Durkó Károly (Városbarátok Köre) képviselő interpellációjában a belvárosban található üzletek kirakataira hívta fel a jelenlévők figyelmét. Véleménye szerint Gyula város számára vállalhatatlan, városunk rangjához méltatlan utcai portálok „díszítik” a Városház és a Hét vezér utcát. Rossz példaként több üzletet is megnevezett, s arra volt kíváncsi, hogy a polgármesteri hivatal mit tud, mit akar tenni annak érdekében, hogy ezek a szégyenkiraktok eltűnjenek a gyulai korzóról. A képviselő szerint párbeszédet kell kezdeményezni a tulajdonosokkal és a bérlőkkel. Felvetette, hogy régi gyulai hangulatokat idéző városfotókat lehetne kihelyezni az elhanyagolt kirakatokba. Durkó Károly ugyanakkor lassú pusztulásról is beszélt a belvárosban üresen álló üzlethelyiségek miatt. Megkérdezte, van-e elképzelése az önkormányzatnak arra, hogyan lesznek új bérlők az üres üzletekben. Felvetette, hogy az önkormányzat kínálja kedvezőbb feltételekkel az ilyen bérleményeket, vagy az üresen tátongó üzlethelyiségeket ideiglenesen próbálja meg hasznosítani, például a Gyulai Alkotókörrel karöltve rendezzen be kiállítóhelyeket. Az élettelenül tátongó üzlethelyiségek rontják a még talpon lévő bérlők helyzetét – vélelmezte a képviselő.
Béres István városi főépítész válaszában kifejtette, hogy a képviselő egy nagyon igényes városképi kialakítást vetett fel. A hatályos jogszabályok azonban csupán az épület homlokzati síkjával összefüggő portálokra terjed ki, hogy a kirakatüveg mögé mit helyez az üzemeltető, az a saját dolga. Az önkormányzat saját tulajdonú portáljainak a cseréjével példát mutatott a magántulajdonban lévő üzlettulajdonosoknak.
Daróczi László, a Gyulai Közüzemi Kft. ügyvezető igazgatója azzal egészítette ki az elhangzottakat, hogy jelenleg hat önkormányzati tulajdonban lévő üzlet áll üresen bérlő hiányában. Véleménye szerint a bérleti szerződésekben megjelenhet egyfajta kritériumként a kirakatok berendezésének esztétikuma. Dr. Görgényi Ernő arra tett javaslatot, hogy az önkormányzat kulturális, valamint gazdasági bizottsága fogalmazzon meg egy világos ajánlást arra vonatkozóan, hogy Gyula belvárosában hogyan kellene kinéznie egy üzlet kirakatának. Az mindenki számára világossá vált, hogy a magántulajdonban lévő kirakatokra nincs ráhatása az önkormányzatnak, Durkó Károly ennek ellenére ragaszkodott ahhoz, hogy az önkormányzat keressen jogi lehetőséget „a jó útra térítésre”, illetve helyi rendeletben szabályozza a kirakatok rendjét.
A következő interpelláló képviselő Torma Béla (Fidesz) volt, aki Ajtósfalva és az egyik digitális televízió és internetszolgáltató cég kapcsolatát elemezte. A képviselő sérelmezte, hogy az általa megnevezett cég nem fejleszti a peremkerületben lévő településrészen a szolgáltatásait. Elmondta, hogy egy gyulai szolgáltató szívesen fejlesztené Ajtósfalva digitális világát, ennek azonban lenne egy feltétele, az önkormányzatnak hozzá kellene járulnia ahhoz, hogy a meglévő légkábeles közműhálózatot használhassa. Ezt a hatályos helyi építési szabályzat kifejezetten tiltja, világosan megfogalmazva azt, hogy csak földkábellel vezethető új hírközlési hálózat Gyula területén. Ami azért is helyes, mert a teremben ülők közül is sokan emlékeztek még a gyulai légkábeles telefonhálózat kiépítésére, aminek borzalmas „maradványai” a mai napig ott díszelegnek utcáinkon. Béres István főépítész azonban jó hírt közölt a jelenlévőkkel, ugyanis az ügyben érintett szolgáltató éppen tíz nappal ezelőtt kereste fel őt, hogy fejlesztésekről egyeztessenek az önkormányzattal.
Torma Béla azonban nem fogadta el a választ, arra kérte az önkormányzatot, hogy tárgyaljon a lehetséges szolgáltatókkal a peremkerületek hálózatfejlesztéséről.
Dr. Ökrös István (Fidesz) képviselő a külterületen lévő Farkashalom és Szlányi lakosainak a kérését tolmácsolta. A tanyavilágból sokan busszal közlekednek, azonban az utak mentén kialakított megállóhelyeken sem fedett várakozó, sem buszöböl nincs. Szintén a tanyavilágban élők biztonságos városba jutását segíthetnék a kivezető utak mentén kiépített kerékpárutak. A Farkashalomban lakó családok egy fából készült magán gyaloghíd megerősítésére és felújítására szeretnének építőanyagot kapni az önkormányzattól.
