A Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. megbízásából az Optisystem Kft. vendégelégedettség-mérést végzett Gyula városában a turisztikai főszezonban. A pályázat keretében megvalósuló leíró jellegű kutatás során azt vizsgálták, hogy mennyiben felelnek meg a gyulai szálláshelyek, turisztikai attrakciók és vendéglátóhelyek a vendégek elvárásainak. Emellett fontos szempont volt, hogy minél többet tudjanak meg a vendégkör összetételéről, a küldőterületekről, valamint az utazási és informálódási szokásokról.
Petróczki Gábor, a kutatás koordinátora részletekről elmondta, a mérés előtt megelőző, fókuszcsoportos vizsgálatokat, majd az ezek alapján összeállított önkitöltős kérdőívekkel próbakérdezést is végeztek. A kérdezőbiztosok segítségével lekérdezett véglegesített kérdőívek közül összesen 530 érvényes kérdőív érkezett vissza, ami meglehetősen nagy mintának tekinthető.
Életkor szerint a 19–34 évesek, a 35–49 évesek és a 50–64 évesek csoportja teszi ki a minta közel 90%-át. A KSH statisztikáira alapozott előzetes elvárásoknak megfelelően a mintában túlnyomó többségben vannak a magyarországi lakosok. Mellettük a román vendégek alkotnak viszonylag nagyobb csoportot, a német és az újabban célcsoportként meghatározott szerbiai vendégek aránya pedig 2% körül van. A magyarországi küldőterületek közül kiemelkedik Budapest és Pest megye, és túlnyomó többségben vannak azok, akik családjukkal, illetve párban nyaralnak a városban, valamint igen magas a gépkocsival érkezők aránya.
A koordinátortól megtudtuk, a vizsgálat során a tartózkodási időt a KSH-tól eltérően nem a vendégéjszakák, hanem az itt töltött napok száma alapján határozták meg. A mérésre alapozva kijelenthető: az átlagos tartózkodási idő 6,75 nap a főszezonban, ami jóval hosszabb az országosan mért átlagnál. A megkérdezettek 53,4%-a 5-8 napot töltött Gyulán, közel 30%-a 2-4 napot, és viszonylag jelentős a 8-14 napra érkezők aránya is. A vendégkör legnagyobb része nem először járt a városban, az első látogatók adják a minta közel harmadát, és valamivel több mint 11% már legalább tíz alkalommal látogatott el településünkre. A legfizetőképesebb keresletet képviselő 35–65 éves, felsőfokú végzettséggel rendelkező csoport körében közel 75% a magyarok aránya.
A vizsgálat tanúsága szerint a legtöbben strandolás, pihenés céljából látogatnak Gyulára, ezt követi a városlátogatás és az egészségmegőrzés mint motivációs tényező. A főszezonban viszonylag kicsi a rendezvények vonzereje, 14,15% jelölte meg ezt az utazás egyik okaként. Az aránylag kiterjedt visszajáró vendégkör miatt nem okozott meglepetést, hogy a megkérdezettek 46,23%-a legalább egyik érdeklődését kiváltó tényezőként megjelölte a korábbi látogatások kedvező tapasztalatát. Emellett több mint 30% említette az ismerősök, rokonok ajánlását, harmadik helyre pedig az internetes honlapok kerültek, melyek közül többségében szállásportálokat említettek név szerint. Az első látogatókra az ismerősök, rokonok ajánlása és az internetes honlapok gyakorolták a legnagyobb hatást, a harmadik legtöbbet említett tényező pedig a prospektus volt. A kutatás során az itt tartózkodó vendégek informálódási szokásait is vizsgálták, ez alapján megállapítható, hogy a helyi információforrások közül a három legmeghatározóbb a plakát, a szállásadó és az információs tábla.
Mindez arra enged következtetni, hogy az olyan klasszikus reklámfelületek, mint a televízió, a rádió és a nyomtatott média csupán kevéssé alkalmasak az érdeklődés növelésére, az internetes felületek közül pedig leginkább a célzottan szállásértékesítéssel foglalkozó portálok bizonyulnak hatékonynak az érdeklődés felkeltésében. A kapott válaszok a minőségbiztosítás fontosságát támasztják alá, hiszen mind a korábbi látogatások tapasztalata, mind a „szájhagyomány” fontos szerepet játszik az úti cél kiválasztásában.
A vizsgálatból kiderült, a megkérdezettek több mint fele hotelban vagy panzióban, 26,6%-uk apartmanban, 12,26%-uk magánszálláshelyen szállt meg. Az ezekről alkotott kép meglehetősen vegyes, azonban kiugróan negatív példák nem voltak, a négycsillagos hotelek pedig kimondottan jól teljesítettek. Általánosan elmondható, hogy a városról és a környékről kapott információ minőségével, a többi értékelési szemponthoz képest, kevésbé voltak elégedettek a turisták.
Petróczki Gábor kiemelte, a vendégeknek összességében pozitív a véleménye városról, hiszen a megkérdezettek közel 90%-a szívesen visszatérne ide, s több mint 85%-a másnak is jó szívvel ajánlaná Gyulát. A kutatásból kitűnik, hogy a szállásadóknak kiemelt szerepe van a minőségbiztosításban és a tájékoztatásban, hiszen az általuk nyújtott információ is nagyban hozzájárul a turisták utazási élményéhez. Az ide látogatók számítanak rá, hogy szállásadójuktól információt kaphatnak, ezért fontos, hogy ismerjék városukat – fejtette ki a kutatási munkatárs.
Hozzátette: a turisztikai szektorban létfontosságú kérdés a minőségbiztosítás, melyhez egy régóta és jól működő eszköz a kérdőívezés, hiszen pontos információkkal szolgál. Mint mondta, igazán pontos eredményt akkor lehetne elérni, ha a felmérések rendszeresek lennének, és folyamatosan, egész évben zajlanának, illetve ha a szálláshelyek befogadóképességéhez és az ott realizálódó vendégéjszakaszámhoz igazítanák a lekérdezéseket.
