Kiemelkedő esemény volt a gyulai reformátusság életében Baráth János lelkipásztor ünnepélyes beiktatása április 14-én. Az ünnepélyes szertartást Sipos Tas Töhötöm, a Békési Református Egyházmegye esperese végezte, aki elmondta, hogy az új gyulai lelkész 1980-ban született Kisvárdán, a Sárospataki Református Gimnáziumban érettségizett, majd teológiai tanulmányait is ebben a városban végezte. Itt ismerkedett meg évfolyamtársával, Éles Andreával, aki most felesége és három gyermekük édesanyja.
Baráth János első szolgálati helye Monoron volt, majd hét évig szolgált a füzesgyarmati gyülekezetben, Gyulára tavaly júliusban választotta meg a gyülekezet. Az esperes az egyházmegye nevében ünnepélyesen megerősítette a tavaly nyári lelkészválasztás eredményét, Isten áldását kérve Baráth János gyulai szolgálatára, majd jelképes eseményként átadta a lelkipásztornak a templom kulcsát és az egyházközség pecsétjét.
Az aktust megelőző istentiszteleten Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának elnöke hirdette az igét. Jelen volt az egyházmegye 20 lelkipásztora, de jöttek a határon túlról is, mint pl. Erdélyből a sepsiszentgyörgy–szemerjai testvérgyülekezet, valamint a Partiumból az erdőhegyi gyülekezet lelkipásztora. Több csoport érkezett az egyházmegye településeinek református gyülekezeteiből, legnagyobb számban Füzesgyarmatról, a beiktatott lelkész előző szolgálati helyéről.
Köszöntötték az új lelkészt a gyulai római katolikus, az evangélikus és a baptista felekezet vezetői, valamint a Gyulai Református Egyházközség intézményei. Világi részről jelen volt Farkas Zoltán, a Békés Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke és dr. Görgényi Ernő, Gyula város polgármestere. Városunk első embere emlékeztetett arra, hogy a reformáció milyen hamar gyökeret vert vidékünkön, és a református egyházközség meghatározó erő volt Gyula közéletében. Felhívta a figyelmet arra, hogy atomizálódott világunkban különösen fontosak azok az értékek, amelyeket az egyház hordoz, akik pedig vitatják a keresztyénség megkerülhetetlen szerepét az ország megmaradásában, azok a nagybetűs történelemmel kerülnek szembe. Kérte, hogy az egyházközség a jövőben is tartsa szem előtt Gyula város egészének érdekeit.
Baráth János az Apostolok cselekedetei 20 részének 24. verse alapján hirdette az igét, leszögezte, hogy Isten akaratának engedelmeskedve fogadta el a gyulaiak hívását. Lelkipásztori koncepciójának két fontos célját emelte ki. Egyrészt szeretné az evangéliumot úgy hirdetni, hogy az egyházról a maradiság bélyege lekerüljön. Másrészt a 21. század nyelvén fogalmazva, a modern média eszközeit fölhasználva igyekszik elérni a fiataloknak azt a generációját, amely már egy egészen más világban él, mint szüleik és nagyszüleik éltek.
Az ünnepség emelkedettségét növelte az Erkel Vegyes Kar és a Magvető iskola énekkarának közreműködése. A hívek és az érdeklődő világiak által zsúfolásig megtelt templom jelzi, hogy városunk társadalma a nehéz időkben várakozással tekint az egyházra, és tisztában van azzal, hogy a lelkipásztorok sokoldalú tevékenysége nemcsak gyülekezetük, hanem rajtuk keresztül sok család életére is hatással van.