Gellén Vencel városmenedzser válaszában többek között elmondta, az Eleki úton jelenleg tizenkét buszmegálló található, egy fedett megállóhely kialakítása 700 ezer forintba kerül. Ezek telepítése önkormányzati feladat. A városi kerékpárút-hálózat rekonstrukciójaként elkészült a Bárdos hídtól a Kétegyházi úti körforgalomig a kerékpárút kivitelezésének engedélyes terve.
Kónya István (Fidesz) képviselő arra volt kíváncsi, hogy milyen hatékonysággal használták fel az idős fák védekezésére megszavazott önkormányzati pénzt. Szászné dr. Várkonyi Adrienn városi főkertész válaszában elmondta, sikeres volt a háromszori védekezés, ugyanis ennyire volt elegendő a pénz. A város jelentős területét érintette ez a növényvédő munka, a szakember azt javasolta, hogy az önkormányzat jövőre ismételje meg az eljárást.
Balogh Lajos (Fidesz) képviselő a Csókos úti nyárfák érdekében kért szót. Ám ha egészen pontosak akarunk lenni, akkor az elöregedett és kiszáradt nyárfák alatt közlekedők védelmében. Az állami fenntartású út mellett lévő fasor, mint kiderült, az önkormányzathoz tartozik, mivel az út és a nyárfák közötti távolsága meghaladja a másfél métert. A főkertész megnyugtatta a képviselőt a fák cseréjével kapcsolatosan, amire a tervek szerint ősszel kerítenek sort.
Szalai György (Gyulai Városbarátok Köre) képviselő azt kérte az önkormányzattól, hívja fel a lakosság figyelmét arra, hogy a szeptember 26-ai ötórás gázszünet ideje alatt hogyan kell a gázkészülékek elzárásáról gondoskodni.
A tájékoztatók között hangzott el, hogy a kormány által kiemelt projekt lett az Almásy-kastély felújítása és hasznosítása, hogy minimális önerő mellett pályázati pénzből modernizálja az önkormányzat a Mágocsi utcai óvodát.
Az önkormányzati intézmények első félévi gazdálkodásáról színes grafikonokkal illusztrált részletes tájékoztatót kaptak a képviselők. Galbács Mihály (Fidesz) gazdasági ügyekért felelős alpolgármester összefoglalójában elmondta, hogy részben elégedett az első féléves gazdasági adatokkal. Az évek óta tartó költségvetési megszorítások ellenére az intézmények eredményesen gazdálkodtak. Az Erkel gimnáziumnál és a Gyulai Alapfokú Közoktatási Intézménynél okozott nehézséget a megnövekedett gázfelhasználás, de ahol szükséges volt, ott az önkormányzat minden esetben segített. A tavalyi évben végrehajtott intézményi átalakítás pozitív hatásai már ebben a költségvetési időszakban érezhetők – hangsúlyozta az alpolgármester, aki pozitívumként jegyezte meg a 82 millió forint értékben elnyert – úgynevezett – ÖNHIKI-s pályázatot. Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatoknak kiírt támogatási pályázaton ismét indul az önkormányzat. Az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok tevékenységéről is készült beszámoló. Dr. Görgényi Ernő megjegyezte, hogy takarékossági okokból egyre több közfeladatot látnak el az önkormányzati cégek. Az önkormányzat pénzügyi helyzetéről megkapták a szokásos gyorsjelentést a jelenlévők. Gyula város működési hiánya szeptember hónapban 461,5 millió forint volt.
A főnapirendek közül elsőként az Egészségügyi Alapellátási Intézmény tevékenységéről, szakmai ellenőrzéséről és belső ellenőrzéséről tájékoztatták a képviselőket. Kiss László intézményvezető 2011 áprilisa óta vezeti az alapellátást, amelynek tevékenységi körébe jelenleg a felnőtt háziorvosi ellátás, a házi-gyermekorvosi ellátás, az iskola- ifjúsági fogászati ellátás, az iskola-egészségügyi ellátás, az iskolavédőnői ellátás és a területi védőnői ellátás tartozik. A képviselők a beszámolót elfogadták, illetve elismerésüket fejezték ki az intézmény kollektívájának és annak vezetőjének a tevékenységéért.
A Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. felügyelőbizottságába új tagot kellett választania a testületnek, mivel dr. Baksa Mária lemondott tagságáról. A két jelölt közül – Csiffári Márta és Arató Henrietta – Csiffári Márta kapta a nagyobb támogatást. A TDM szervezet tagjainak kedvező döntése után töltheti be a FEB-tagságot a jelölt.
