg, ami könnyen beszakadhat, a víz pedig magával sodorhatja a bajba jutottat – ecsetelte lapunknak Nagy Szilvia tűzoltó főhadnagy. A megyei katasztrófavédelmi szóvivő arra is figyelmeztetett, hogy a tavak jege csak akkor tekinthető biztonságosnak, ha legalább 10–15 centiméter vastagságú. Ilyenkor sem árt azonban óvatosnak lenni, a part közelében ugyanis mindig törékenyebb a jég, a friss hóval takart jégréteg vastagságát pedig nehéz megállapítani. Éjszaka, rossz látási körülmények között szintén tilos a tavak jegére merészkedni.
– Ha nő a napsütéses órák száma, gyors lehet az olvadás – hangsúlyozta a megyei szóvivő. Nagy Szilvia arra is felhívta a figyelmet, hogy egyedül soha ne menjünk a jégre, és lehetőleg vigyünk magunkkal mobiltelefont. Emellett ajánlatos egy bottal ellenőriznünk a jég vastagságát.
A Gyulai Hírlapnak Maczek Szilárd tűzoltó őrnagy, tűzoltósági főfelügyelő elmondta: a megyei igazgatóság által elrendelt mentési gyakorlat legfontosabb célja a tűzoltók tudásának szinten tartása. Mint kifejtette, a riasztásoknál a hivatásos tűzoltóknak és társszerveiknek, a rendőrségnek, a mentőknek, valamint a Körös Mentőcsoport búvárkomponensének összeszokottan kell együttműködniük.
A szimuláció forgatókönyve szerint a csónakázótó vize befagyott a téli hidegben, de a jég vastagsága még nem alkalmas a téli sportolásra, ezért az egyik korcsolyázó alatt beszakad. A bajba jutottnak nem sikerül kimásznia, társai értesítik a tűzoltókat és a mentőket.
– Ilyenkor a legnagyobb ellenfelünk az idő, a jeges vízben ugyanis hamar kihűl az ember – fogalmazott lapunknak Maczek Szilárd. Az őrnagy elmondta: a mentés nehézsége abból adódik, hogy a jég minősége és vastagsága nem megfelelő. A tűzoltók a beszakadás elkerülése érdekében fecskendőre málházott dugólétrán, kötelekkel kibiztosítva közelítik meg a sérültet.
A szakember azt tanácsolta: ha beszakad alattunk a jég, eséskor igyekezzünk széttárni a kezünket, és próbáljunk megragadni egy közelünkben lévő tárgyat, hogy ne merüljünk el. A jéghideg vízben érdemes mozognunk, hogy minél később hűljön ki a testünk. A tűzoltósági főfelügyelőtől azt is megtudtuk, hasonló esethez csak ritkán riasztják a lánglovagokat, az utóbbi három évben szerencsére nem volt rá példa, hogy jeges vízbe esett embert kellett kimenteniük.
A gyulai gyakorlaton a nemrégiben Békés Megyéért kitüntetéssel elismert Körös Mentőcsoport szakemberei is részt vettek. A speciális, önkéntes mentőcsoport búvárja merülőruhában szemléltette, hogy mi történik, ha beszakad alattunk a jég.
– A hivatásos szervek tevékenységének támogatására számos mentőszervezet, köztük a Körös Mentőcsoport búváregységei állnak készen – fejtette ki lapunknak Haskó György tűzoltó alezredes. A polgári védelmi főfelügyelő elmondta: elsősorban víz alatti kutatási, illetve mentési feladatokban segítik a tűzoltó egységeket.
– Ha beszakad alattunk a jég, próbáljunk megkapaszkodni a jég szélében. Ha senki nincs a környéken, akitől segítséget kérhetünk, a part felé közelítve igyekezzünk kihúzni magunkat a jégtáblára. Minél nagyobb testfelülettel helyezkedjünk el rajta, a partot hason csúszva közelítsük meg – ismertette a legfontosabb tudnivalókat az alezredes.
Schneider László mentőtiszt arra mutatott rá, hogy a jeges vízben akár negyed óra alatt is kihűlhet a test. Ilyenkor lelassul az anyagcsere, szívritmuszavarok alakulnak ki, tudatzavar és eszméletvesztés léphet fel, végül bekövetkezik a klinikai halál.
– Ha kikerül a partra a bajba jutott, ellenőriznünk kell, hogy van-e légzése, ha szükséges, el kell kezdenünk az újraélesztést. A nedves, hideg ruházatot vegyük le róla, és száraz ruhával, pléddel takarjuk be, hogy ne csökkenjen tovább a testhőmérséklete. Ha eszméleténél van, akkor ne alkoholt, hanem meleg folyadékot itassunk vele – részletezte a tennivalókat a gyulai mentőállomás vezetője. Schneider László hozzátette, a hűvös víz nem csak télen okozhat kihűlést. Gyakran ittas vagy idős, vízből kimentett embert kell ellátniuk a mentősöknek.
