A Gyulai Kulturális és Rendezvényszervező Nonprofit Kft. Nyári korzó elnevezésű programsorozatának részeként, Az igazat mondd, ne csak a valódit címmel Eperjes Károly adott önálló estet a vár udvarán felállított színpadon. A színművész – akit nem először láthatott a gyulai közönség – ezúttal a 20. századi magyar költők istenkereső verseiből nyújtott ízelítőt. Műsorát Négyessy Katalin kísérte gordonkán.
A rendhagyó zenei-irodalmi esten, mely 18 évvel ezelőtt indult útjára, Eperjes Károly nemcsak elmondta, de interpretálta is az általa kiválasztott verseket, így előadása közben saját világlátását, a valláshoz, a katolicizmushoz fűződő viszonyát is megismerhette a hallgatóság. A két és fél órás műsor tulajdonképpen az ő istenkereséséről, megtéréséről is szólt. A színművész egy-egy estére mintegy 144 költeményből szokott válogatni, melyek – mint kifejtette – több mint filozofikus versek. Az est címe, mely idézet József Attila Thomas Mann üdvözlése című verséből, arra az arisztotelészi gondolatra utal, mely szerint a cselekvésnek célja kell hogy legyen, s ha katarzissal végződik, az a művészet. Szakralitás nélkül nem létezik igazi művészet – vallja Eperjes Károly.
Az előadás három részből épült fel, melyek mindegyikét Négyessy Katalin gordonkajátéka zárta. A zene – tudatos szerkesztési elv alapján, Latinovits Zoltán irodalmi estjeinek mintáját követve – a szöveges részek töménységét, sűrítettségét ellensúlyozta, oldotta fel. A műsor első szakaszának a szabad akarat, a másodiknak a megtérés, a harmadiknak pedig a lét végső értelme volt a témája. Az est folyamán József Attilától, Weöres Sándortól, Ady Endrétől, Pilinszky Jánostól, Nagy Lászlótól, Nemes Nagy Ágnestől, valamint Babits Mihálytól hangzottak el istenes versek. Az estét Szabó Lőrinc műve, a Hazám, keresztény Európa zárta.
A gyulai közönségtől gróf Széchenyi István szavaival búcsúzó színművész útmutatásnak szánt előadását valószínűleg nem volt könnyű befogadnia azoknak, akik elsősorban a vers és a zene miatt érkeztek a várba, hiszen a műsor tetemes részét a szövegekhez fűzött magyarázatok tették ki. Talán érdemes lett volna több lehetőséget hagyni a hallgatóság azon részének, amely saját utat választva szerette volna megfejteni a költeményeket.
