Békés megye vezetése, az Eximbank valamint a MEHIB részéről közös célként fogalmazódott meg, hogy egy exportfórum keretében tájékoztassák a megyében exporttevékenységgel foglalkozó cégek képviselőit a finanszírozás és az állami támogatás lehetőségeiről.
Tekintettel a Magyarország Külgazdasági Stratégiájában és a Wekerle Tervben foglaltakra, nem létezhet sikeres külgazdasági program hatékonyan működő intézményrendszer nélkül, melynek révén törekednek arra, hogy ösztönözzék a magyar tulajdonú, térségi vállalkozások nemzetközi piacokon való szerepének növekedését és a külföldi befektetők magyarországi beruházásait.
Az önkormányzatok – tisztelet a kivételnek – nem tudnak sokat a közigazgatási területükön működő vállalkozásokról. A korábbi időszakban Gyulán sem volt ez másként, de ezen a városvezetők változtatni szeretnének, hiszen a cégek, vállalkozások támogatása az önkormányzat alapvető feladata.
A munkahelyteremtés, munkahelymegtartás a legfontosabb cél, főleg egy olyan elmaradott területen, mint Békés megye. Az önkormányzat viszont nem engedheti meg magának, hogy a közszféra létszámát duzzassza tovább, hiszen ez csak egy látszatmegoldás lenne, mely a problémát hosszú távon csak súlyosbítaná. Az önkormányzat az egyszerűbb, gyorsabb ügyintézésben, a problémák rugalmas kezelésében és a megfelelő kommunikációs csatornák biztosításában tud segíteni.
Ezen feladatok magas szintű ellátásához elengedhetetlenül fontos, hogy minél szélesebb körben mérjék fel a helyi vállalkozások tevékenységét, a bennük rejlő lehetőségeket és valós igényeiket, hiszen a kommunikáció csak akkor ér valamit, ha kölcsönös. Ennek megfelelően a közelmúltban széles körű adatgyűjtés zajlott le, összesen 1077 db kérdőívet juttattak el postai úton a helyi vállalkozások részére. A közel 2 hetes kampány ideje alatt összesen 124 db kitöltött kérdőív érkezett vissza, ami azt jelenti, hogy a gyulai cégek 11,5%-a reagált a megkeresésre. Válaszaik alapján a gyulai cégek 75%-a kft., 82% mikro vállalkozás, 24% alkalmazott nélkül működik, 58% 10 főt, vagy kevesebbet foglalkoztat, 10,57% működési hatóköre terjed ki külföldre is, 48% szolgáltatással, 37% kereskedelemmel, termékértékesítéssel, 17% gyártással, termék előállítással foglalkozik, mindössze 5% értékesít külföldön.
– Az adatokból egyértelműen leszűrhető, hogy az exporttevékenységet végző cégek aránya igen alacsony, másrészt az is biztos, hogy nem létezik megfelelő kapcsolati háló, mely segíthetné az új piacok megszerzését. A mai fórum célja, hogy koordináltan segítsük elő a békés megyei kis- és középvállalkozói exportszektor külgazdasági tevékenységét, a magyar vállalatok exportjának növelését, hozzájáruljunk a külpiaci teljesítmények és a versenyképesség fokozásához. Az Eximbank és a MEHIB szervezeti sajátosságai és determinált feladata okán a magyar exportőrök elérése, tájékoztatása nem csupán hagyományos piaci eszközökkel kell, hogy történjen, célszerű az állami szerepvállalásból fakadó eshetőségeket egyaránt megvizsgálni. Az Exim Országjáró Fórum a bevont partnerek részvételével, a fenti célokkal összhangban közvetlenül teremtené meg a szükséges kapcsolatot az exporttevékenységgel foglalkozó kkv-k képviselőivel, egyben érdemi lehetőséget biztosít a külgazdasági stratégiák és az ehhez rendelt eszközrendszerek megismerésére. A célok eléréséhez viszont olyan kérdésre kellene választ adnunk, mint hogy milyen típusú termék, szolgáltatás exportja szorulhat leginkább támogatásra, mik voltak az elmúlt időszak kérdései, problémái, milyen finanszírozásra, támogatásra volna leginkább igény, hogyan lehetne még inkább fokozni a Romániába irányuló exportot a békés megyei exportőrök számára, milyen együttműködési formákat lehet kialakítani a határon túli magyar, illetve román vállalkozókkal – mondta dr. Görgényi Ernő polgármester.
Kónya István, a Békés Megyei Közgyűlés alelnöke kiegészítésül hozzátette, hogy az önkormányzat egyik feladata a területfejlesztés. Nincsen fejlődés erős infrastruktúra nélkül, amiben Békés megye az ország többi megyéjéhez képest hátrányban van. Fel kell készülnünk arra, hogy a gazdaságilag kihasználatlan területre, Partiumba be tud törni a térségünk, amint Románia schengeni övezet része lesz.
A fórum törzsét Nátrán Roland, az Eximbank és a MEHIB vezérigazgatójának előadása képezte Az exporttámogatás lehetőségei – megoldások az EXIM-től címmel.
Az Országgyűlés 2012. november 12-én elfogadta a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló törvény módosítását.
Az Eximbank és a MEHIB tulajdonosi jogainak gyakorlására 2012 májusában a gazdaságpolitikáért felelős minisztert jelölték ki. Az új tulajdonosi elvárások közül kiemelkedő jelentőségű az intézmények üzleti aktivitásának növekedése, elsősorban az exportáló kis- és középvállalkozások finanszírozási forrásokhoz juttatása. Ezen küldetés megvalósítása érdekében vált szükségessé az Eximbankra és a MEHIB-re vonatkozó törvény módosítása.
