A kapor Spanyolország és Portugália partjaitól, a Földközi-tenger vidékén át egészen Dél-Oroszországig őshonos és vadon jelenleg is megterem. Kedvelt volt a görögök és a rómaiak körében is. Utóbbiaknál egyrészt a tehetősség jelképe volt, másrészt, mint egészséges fűszernövényt is nagyra tartották. Hippokratész a fehérborban megfőzött, mézzel édesített kapormag-készítményt szájöblögetésre javasolta.
A középkorban a kaprot bájitalok készítéséhez, gonosz varázslatok kivédése ellen használták, az 1570-es években azonban már, mint közönséges kerti fűszernövényt említik a leírások. Napjainkban a kapor elsősorban Észak-Afrika, Oroszország és Skandinávia konyhájában kap fontos szerepet.
A kaprot hal-vagy zöldséges ételek, saláták, mártások ízesítésére használják. A magyar konyhában a tökfőzelék és a kovászos uborka elmaradhatatlan kísérője.
A kapor többet tud annál, minthogy csak a savanyúságok fűszere legyen!
A kapor legismertebb tulajdonsága nyugtató hatása. Illóolaja ellazítja az izmokat, különösen az emésztőrendszer izmait. Évszázadok óta használják gyomorrontás, puffadás, bélgörcsök, hányinger kezelésére, kisgyermekek hascsikarásának enyhítésére. Csökkenti a gyomor és a belek puffadását, de serkenti a tejelválasztást is. Menstruációt kísérő tünetek enyhítésére, nőgyógyászati, húgyúti fertőzések esetén is ajánlják a kaporból készült fürdőt.
Az ásványi anyagok közül igen sokat tartalmaz vasból, mangánból és kalciumból. Enyhíti a csontritkulás és reumatikus ízületi gyulladás tüneteit. Vitaminjai közül a C-vitamin a legfontosabb.
Említésre méltó még élelmi rosttartalma, amellyel hozzájárul az emésztőrendszer kielégítő működéséhez. A kapor illóolajai megállítják a káros baktériumok termelődését - antibakteriális hatása megközelíti a fokhagymáét. Antioxidáns vegyületei (monoterpének és flavonoidok) semlegesítik a szervezetbe jutott szabadgyököket és más, rákkeltő hatású anyagokat.
Levele, fiatal virága és beérett termése egyaránt alkalmas fűszerezésre. A hajtásokat és a leveleket frissen és szárítva is használhatjuk.
Húsgombócok kapros-tejfölös karalábéval
50 dkg darált hús
1 bögre rizs
4 nagy karalábé
2 babérlevél
1 nagy pohár tejföl
liszt
3 evőkanál olaj
kapor
2 gerezd fokhagyma
só
bors
paprika
1 tojás
A darált húst összekeverjük a rizzsel, a tojással, és sóval, borssal, paprikával. A karalábékat hámozzuk, majd lereszeljük és egy fazékba tesszük. Zsiradékot teszünk rá, és 10 percig lefedve pároljuk, majd felengedjük 1 liter vízzel. A húsból gombócokat formálunk, és a karalábéhoz tesszük. Reszelt fokhagymával, babérlevéllel, sóval ízesítjük. Főzés közben az elfőtt vizet pótoljuk.
Ha a gombócok megfőttek, akkor összekeverjük a tejfölt a liszttel, és behabarjuk, majd beleszórjuk a kaprot is.
Energia: 3290 kcal
Fehérje: 135,2 g
Zsír: 204,8 g
Szénhidrát: 193,4 g
Sajtos rakott tök (4 főre):
1 db közepes zsenge tök (kb. 1,5 kg)
100 g füstölt sajt
100 g pizza mozzarella
2 db tojás
1 kis doboz tejföl
1 közepes fej lilahagyma
1 kis csokor kapor
só
zsemlemorzsa
olívaolaj
A tököt meghámozzuk, és kb. 6 cm-es darabokra vágjuk, majd a darabokat kisebb cikkekre. Egy jénai tálat olívaolajjal kikenünk, és meghintjük zsemlemorzsával. Az aljára beleteszünk egy sor tököt, megsózzuk és egyenletesen elosztjuk rajta a kis darabokra vágott füstölt sajtot. Ezt meghintjük zsemlemorzsával és rátesszük a következő réteg tököt. Sózzuk, majd a hagymát - vékony karikákra vágva - szétterítjük rajta. Újabb adag zsemlemorzsa következik. A tejfölt elkeverjük az egész tojásokkal és az apróra vágott kaporral. Ezzel meglocsoljuk a rakott tököt, hogy mindenhova jusson. Újabb réteg tököt teszünk, és meghintjük zsemlemorzsával. A tetejére kevés olívaolajat locsolunk és közepesen meleg sütőben, 180 C-on kb. 30 perc alatt megsütjük.
Ekkor kivesszük a sütőből és beborítjuk a szeletelt mozzarellával. Visszatesszük még néhány percre, míg szépen megpirul.
Energia: 1977 kcal
Fehérje: 79,8 g
Zsír: 132,6 g
Szénhidrát: 102 g
Kb. 1200ft-ból elkészülnek ezek az ételek.
Jó étvágyat!
