Két napirendet levettek, két új napirendet felvettek, majd elfogadták az ülés teljes napirendjét. Ilyen egyszerűen vette ma kezdetét Gyula Város Önkormányzata Képviselő-testületének idei első ülése 9 óra után néhány perccel. A tanácskozást vezető dr. Görgényi Ernő (Fidesz) polgármester ezután a képviselői interpellációknak adta át az időt és a teret.
Elsőként dr. Párducz László (Fidesz) képviselő kért és kapott szót. Felszólalásában az Iskola utcában és a környéken élőket képviselte, amikor elmondta, hogy elviselhetetlen bűz terjeng azon a környéken. A szaghatás főleg nyáron kellemetlen, a lakók nem tudják kiszellőztetni otthonaikat. A szagok forrása a közelben lévő szennyvízátmelő. A képviselő választókerületében lévő Béke téren élők nyolc nyárfa kivágását szorgalmazzák a növény allergizáló hatása miatt. A Botond és a Tölgyfa utca közötti útszakaszon nem épült járda, így a gyalogosok csak szabálytalanul tudnak azon a szakaszon közlekedni. Az újvári kerékpárút egyre rosszabb állapotára is felhívta a figyelmet a képviselő.
Daróczi László, a Gyulai Közüzemi Kft. ügyvezetője válaszában elmondta, a szennyvízátemelő műtárgyakat rendszeresen tisztítják. Az említett lakóterületről a kft.-hez is érkezett bejelentés a szaghatás miatt. A mosatás kiegészítéseként szagfilterrel rendelkező szűrőt építenek be az átemelőhöz. A kerékpárúton minden évben elvégzett kátyúzás nem jelent végleges megoldást, mivel a kerékpárút alapzata sérült. A szakember a kerékpárút teljes átépítését javasolta, illetve véleménye szerint a kátyúzásnál tartósabb megoldást jelente egy vastagabb, egységes felületi aszfaltréteg felvitele az útra. Ez azonban többmilliós nagyságrendű beruházás lenne.
Dr. Görgényi Ernő a lakosok türelmét kérte, elmondta, tisztában van a kerékpárút állapotával, hiszen ő is használja azt; határ menti pályázati forrásból elkészülhetnek a kerékpárút-rehabilitáció tervei.
A nyárfák kivágása kapcsán Szászné dr. Várkonyi Adrienn városi főkertész türelemre intette a lakosokat. A nyárfák fehér pihékkel küldik szét termésüket a széllel, ezek az úgynevezett repítőszőrök azonban nem okoznak allergiát. Arra kérte a Béke utcában élőket, gondolják át a fák kivágását, hiszen a virágzás kéthetes időszakát kivéve csak jótékony hatása van a nyárfáknak az életünkre. Elmondta, fakivágási kérelmet az önkormányzathoz kell benyújtani. A helyszíni bejárást követően születhet döntés a kérelem ügyében. Minden fakivágás fapótlási kötelezettséghez kötött.
Megyeri Sándor önkormányzati osztályvezető elmondta, a Botond és a Tölgyfa utca beruházásánál tudott volt, hogy a Szőlőskert és a Tölgyfa utcában további beruházások lesznek, ezért nem épült meg az említett útszakaszon a járda. A gyalogos közlekedés azonban megoldott, az úgynevezett közökön keresztül, 100 méterre odébb található átközlekedésre alkalmas járda. A kifogásolt járda hossza 220 méter, aminek a kiépítése 9,2 millió forintba kerülne. Ennek megvalósítása a Kisökörjárási fejlesztési projekt keretében történik majd meg. Ennek ellenére megvizsgálják egy ideiglenes járda építésének lehetőségét.
Durkó Károly (Gyulai Városbarátok Köre) képviselő két ingatlan kapcsán emelt szót. A Kossuth utca 9. szám alatti, volt kötöde épületének állapotát kifogásolta. A hosszú évek óta üresen álló ingatlan rendbetételére kötelezné a tulajdonost. A másik ingatlan a régi postaépület volt. A katolikus egyház tulajdonában lévő ingatlannak szintén az állapotát kifogásolta a képviselő.
Dr. Görgényi Ernő a volt ipari ingatlan sorsáról úgy beszélt, mint a 90-es évek privatizációjának egyik szégyenfoltjáról. Az önkormányzatnak nincs hatékony eszköze a magántulajdonban lévő ingatlanokat illetően. A Kossuth utcai épület jelenleg egy szegedi cég tulajdonában van. A balesetveszély elkerülése érdekében tavaly az ereszcsatorna kijavítására kötelezte az önkormányzat a tulajdonost. Tudomása szerint a tulajdonos szándéka az ingatlan értékesítése. A Petőfi téri épületet az egyház lepusztult állapotban kapta vissza. Az önkormányzat ismeretei szerint a katolikus egyház a határon átívelő vallási turizmus pályázat keretében kívánja felújítani a szebb napokat megélt épületet.
Dr. Ökrös István (Fidesz) képviselő a választókerületében lévő Szentháromság utca csapadékvíz-elvezető problémájáról beszélt. A rossz minőségű út miatt kisebb eső esetén is a házakra folyik a csapadékvíz.
Daróczi László válaszában elmondta, az utcából hiányzik a csapadékelvezető-árok, a közművel nagyon sűrűn összeépített városrészen belvízelvezetési tervet kell készíteni. Ideiglenesen az útszéli megsüllyedéseket feltöltik, hogy a csapadékvíz ne a házakra folyjon.
A tájékoztatók között a képviselő-testület legutóbbi ülése óta történt fontosabb eseményekről, a fontosabb jogszabályváltozásokról, az önkormányzati pályázatok alakulásáról, Gyula Város Önkormányzata Építészeti-műszaki Tervtanácsának 2011. évi munkájáról számoltak be. Az önkormányzat pénzügyi helyzetéről szóló írásos tájékoztatóból kiderült, hogy 2012. január 1-jén az önkormányzatnak 476 millió működési hitele volt.
Jogszabályi változások miatt az önkormányzati tulajdonú vízközműből szolgáltatott ivóvíz, valamint a szennyvízelvezetés, -tisztítás és -kezelés díjának megállapítása minisztériumi hatáskörbe került. A vízközmű-szolgáltatók 2012. évben a 2011. december 31-én alkalmazott bruttó díjhoz képest legfeljebb bruttó 4,2%-os mértékű díjemelést alkalmazhatnak. A Gyulai Közüzemi Kft. átlagban 2,5%-kal emelte a közüzemi díjakat.
A testületi ülésen Boros László Attilát választották meg újra a Gyulai Várfürdő Kft. ügyvezető igazgatójává. A vezető kinevezése 2017. január 31-ig szól. Jelentősen kibővítették a Gyulai Városfejlesztési Kft. tevékenységét. Az új feladatok meghatározásával a mezőgazdasági célú fejlesztéseit és döntéseit kívánja erősíteni az önkormányzat. Az önkormányzati alapítású cég neve ezentúl Gyulai Mezőgazdasági-Városfejlesztési Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Az új céghez került egyebek mellett a piacüzemeltetés, az önkormányzati földterületek haszonbérbeadása, illetve új feladatként jelenik meg a helyi termékek népszerűsítése. A kft. ügyvezetőjének Hajdu Attilát nevezték ki, akinek a megbízatása 2017. február 1-jéig szól.
A testületi ülésen született döntésekről a Gyulai Hírlapban olvashatnak.
