A Harruckern Esték januári programján, Hankó József A magyar királyi csendőrség csonka két évszázada című könyvét mutatták be Gyulán, a Harruckern János Közoktatási Intézmény könyvtárában. A többkönyvű szerző előadására zsúfolásig telt diákokkal és felnőtt érdeklődőkkel az iskolai könyvtár, eljöttek tisztelői Gyuláról, Békéscsabáról, még Mezőhegyesről is. A könyvet Nagy László tanár, muzeológus mutatta be, majd Ravasz Károly, az oktatási intézmény biztonságszervező szakának tanára részletezte néhány kérdésben.
Hankó József nyugalmazott pénzügyőr őrnagy már több tudományos monográfia szerzője. Most megjelent könyve 320 oldalon, mintegy 300 fotóval mutatja be ennek a hatékony bűnmegelőző és bűnüldöző szervnek munkáját. Kezdve az elnevezés XV. századi francia eredetétől Napóleon korán át a XIX. századi magyarországi megszervezéséig, majd szervezeti megújulásain keresztül a Horthy-rendszer végéig.
A különleges olvasmány a legénységi állomány kiválasztásába is betekintést nyújt, a ruházat és a fegyverzet apró részletezéséig. A szervezet felépítése szigorú katonai rendszert mutat be, amelynek mindennapi elvárása volt a napi menetteljesítmény gyalog, lovon, kerékpáron. Lőgyakorlataik, szituációs elfogási csapatgyakorlataik, napi elméleti képzéseik alkalmassá tették őket a vidéki Magyarország bűnözőktől való megtisztítására. A hajdani betyárvilág nagy alakjai és az őket felszámoló jeles parancsnokok filmszalagként vonulnak föl a könyv lapjain. A kötet szerzője külön figyelmet szentel a csendőrőrsök mindennapjaira, amelyet a falusi lakosság között töltöttek. Gazdálkodásuk részletezése, számadásaik, családi életük hasznos tanulságokkal szolgál mára nézve is. Rugalmasan alkalmazkodtak a trianoni határok lehetőségeihez éppúgy, mint az 1938-41 közötti területi visszacsatolások kitágult feladataihoz is. A könyvben a II. világháborúban betöltött rendfenntartói szerepkör tárgyilagos megvilágításba kerül, nem elhallgatva a tényeket, de nem is ítélkezve.
Az akkori kor megbízható, tekintélyt parancsoló fegyveres testülete a terepen mozgott. Ismerte a környezetében élő lakosságot a magányos tanyák népéig, biztosítani tudta a termelés, a közlekedés, az élet biztonságát. Részt vettek környezeti károk, árvizek, tüzek felszámolásában éppúgy, mint a háborús körülmények utánpótlásvonalainak biztosításában. A magyar királyi csendőrség csonka két évszázada című kötet a híres bűnügyek bemutatásával, a kerületi parancsnokok életrajzi adatainak ismertetésével válik igazán izgalmas olvasmánnyá.