Az Eximbank exporthitelezési tevékenységének bővülése elősegíti a kis- és középvállalkozások finanszírozását. Az Eximtörvény módosítása megadja annak jogszabályi lehetőségét, hogy az Eximbank – egyéb új termékek mellett – a hazai beszállítók tevékenységét, illetve az exportcélú befektetéseket is finanszírozza, azaz a pénzügyi, valamint a kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokat a hazai beszállítók beszállítói ügyleteivel, valamint exportcélú befektetésekkel kapcsolatban is nyújthassa. A módosítás előtt hatályos törvény alapján az Eximbank a finanszírozási tevékenységét az export- és importügyleteknek csak meghatározott, szűkebb körét látta el. A módosítás a közvetlen exportfinanszírozás mellett, azt kiegészítve, az export árualapot előállítók szerződéses beszállítóinak – alapvetően kis- és középvállalkozóknak – a finanszírozását teszi lehetővé, amely a hazai hozzáadott érték részarányának növekedése mellett hozzájárulhat a munkahelyteremtéshez.
A kereskedelmi bankokkal nem versenyezve, hanem partneri együttműködésben az Eximbank többek között a magyar vállalkozók külföldi befektetéseihez kapcsolódóan is nyújthat pénzügyi szolgáltatást, így jelentősen bővül a finanszírozás lehetősége.
Az Eximtörvény módosítása a MEHIB számára is megteremti annak jogszabályi alapját, hogy a beszállítói ügyletekhez, valamint az exportcélú befektetésekhez kapcsolódóan is végezhessen állami háttér mellett biztosítási tevékenységet.
2012 második felében az Eximbank jelentősen növelte piaci jelenlétét, az aktivitás bővítése érdekében komoly erőfeszítéseket tett mind az üzleti marketing megjelenések növelése érdekében, ügyfél-tájékoztatókon, előadásokon való aktív részvétellel, mind közvetlen ügyféltárgyalások kezdeményezésével.
Ezen tevékenységek eredményeként az október végéig folyósított hitelek összege megközelítette a 95 milliárd forintot, a 2011. év hasonló időszakában 43 milliárd forint kihelyezésére került sor. Az Eximbank által – alapvetően kis- és középvállalkozások exportjához kapcsolódóan – nyújtott hitelek mintegy 200 milliárd forint export megvalósulását segítették elő.
Az Eximbank tevékenységének bővítését célzó több, további jogszabály módosítási javaslat közül kiemelendő a költségvetési háttér stratégiai célokhoz igazodó növelése. Ezen intézkedések nyomán az Eximbank által nyújtható hitelek volumenét közvetetten meghatározó, garantált forrásoldali keretet megemelik 320 milliárd forintról 1200 milliárd forintra. Az Eximbank által kiadható kereskedelmi és hitelfedezeti garanciák keretszámának tervezett növelése 80 milliárd forintról 350 milliárd forintra számottevően bővítheti az exportőrök piaci hitelhez jutását elősegítő garanciaprogramok volumenét. A kedvezményes finanszírozás lehetőségét biztosító kamatkiegyenlítési keretösszeg megemelése pedig lehetővé teszi a kis- és középvállalkozásoknál felmerülő igényekhez rugalmasan igazodó támogatási rendszer kialakítását.
Az Eximbank és a MEHIB – összhangban a Külgazdasági Stratégiában és a Wekerle Tervben foglaltakkal – kiemelkedő gazdaságpolitikai súlyának megfelelően látja el a hazai exporttevékenység támogatását. A jogszabályi módosítások révén tehát megvalósul az a szakmai cél, mely szerint a két intézmény nem csupán banki és biztosítói szolgáltatásokat nyújtó társaságok. Az Eximbank és a MEHIB immár olyan gazdaságpolitikai eszközrendszer, amely állami támogatást közvetít, és forrásaival hatékonyan bővíti a magyar exportszektor piaci lehetőségeit.
Király Csaba a Kárpát Régió Üzleti Hálózat nagyváradi irodájának képviselője a magyar-román együttműködési lehetőségéről tartott előadást.
A kétoldalú gazdasági kapcsolatok kiemelt jelentőségűek, ugyanis Románia Magyarország egyik legfontosabb partnere. A KSH adatai alapján az elmúlt években a Romániába irányuló export, valamint import bővülést mutatott. Románia legfontosabb importpartnere Németország és Olaszország után Magyarország. A 2011-es anyaországi behozatalok aránya hozzávetőlegesen 25 százalékkal nőtt a 2010-es adathoz képest. Magyarország Románia 5. legnagyobb exportpartnerévé nőtte ki magát, és csak olyan államok előzik meg, mint Németország, Olaszország, Franciaország és Törökország. A romániai magyar tőkebefektetések értéke 2001-2011 között elérte a 850,4 millió eurót, eközben a két ország közti turisztikai mutatók is javultak. A hálózat a kis- és középvállalkozások külgazdasági tevékenységének, valamint a helyi vállalkozások létrehozásának támogatásával foglalkozik, segíti a vállalkozók külpiacra való jutását és a tőkekihelyezéseket. Együttműködik továbbá az EXIMBANK-MEHIB finanszírozási termékeinek megismertetésében, és projektek kidolgozásában, segítséget nyújt az üzletemberek mindennapi és üzleti ügyeinek intézéséhez. A jogi és szakmai háttér létrejöttével kiterjeszti a Széchenyi-kártyát, és a Széchenyi Pihenő Kártyát a határon túli magyar vállalkozásokra. Általános információszolgáltatás is feladatát képezi a helyi és a magyarországi gazdasági, piaci helyzetről, valamint az adó-, vám-, pénzügyi és jogi szabályokról, részt vesz a kereskedelemfejlesztési programok megvalósításában, valamint gazdasági témájú rendezvények szervezésében az adott térségben.
