Kalandos szellemi utazásnak lehetett részese az a – sajnos – csekély számú érdeklődő, aki részt vett Szilágyi András filozófus, esszéista, költő Zúzalék című, válogatott és új verseket tartalmazó kötetének bemutatóján a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban. A bibliotéka és az Arany János Művelődési Egyesület közös rendezvényének a laikus műértőként bemutatkozó Ábrahám György volt a házigazdája, aki az általa összeválogatott ciklusok mentén gombolyította a beszélgetés képzeletbeli fonalát.
Az estet ezúttal is Dézsi János könyvtárigazgató köszöntője nyitotta meg. Rövid bevezetőjéből kiderült: a békéscsabai szerzőnek gépészmérnöki és bölcsészdiplomája is van, főiskolán, egyetemen tanít. Az intézményvezető elmondta, az alföldi művészetet szívügyének tekintő költő személyében olyan embert ismert meg, aki nem rejti véka alá véleményét, s olyan szilárd értékítélettel rendelkezik, ami a mai világban nagyon fontos lehet.
Szilágyi Andrástól megtudtuk, noha a családi meghatározottság inkább a reáliák felé terelte, mindig ott volt benne a készség, hogy a felgyülemlett érzelmi és érzékelési folyamatokat verbálisan kifejezze. Matematikai indíttatása a filozófia irányába vitte, a természettudományos összefüggések kíváncsivá tették az általános létezés problémái iránt. Elsősorban arra szeretett volna választ kapni, hogy az alkotóművészetnek milyen egzakt, törvényszerű folyamatai vannak, hogy az értelmezéseket mennyire lehet filozófiai rendszerekbe beágyazni, vagy a kortól, a gondolkodási struktúrától elvonatkoztatni. A poéta szerint a végleges ítéleteket fenntartásokkal kell fogadni, hiszen nagyon sok esztétikai megfontolás elavul, ezért minden korban fontos szerepe van az újraértelmezésnek.
A diskurzus megannyi szál felé ágazott el, szóba került egyebek mellett a gyulai festőgéniusz, Kohán György, és a méltánytalanul elfeledett kétegyházi alkotó, Eyas Kovács József, valamint meghallgathattuk a költő Schéner Mihályhoz, Jackson Pollockhoz, Lóránt János Demeterhez, Kiss Györgyhöz, Perlrott Csaba Vilmoshoz, Székelyhidi Attilához, Gubis Mihályhoz, Szentgyörgyi Józsefhez és Cseh Tamáshoz írt költeményét is. A felolvasott versekből kitűnt, Szilágyi András költészetében egyszerre van jelen a filozófiai gondolatiság és a képi játékosság, a magaskultúra és a profán.
– Úgy gondolom, hogy itt egy jó emberrel voltunk együtt, aki szeret minden olyat, ami az embert széppé teszi – mondta összefoglalásképpen a könyvbemutató erejéig a „Gyulai” művésznevet felvevő Ábrahám György, majd egy Seneca-idézettel zárta és foglalta keretbe a másfél órás estet: "Minden jó ember szívében megleled Istent."
