Gyulaiak csoportja állta körül november 5-én az Erkel Ferenc Társaság budapesti tagságának képviselőivel, az Erkel-leszármazottakkal együtt a zeneszerző sírját a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben. A magyarság szellemi fejlődésének irányt mutató elődök hantjai között, Deák Ferenc mauzóleuma mellett az Erkel társaság évről évre felkeresi a magyar opera megteremtőjének sírját születésnapja alkalmából a tisztelet virágaival. Erkel Ferenc sírjánál dr. Bónis Ferenc zenetörténész, a társaság elnöke emlékbeszédében megfogalmazta, hogy nyelvében él a nemzet. De ha elpusztul a magyar zene nyelve, sok minden pusztul vele. Ellene teljes erőnkkel küzdeni – erre ad példát Erkel élete és munkássága.
A nemzeti sírkertben nyugszik Erkel több családtagja, így Gyula, Sándor, Ilona és Elek, a magyar zene ügyének kimagasló képviselői, a kortárs zeneszerző, Mosonyi Mihály és Egressy Béni, a Szózat zeneszerzője, a Bátori Mária, a Hunyadi László, a Bánk bán operák szövegkönyvírója. Az Erkel társaság róluk is mindenkor megemlékezik.
Erkel munkásságának tanulmányozására idén a gyulaiak az Országos Széchényi Könyvtárat keresték fel. A nemzeti könyvtár lenyűgöző szellemi műhelyének megismerésével együtt a zeneműtárban és a színháztörténeti tárban Erkel-kéziratokat, az első előadások plakátjait, szövegkönyveit ismerhették meg a résztvevők. Megtudhatták azt is, hogy a gyűjtemény 1-es, azaz első számot viselő népénekünk, a Hymnus kottájából miért van A- és B-jelű.
További részletek a Gyulai Hírlapban.
