A ma elfogadott elméletek szerint, a Világegyetem kb. 15 milliárd évvel ezelőtt az Ősrobbanással vette kezdetét. Az Univerzum kezdeti állapotáról nagyon keveset ismerünk, de azt bátran kijelenthetjük, hogy a robbanás előtt nem volt a mai ismereteink szerint értelmezhető tér és idő. A mai felfogás szerint a tér és idő, valamint az anyag és az energia egy végtelenül kicsi pontból keletkezett, és az ősrobbanásnak nevezett pillanattól közel fénysebességgel tágulni kezdett és egyben folyamatosan hűlt. 1 másodperc múlva a hőmérséklet kb. 10 millió Kelvin fokra csökkent, a részecskék többszörös átalakulása során kialakultak a fotonok, az elektronok és a neutrínók. Rá 3 percre már kialakultak a protonokból és a neutronokból az első atommagok, 300 000 év elteltével pedig az első atomok. 1-2 milliárd év után megszülettek a galaxisok, 8 milliárd év alatt a Naprendszerünk és 15 milliárd évre rá pedig mi, emberek.
A Nagy Bumm elgondolását három megfigyelés is alátámasztja. Az első, amelyet Edwin Hubble amerikai csillagász figyelt meg elsőként, az hogy a galaxisok egymástól és egy képzeletbeli középponttól is folyamatosan távolodnak. Ezt legegyszerűbben úgy lehet elképzelni, hogyha egy lufira pontokat rajzolunk, és elkezdjük felfújni, akkor a lufira festett pontok egy képzeletbeli középponttól, valamint egymástól is egyre távolabb kerülnek. A másodikat 1965-ben Arno Penzias és Robert W. Wilson amerikai csillagászok rádiótávcsővel fedeztek fel. Minden irányból egyformán érkező rádiósugárzást észleltek, amely megfelelt egy 2,7 K hőmérsékletű egyensúlyi állapotban lévő gáz hőmérsékleti sugárzásának, vagyis más néven a kozmikus sugárzást, amely az Univerzum ősi hőmérsékleti egyensúlyának maradványa. A harmadik pedig az, hogy a Világegyetemben fellelhető mintegy 25%-ban lévő hélium mennyiség, amely nem keletkezhetett csak a csillagok által. Ennyi mennyiség előállításához az Ősrobbanáshoz hasonló hatalmas folyamat kellett.
Viszont az elméletének van néhány támadható pontja is. Az eltérő irányokban láthatunk akár 10-15 milliárd fényévnyi távolságban lévő galaxisokat, amelyeknek a fénye az adott pontból nyilván 10-15 milliárd évvel ezelőtt indult el. Érdekes kérdés, hogy hogyan kerülhettek a galaxisok néhány millió év alatt egymástól 20-30 milliárd fényévnyi távolságba? A másik, hogy hogyan alakulhatott át az egész világegyetem anyaga a másodperc töredéke alatt először kvarkokká, majd elektronokká, protonokká és neutronokká. Szintén egyik támadható pontja a Nagy Bummnak, hogy nem tudjuk értelmezni a 0 másodpercet, és a mai elméletek sem tudják meghatározni az akkori viszonyokat. Az Ősrobbanásnak viszont kell egy kezdeti pontjának lennie, ahol az idő és a világegyetem keletkezett.
Az elmélet támadható pontjai magyarázhatók, ha figyelembe vesszük, hogy az általános relativitáselmélet szerint az idő lassabban telik a nagyobb gravitációs térben. Ha a világegyetem fejlődését visszafelé nézzük, az egyre nagyobb anyagsűrűség egyre lassabban haladó időt jelent. Viszont az időtengelyen nem lesz kezdő pont, hanem negatív irányba tart. Ahogyan csökken a sűrűség, úgy gyorsult az idő múlása és amit ma 1 másodpercnek érzünk, akkor az valójában végtelen hosszú ideig tartott.
A ma még ismeretlen kérdések tisztázására a Nagy Hadron Ütköztetővel történő kísérletek során kaphatunk pontosabb képet a Világegyetem kezdeti állapotáról. Vagy akár még több kérdés vetődik fel. Például mi volt a Bumm előtt?
