A magyar néptáncnak és népzenének jut a főszerep négy napon keresztül Gyula városában, hiszen ma délután megkezdődött a Minden Magyarok XVIII. Nemzetközi Néptáncfesztiválja. A táncházmozgalom negyvenedik születésnapja alkalmából az idei évben a magyar tánc került a rendezvény középpontjába, így nemcsak a hazai, hanem a finn, román, szerb, szlovák táncegyüttesek is magyar táncokkal mutatkoznak be a színpadon.
A belvárosban 10.30-kor hirdették ki a fesztivál kezdetét, majd délután öt órakor a Fesztiválzenekar muzsikája csalogatta a Kossuth térre a járókelőket, ahonnan a táncosok és a mutatványosok a Harruckern téren keresztül vonultak a várkertbe. A színes forgatag az esti órákban érkezett a hagyományőrző rendezvény helyszínére, ahol a Vagabanda Mutatványosok és a gyimesközéploki Zerkula zenekar szórakoztatta a gyulai közönséget. A gyerekek alkotóházban múlathatták az időt, ahol kalocsai mintás tányért festhettek, tészta nyakláncot fűzhettek, valamint színes pillangókat és madarakat készíthettek maguknak.
A néptáncfesztivált dr. Görgényi Ernő polgármester nyitotta meg, aki beszédében hangsúlyozta, a múltban mélyen gyökerező kulturális örökség minden közösség azonosságtudatának fontos forrása. Magyarországon a hagyományőrzés gondolata már a reformkor elején felmerült, s napjainkig jelen van a törekvésekben. A 20. században a népi kultúra megítélése is vitatottá vált, és egy éles cezúra alakult ki benne két megközelítési mód mentén. A Nyugat-Európából induló szellemi, művészeti áramlat célja az őskultúrák és a népi művészet felfedezésével a modern kultúrák megújítása volt. A népművészetet, a tiszta forrást művészeti anyanyelvként, funkcionálisan használták, és igyekeztek beépíteni azt a szerves kulturális, társadalmi fejlődés folyamatába. Ezekkel az irányzatokkal szinte egy időben egyre erőteljesebben jelent meg a néphagyományt és népművészetet az aktuálpolitika által kisajátító vonulat is – fejtette ki a városvezető.
A néptánc szerencsére jórészt kívül tudott maradni ezen a vitán azoknak a gyűjtőknek köszönhetően, akiknek a munkája megalapozta azt az 1970-es években ismertté vált magyar modellt, amely az autentikus táncok megismerésén is visszatanításán alapult. Ez az a módszer, amely elindította a táncházmozgalmat, amely révén a hazai néptáncmozgalom el tudta kerülni az elsősorban a szocialista országokra jellemző sematikus néptáncábrázolást – hangzott el a köszöntőben.
Gyula már 1948 tavaszán helyet adott a több mint 800 táncos és zenész részvételével megrendezett első országos magyarországi néptáncfesztiválnak és versenynek, mely szakmai hátteréül is szolgált a Minden Magyarok Nemzetközi Néptáncfesztiváljának. Nem véletlen, hogy a folklórprogramot éppen az államalapítás napján, Szent István ünnepén rendezik meg, hiszen a fesztivál eredeti célja az volt, hogy – miközben megismerhetjük más nemzetek tánckultúráját – az anyaországi és a világ más tájain élő magyar közösségek is bemutathassák saját táncaikat, megőrizve ezzel a jövőnek népünk kultúráját. Az évek során a hangsúly más nemzetek táncainak bemutatására helyeződött át, az idei év azonban visszatérést jelent az eredeti gondolathoz, az európai kultúra szerves részét képező magyar kulturális örökség ápolásához – zárta gondolatait a polgármester.
