A globális pénzügyi válságnak a magyar kis- és középvállalkozásra gyakorolt hatása, valamint a nehéz helyzetből kiutat jelentő finanszírozási lehetőségek ismertetése adta a témáját a Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) mai fórumának. A találkozósorozat negyedik állomását Gyulára, a Román Kulturális Központba hirdette meg a VOSZ, ahol a résztvevők megismerhették a szövetség érdekképviseleti tevékenységét, hasznos információhoz juthattak a kkv szektort érintő gazdasági folyamatok tendenciáiról is. A rendezvénysorozat támogatója a Széchenyi Kártya programot irányító KAVOSZ Zrt.
Mára a hazai kkv szektor egyre nagyobb részét érinti hátrányosan a globális pénzügyi válság, melynek elsődleges hatásaként a kereslet visszaesését, a finanszírozási lehetőségek beszűkülését, valamint a szállítói tartozások időbeli elhúzódását jelölik meg a vállalkozók. A legjellemzőbb megszorítások a költségek csökkentésére irányuló döntések, a beruházások elhalasztása, az elbocsátások, valamint a juttatások megnyirbálása.
Mivel a vállalkozások jelentős része jelenleg egy éven belüli időtávon képesek tervezni, a rövidebb távú, egyszerű finanszírozási lehetőségek iránt mutatkozik jelentős kereslet. Az egyes finanszírozási formák igénylését tekintve a likviditási egyensúly támogatására szolgáló forgóeszköz, illetve a folyószámlahitelek, a lízing és a tagi kölcsönök a legnépszerűbbek.
A Széchenyi Kártya Program mintegy 300 irodájában évente 20-25 ezer vállalkozó fordul meg, ami lehetőséget ad a KAVOSZ Zrt. számára a közvetlen tapasztalatgyűjtésre a vállalkozások helyzetével, kilátásaival kapcsolatban. A vállalkozások visszajelzéseit folyamatosan gyűjtik és elemzik, hogy az igényeiknek minél megfelelőbb termékek kifejlesztésével nyújthassanak hatékony segítséget a pénzügyi és finanszírozási problémák megoldására. Számos vállalkozó jelezte, hogy a válság hatásai miatt már csak külső segítséggel oldhatók meg a gondjaik. Figyelembe véve, hogy 3 millió ember megélhetőségét biztosítja a kkv szektor, a helyzet minél hatékonyabb megoldást igényel. Ez tette szükségessé a válság okainak és következményeinek elemzését.
A túlélés és a kreatív gondolkodás a legfontosabb a vállalkozások számára, valamint a pályázati lehetőségek minél nagyobb mértékű kihasználása. Ehhez nélkülözhetetlen a kormányzati segítség is: a mai nehezen hozzáférhető és túlbonyolított pályázatok helyett egyszerűsített adminisztrációra és olyan célok finanszírozására lenne szükség, ami valóban forrást jelent a vállalkozások számára. A Széchenyi Kártya Program az elmúlt 10 év során bebizonyította, hogy szükség van a vállalkozások igényeinek megfelelően kialakított programokra, de fontos az elemeinek további fejlesztése és újabb termékek kialakítása is. Mára a Széchenyi Kártya Program keretein belül kihelyezett hitelek összege meghaladta az 1100 milliárd forintot, de akár további 3000-4000 milliárd forint kihelyezése is indokolt lenne.
– Fő mottónk, hogy hallatjuk a hangunkat, ezen belül visszatekintést adunk a fórumainkon – mondta el a Gyulai Hírlapnak Perlusz László, a VOSZ ügyvezető igazgatója, aki a fórumon Békés megyei viszonyokkal, vásárlóerővel és gazdasági fejlődéssel kapcsolatos statisztikákkal, valamint ezek elemzésével ismertette meg a résztvevőket. A VOSZ nagyságrendileg 10-12 fórumot szervez, a gyulaival éppen a feléhez érkeztek. Az ügyvezető ismertette a VOSZ elmúlt nyári és őszi törekvését és megemlítette azt is, hogy kibővített elnökségi ülésén vendégül látták Orbán Viktor miniszterelnököt, majd pedig Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert. Perlusz László visszautalt arra is, hogy a szövetség 2010. március 8-án a következő – mostanra jelenlegi – kormány számára gazdaságpolitikai lépéseket fogalmazott meg és partnerséget ajánlott fel.
Kiss Csaba, a polgármesteri hivatal gazdaságfejlesztési csoportvezetője a gyulai vállalkozók segítését célzó önkormányzati munkáról számolt be.
– Olyan programok beindítását tervezzük, melyek keretein belül gyulai vállalkozásoknak tudunk segíteni. Ezért nyáron Gyula város önkormányzata vállalkozási adatbázis felállításáról döntött. A kezdeményezés lényege az volt, hogy a különböző meglévő adatbázisokból egységes adatbank alakuljon ki. Meg kellett tudni először is, hogy hány működő vállalkozás van Gyulán. 1077 társas vállalkozáshoz sikerült eljuttatni azokat a kérdőíveket, melyek segítségével megfogalmazhatók a gazdasági fejlesztés stratégiai pontjai. A felmérésből kiderült, hogy1028 működő társas vállalkozás működik városunkban, a kérdőívet viszont a vállalkozások 14%-a küldte vissza, kommunikálni az önkormányzat a vállalkozások 67%-ával tud. Ez az elérési arány biztosítani tudja a program működési feltételeit. A következő lépésben az egyéni vállalkozásokat térképezik fel. Januárban az önkormányzat lakossági piackutatást végez el azért, hogy a jelenlegi gazdasági program csúcsaként a gyulai kedvezménykártya bevezetése is megtörténjen. Egy pontgyűjtős kártyarendszer keretében kívánja az önkormányzat a gyulai szolgáltatókat a lakossággal összehozni, és ezáltal egy vásárlónövekedési programot indítani – hangzott el Kiss Csaba előadásában.
