A Gyula Tv Kézjegy című műsorában Kurta János beszélt a labdarúgásról, annak szeretetéről és a természetfotózásról.
A gyulai születésű Kurta János nagyon szerette focival töltött gyermekkorát, semmi pénzért nem cserélné el a mai számítógépes, internetes világban felnőtt gyerekek napjaival. János is focizott Gyulaváriban, de egy komoly térdsérülés miatt korán abba kellett hagynia, így maradt a szervezés.
Kamaszkorát vendéglátósként kezdte, majd a Göndöcs iskolából ment nyugdíjba. A folyamatos munka mellett pedig a városi bajnokságban dolgozott. Mint mondta, itt a nagypályás labdarúgás az országban egyedülálló. Amint vége van a bajnokságnak, már a versenyeket kell kiírni. És ez így megy már 20 éve.
A közelmúltban született egy könyv, melyet feleségével együtt írt, és a gyulai városi nagypályás labdarúgás 63 éves történetét dolgozza fel. A szerzők hat és fél hónapos kutatómunka és számtalan adatszolgáltató segítségével hozták létre e kiadványt.
A humoros történetek mellett természetesen a könyv bemutatja a városi bajnokság 1948-as indulásának körülményeit, végigkíséri a bajnokság eredményeit az évenkénti bajnoki tabella bemutatásával. Megismerteti az olvasóval a bajnokság szervezőit, lebonyolítóit. Bemutatja a bajnokság névadóját, Hargitai Józsefet, az egykori gyulai sportvezetőt.
Jelenleg pedig készülőben van egy újabb könyv annak apropóján, hogy a gyulai labdarúgás jövőre lesz 100 éves. Kurta János elmondta, hogy nem is gondolta volna, milyen nagy fába vágták a fejszéjüket. Az anyag ugyanis rendkívül nagy, így komoly feladatot jelent a szerkesztők számára.
Kurta János másik nagy szenvedélye a természetfotózás, ez körülbelül 30 évvel ezelőtt lépett az életébe. 1985-ben megvette az első fényképezőgépét, egy 300-as, teleobjektíves, orosz Zenit fotópuskát, amivel aztán elkezdte járni a határt, az erdőt, a mezőket. Ez remek kikapcsolódásnak bizonyult, így például mostanra már 137, csak Magyarországon megtalálható madárfajt fotózott le. Némi utánajárás után kiderült, hogy habár nem a mennyiség számít, hanem a minőség, de ezzel a számmal országos szinten benne lehetne az első háromban. Aztán, ahogy egyre komolyodott ez a hobbi, rájött, hogy igazán jó fotókat nem erdőn-mezőn lehet készíteni, hanem lessátorból. Így sajnos nem lehet élvezni a természetet, viszont sokkal inkább minőségi képeket tud készíteni. Úgyhogy szép lassan előkerült a lessátor, az álcaháló és persze a jobb fényképezőgép.
Kurta János elmondta, szereti a labdarúgást, szereti a természetfotózást, de a család a legfontosabb. Nyolc unokával az élet sűrű és zajos, így az idejét ügyesen be kell osztania, hogy mindenre jusson annyi, amennyit szeretne.
Ami mindemellett hatalmas büszkeséggel tölti el, hogy egyik unokája, Kurta Barnabás, aki még csak 10 éves, de már a békéscsabai Előre FC igazolt labdarúgója. Szóval lesz, aki továbbviszi a labda szeretetét.
