Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - A „gyulai vitéz” és alkotója

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • Gombkötő Erzsébet • MAGAZIN • 2012. május 31. 10:00
A „gyulai vitéz” és alkotója
A Végvári vitéz szobra, Tóth Béla szobrászművész 1974-ben készített alkotása
Tóth Béla szobrászművész lószobrok modelljeit vizsgálja

Egy emlékkép: ha szerencsénk volt, és elszabadultunk egy kicsit, hogy a vár körül bandázgassunk a többi gyerekkel, első dolgaink egyike volt megostromolni az emelvényen álló Végvári vitéz szobrát. Felkapaszkodva rá, „föntről” hallattuk a hangunkat; élveztük, ahogy vitte a szél a kiáltásokat.

Bizony, keresni kell az olyan gyulai szuvenírt, amin nem szerepel a Végvári vitéz szobra, Tóth Béla szobrászművész 1974-ben készített alkotása. De minek is keresnénk olyat? Hiszen mi nagyon is megszerettük a várvigyázó, készenlétben strázsáló lovasát.

És vajon mit tudunk az alkotójáról? Felkerestük és egy beszélgetésre invitáltuk.

Tóth Béla szobrászművész az interjú során elárulta, hogy a lovak iránti vonzalmát szüleitől örökölte, már kisgyerekként lovagolt, és lovakat rajzolt. Tehetsége a Képzőművészeti Főiskolán még nagyobb teret kapott, neves mesterek útmutatását követve fejleszthette tovább tudását. A gyulai vár előtti szobor megalkotására vonatkozó pályázat kiírásakor, 1965-ben, még nem volt 30 éves. A szobrász számára a szobor elkészítésében nagy mozgásteret hagytak, csak azt határozták meg, hogy témája lovas harcos legyen, és illeszkedjen a vár környezetébe.

A szobrászművész a vitézt nem egy meghatározott személyről mintázta, a lónak viszont a szobrász szeretett versenylova, Lucifer volt a modellje. Valójában a vitéz alakját, kisugárzását is a ló karakteréhez igazította. A lónak és lovasának szobra ránézésre statikus, szigorú téri rendben jelenik meg előttünk. A kompozícióban sok az egyenes, a párhuzamos, illetve az erőteljes átlós irányvonal és a derékszög. A szobor azonban meglepő módon, statikusságában sem hat merevnek: a művész a harc előtti pillanatot örökítette meg. Érdekesség, hogy a szobrászművésznek egy olyan fegyverzet tetszett a legjobban, amely együttesként a valóságban nem létezett, tehát a fegyverzet egyes darabjait, a páncélt, a pajzsot, a kardot különböző együttesekből választotta ki. Egyébként a végvári vitézt mintázó szobor balkezes, a mester ugyanis nem akarta, hogy a Várfürdő felől érkező látogatók elől a szobor pajzsával takarja el testét.

Valószínűleg kevesen tudják, hogy közvetlen családi köréből nem csak neki van városunkban köztéri szobra. Első felesége, néhai Péter Zsuzsa utolsó köztéri alkotása a Kohán Képtár előtt 1986-ban felállított Kohán-mellszobor. Mivel az idős mester 1980 óta Csongrádon él és dolgozik, több mint húsz szobra lelt otthonra az Alföldön; Békés megyében Gyulán kívül Gádoroson állították fel három köztéri szobrát. Az egyik legújabb alkotása, IV. Béla lovas szobra Szeged főterén tekinthető meg, ez utóbbit fiával, Tóth Dáviddal közösen készítették el.

Összes cikk - lent (max 996px)
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)