A megnyitót követően a Dél-Alföld magyar, román és cigány táncaiból kaphatott ízelítőt a közönség, majd a finnországi Piroska Táncegyüttes, a Harruckern Táncegyüttes, a Magyarországi Románok Hagyományőrző Kamara Táncegyüttese, szabadkai Róna Táncegyüttes, valamint a Nagyvárad Táncegyüttes mutatkozott be a tószínpadon. A fesztiválbemutatót táncház zárta, a kisszínpad előtti téren a bátrabbak a részt vevő együttesek segítségével fejleszthették a tánctudásukat.
A Minden Magyarok XVIII. Nemzetközi Néptáncfesztiváljának további programjai az alábbiakban olvashatók.
Augusztus 18-án, szombaton, 10–12 óráig ételkóstolót tartanak a várban, ahol biomézzel, régimódi lekvárral, lila hagymás zsíros kenyérrel és teával szolgálják ki az érdeklődőket. Harangozó Imre néprajzkutató és pedagógus Családi mese kicsiknek és nagyoknak címmel tart előadást 10.30–11 óráig a várkápolnában. 15 órakor több táncegyüttes tértáncát láthatják a Gyulai Várfürdőben, amely után Farkas Tamás tanít táncokat a nyári főbejárat előtti területen. A Cimbora Gyermektáncegyüttes műsora 17 órakor kezdődik a várkertben, amelyet a Vagabanda Mutatványosok műsora követ. Szalonna és bandája ad koncertet 18 órakor ugyanott, ha sietnek, a Zerkula zenekar műsorát 18.30-kor láthatják a Világóránál. A fesztiválbemutató aznap este20 órakor kezdődik, a tószínpadon ezúttal 10 táncegyüttes fogja ropni. A műsor után a békéscsabai Tabán Táncegyüttes tart táncházat a várkertben.
Augusztus 19-én vasárnap, 8.30-kor a Harruckern Táncegyüttes tértáncát tekinthetik meg a gyulai piacon, a várban 10 órától újfent ételkóstolásnak lehetnek részesei, a kemencében sül a kenyérlángos. Szintén 10 órától tárlatvezetés indul a kicsiknek a várban, 11.30-tól A gyulai vár építészeti múltja címmel dr. Németh Csaba történész helytörténeti előadását láthatják a vár lovagtermében. A várfürdőben 15.30-kor a finn Piroska Táncegyüttes és a szegedi Bálint Sándor Táncegyüttes ad műsort, 17 órakor Horváth Péter tanít táncokat a nyári főbejárat előtti területen. Ezután 17.30-tól Ludas Matyi címmel interaktív népi játékot láthatnak a Kereplő Színház előadásában a várkertben. 18.30-kor a Békés Banda lép színpadra. A fesztiválgála 20 órakor kezdődik, utána a Rondella színpadán a Fesztiválzenekar műsorát nézheti meg a közönség.
Államalapításunk ünnepén, augusztus 20-án, hétfőn ünnepi program várja az érdeklődőket a várban és a várkertben. Harangozó Imre néprajzkutató mesél kicsiknek és nagyoknak 15.30-tól a várborozóban, 16 órától a vár kemencéjében sült új kenyeret lehet megkóstolni. Ugyanekkor Pete László és társulata színdarabját nézhetik meg, 17 órától a vár borozójában pedig a Magyar Nemzetközi Bábszínház előadásában Fizimiska újabb kalandjait kísérhetik figyelemmel a gyerekek. A várkertben, 18 órától az alkotósarokban kézműves termékeket készíthetnek saját kezűleg Megyeriné Gyöngyi segítségével. Ezzel egy időben a Kereplő Színház előadásában A Nap, a Hold és a Csillag megszabadítása című interaktív játékot tekinthetik meg, és a Kiskun Huszár és Honvéd Hagyományőrző Egyesület huszárbemutatóját láthatják. Kempf Andrea és Kempf Márta népdalokat ad elő 20 órakor. Az ünnepi köszöntő után, 20.30-tól a méltán népszerű Ghymes zenekar ad koncertet a tószínpadon, a szokás pedig az kívánja, hogy látványos tűzijátékkal zárják az új kenyér ünnepét.
