Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - Gyulaiak Gyuláról gyulaiaknak

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • S. E.KULTÚRA • 2013. május 30. 12:32 • Frissítve: 2013. május 31. 11:00
Gyulaiak Gyuláról gyulaiaknak
Hat szerző részvételével tartott pódiumbeszélgetést a Gyulai Évszázadok Alapítvány
Fotó: Gyulai Hírlap - Rusznyák Csaba

Hat gyulai szerző részvételével tartottak pódiumbeszélgetést tegnap este a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban a II. Gyulai Civil Hét keretében. A Gyulai Évszázadok Alapítvány által szervezett rendezvényen Árpási Zoltán, Bagyinszki Zoltán, Durkó Károly, dr. Erdész Ádám, dr. Havassy Péter valamint Kurta János mesélt a jelenlévőknek indíttatásairól, a kutatómunka során szerzett élményeiről és terveiről.

Durkó Károly, a Gyulai Évszázadok Alapítvány elnöke elöljáróban elmondta: a „Könyves gyulaiak” névre keresztelt rendezvény ötletét az adta, hogy nagyon sok Gyuláról szóló könyv látott napvilágot az elmúlt időszakban. A szervezőtől megtudtuk, az eseményt további pódiumbeszélgetések követik, hiszen a megjelent kötetek magas száma miatt nem lehetett az összes szerzőt egyszerre asztalhoz ültetni.

A rendezvény házigazdája, Dézsi János könyvtárigazgató bevezetésként olyan idézeteket olvasott fel, amelyek a „könyves gyulaiak” köteteiben szerepelnek. A moderátor arra volt kíváncsi, hogy miért tartották fontosnak a szóban forgó citátumokat a szerzők.

„Gyula ma is más, mint egy hagyományos értelemben vett alföldi város” – áll abban a szövegrészben, amelyet az igazgató Árpási Zoltán könyvéből olvasott fel. Az újságíró elmondta, a Gortka István építész által megfogalmazott gondolatok egybevágnak saját nézeteivel, ezért szerepel az idézet kötetében. Dézsi János egy Pálffy Alberttől származó citátumot is megosztott a közönséggel. Ezzel kapcsolatban a szerzőtől megtudtuk: újságíróként találkozott először a város szülöttének munkásságával, és mára „Pálffy Albert-bolonddá” vált. Az idézet kapcsán Árpási Zoltán kifejtette, a gyulaiak az emberiség különleges egyedei, nem ismer ugyanis még egy olyan várost, amelyet ennyire szeretnének szülöttei.

Bagyinszki Zoltán ugyan keveset ír, ám számos fotója szerepel a Gyuláról szóló könyvekben. A három saját kötettel is rendelkező fotográfus elmondta, mindig is közel álltak a szívéhez a műemlékek és az építészet. Mint fogalmazott, a kastélyok különleges világukkal nagyon sokat mondanak nekünk a régmúltról, ezért népművelő vénájú emberként fontosnak tartotta, hogy bemutassa azokat.

Durkó Károly egy Kóhn Dávid-idézettel köszöntötte az olvasókat a „Gyula régen és ma” sorozat második kötetében. A kérdésre, hogy miért éppen ez a citátum került a könyv elejére, a szerző úgy fogalmazott: Kóhn Dávid mindenhol ott volt, ahol tenni kellett a városért. Durkó Károly hozzátette: Kóhn Dávid írásai a 19. század második felének minden fontos gyulai eseményét megőrizték az utókornak.

Dr. Erdész Ádámnak a Kisvárosi polgárok című kötetből olvasott fel egy idézetet Dézsi János. A Békés Megyei Levéltár igazgatójától megtudtuk, a szöveg Oláh György tollából származik, és 1878-ban a Polgári Kör székházavatóján hangzott el. A szónoklat arra a vitára reflektált, amely ebben az időszakban tört ki a helyi sajtóban arról, hogy ki számít polgárnak Gyulán. Dr. Erdész Ádám hozzáfűzte: talán ettől az időponttól számíthatjuk a város manifesztált polgárosodását.

Dr. Havassy Péter válaszában Gyula történetének néhány fontos momentumát villantotta fel. A Corvin János Múzeum egykori igazgatója szerint városunk két esemény kapcsán mindenképp kiemelendő hadászati szempontból. Egyrészt a településhez köthető a magyar hadtörténet leghosszabb ideig tartó ostromgyűrűje, hiszen a kettős királyság idején Czibak Imre váradi püspök és Szapolyai János hadvezér nyolc hónapon át zárták körül a gyulai erődítményt, másrészt gyulai várvédők álltak a legtovább ellen a töröknek 1566-ban.

A Kurta Jánosnak felolvasott kacagtató idézet kapcsán kiderült, a városi labdarúgás történetéhez számtalan humoros sztori kötődik. A szerző elmondta, a gyulai nagypályás városi labdarúgásról szóló könyve hat és fél hónap alatt, 111 személy közreműködésével készült el. Szerzőtársával, azaz feleségével jelenleg a gyulai labdarúgás százéves történetét dolgozzák fel, új kötetük várhatóan ősszel jelenik meg.

A pódiumbeszélgetésen a gyűjtőmunka során szerzett különleges élmények is szóba kerültek. Kurta János elmesélte, hogy gazdag adatbázisa jóvoltából sikerült lezárnia egy fogadást. Bagyinszki Zoltán számára emlékezetes esemény volt, amikor egyik útja alkalmával Altorján összetalálkozott Apor Vilmos 90 éves leszármazottjával, Apor Csabával. Árpási Zoltántól megtudtuk: a Gyula könyvnek köszönheti, hogy felfedezte a református templom kertjében a Körös egyik maradványát. Durkó Károly a szabadságág és az emberség érzésének megtapasztalását tartja az elmúlt tíz év legfontosabb hozadékának. A dr. Havassy Péterrel folytatott beszélgetésből kiderült: a szakember tudományos pályáját egy Mikszáthtól származó idézet határozta meg, melyet szobája falára is kitűzött. Dr. Erdész Ádám elmondta, levéltárosként az elfeledett vagy ismeretlen történetek felszínre hozása volt a legérdekesebb számára. – Amikor a múltból kisebb-nagyobb történeteket a felszínre hozunk, akkor a feledés és az elmúlás ellen próbálunk védekezni – fogalmazta meg a rendezvény talán legjellemzőbb mondatát Stefan Zweig novellája nyomán az intézményvezető.  

A beszélgetésből az is megtudhattuk, hogy a meghívottak közül senki sem tétlenkedik, így hamarosan újabb kötetekkel gazdagodik a város. A legkorábban Árpási Zoltán Kezdet és vég – Elégia a Gyulai kolbászért című könyvét vehetik kezükbe az olvasók. A Gyulai Húskombinát tönkretételéről szóló kötetet két hét múlva mutatja be a szerző a gyulai könyvtárban. 

 

 

Fotó: Gyulai Hírlap - Rusznyák Csaba
GYULAI HÍRLAP • 2013. május 30. 12:32
Hat szerző részvételével tartott pódiumbeszélgetést a Gyulai Évszázadok Alapítvány
Összes cikk - lent (max 996px)
+
+
+
+
+
+
+
+
+
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)