Csángó, cigány, mezőségi, székelyföldi, Galga menti, kiskőrösi, kalocsai, szeremlei, széki, somogyi, román, rimóci, szatmári, dél-alföldi és gyulai viseletek is láthatók Zsótér Béláné népviselet-készítő kiállításán a Dürer Teremben. A Kárpát-medence népviseleteit bemutató tárlatot – melyet a négynapos néptáncfesztivál keretében rendeztek meg – a Fesztiválzenekar muzsikája nyitotta meg, majd Gyalog László, a Békés megyei Néptáncosok Szövetségének elnöke köszöntötte a megjelenteket.
Az elnök nyitóbeszédében hangsúlyozta, a népviselet ma is él a hétköznapokban, hiszen ruháinkon, bútorainkon ma is felfedezhetjük a régi viseletek egy-egy mintáját. A Kárpát-medence magyar népviselete rendkívül gazdag. A tudomány ugyan csak négy csoportot említ meg, a dunántúlit, a felvidékit, az alföldit és az erdélyit, a paletta azonban sokkal színesebb, hiszen egy-egy falunak is lehet saját népviselete. A viseletet régen törvény szabályozta: más viseletben járhattak a nemesek, a polgárok és a jobbágyok.
A kiállított ruhák készítőjéről megtudtuk, lányai kiskoruk óta táncolnak. Amikor szólótáncversenyre készültek, úgy döntött, maga készíti el ruháikat, ekkor kezdődött el az az óta is tartó alkotói munka. Zsótér Béláné – aki nem csupán varrja, de gyűjti is a ruhákat – elvégezte a Békés megyei népviseletvarró képzést, valamint nyolc éve tagja a Békés megyei Népművészeti Egyesületnek, és a Harruckern Táncegyüttes tagjainak a ruháit is ő készíti el. A ruhák varrásában és gyűjtésében a szülők, valamint az AMI Közhasznú Alapítvány és a Pannon Kör is segíti az intézményt – mondta el Gyalog László, aki beszédében Gyula Város Önkormányzatának is köszönetet mondott a támogatásért.