Az ülésen kedvező döntés született a Szent István utcai lakosoknak. Ugyanis a testület a Szent István utca–Karácsonyi János utca–Dob utca–Semmelweis utca által határolt tömbre kidolgozott településszerkezeti tervmódosítást elfogadta. A módosítás október 24-től hatályos. Munkahelyteremtő beruházások segítése érdekében módosította ismételten a Helyi Építési Szabályzatot (HÉSZ) a képviselő-testület.
Kisebb vita alakult ki a tanácskozóteremben a helyi zajrendelet módosítása kapcsán. Leel-Őssy Gábor (Demokratikus Koalíció) képviselő nem értett egyet a 6. § módosításával, amely így hangzott: „Utcai zenélés és utcai éneklés kizárólag hangosító berendezés használata nélkül, főszezonban maximum 23:00 óráig, főszezonon kívül maximum 22:00 óráig folytatható.” Véleménye szerint ez a rendelkezés hátrányosan érinti a vendéglátósokat, sőt eredményre sem vezet igazán, hiszen hangosítás nélkül is lehet nagy hangerővel játszani, példaként említett a rézfúvósokat és dobosokat. Turizmusra építkező város vagyunk, nem kell, hogy síri csend övezze a sétálóutcát nyáron este 11 óra után – hangsúlyozta a képviselő, aki szerint csöndes hárfakoncertekre nem lesznek vevők a turisták. Szalai György azt javasolta, hogy a jegyzőnek legyen hatásköre a rendelet ezen paragrafusának feloldására, mivel csak néhány renitens szórakozóhelyről van szó.
Dr. Görgényi Ernő szerint nincs szükség hamisan kántáló szintetizátorosokra a gyulai éjszakában, jó és követendő példaként említette a Kézműves cukrászda teraszát, ahol esténkén a környéken lakókat nem zavaró akusztikus gitárjátékkal szórakoztatták a vendéget. Hozzátette, egy országosan elkészült ombudsmani vizsgálat is megerősíti a gyulai jogszabályt, hiszen az egészséges környezethez való jog mindenkit megillet, nem lehet folyamatos zajszennyezésnek kitenni egyik gyulai lakost sem. Gajda Róbert (Fidesz) alpolgármester szerint is a belvárosban élők érdekeit kell elsősorban figyelembe venni.
A testület tett egy apró könnyítést az önkormányzati lakások bérbeadását illetően. Október 1-jétől az úgynevezett „megtekintett állapotú” lakás is bérbe adható azzal a feltétellel, ha a leendő bérlő vállalja a rendeltetésszerű használatba vételhez szükséges felújítási munkálatok elvégzését. Erre a bérleti szerződés megkötésétől számítva három hónap állna a rendelkezésére. A saját beruházás költségeit a bérlő a lakbér arányában lakhatja le.
A testület, talán szokatlan módon, ezúttal nem ingatlan érékesítéséről, hanem azok vásárlásáról döntött. Két Honvéd utcai lakás bérlőkijelölési jogát vásárolta meg a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóságtól. A felújítás után pályakezdő fiatalokat kíván segíteni az új szolgálati lakásokkal.
A mai ülésen módosították a Gyula Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által adományozható kitüntetésekről és díjakról szóló rendeletet. A módosítás lényege az, hogy ezek után visszautasítható lesz a kitüntetés, illetve törölhető lesz a nyilvántartásból. Az életben ez a mai gyakorlattal ellentétben azt jelenti, hogy ha valakit jelölnek egy díjra, s a jelölést a testület elfogadja, a megválasztott személyt nyilatkoztatják az átadás előtt arról, hogy elfogadja-e díjat vagy sem. Eddig ez nem történt meg.
Döntött a kastélyfelújítás előfinanszírozásról a testület. A kormány által kiemelt projektnek minősített beruházásra biztosított, így voltaképpen előleget az önkormányzat. A jelenleg is folyó ásatások és kutatások eredményei alapján decemberben készülnek el a kivitelezési tervek. Az állam és az önkormányzat október 7-ig köti meg a támogatói szerződést. A közbeszerzés lefolytatása után jövő nyáron indulhat meg a tényleges kivitelezési munka.
Végezetül három pályázat benyújtásáról döntött a városvezető grémium. Az önkormányzat tanyafejlesztési program keretében pályázik a piac felújítására, mezőgazdasági utak rendbetételére és infrastruktúrafejlesztésre. Beadta ÖNHIKI-s pályázatát az önkormányzat, illetve egy innovációs program keretében munkanélküliek képzésére és foglalkoztatására remél állami pénzt elnyerni.
A mai testületi munka éppen ebédidőben és zárt üléssel ért véget, amelyen a Havasi István-díj és kitüntetések adományozásáról határoztak.
