– Trianon után mondta a székely ember: Érthető, hogy Székelyföldhöz csatolták Erdélyt, de hogy egész Romániát, az kicsit furcsa… A székely ember azt is mondja: Az a jó vej, aki a kútról reggelizik…
Bizony, ez épp az ellenkezőjét jelenti annak, amit első hallásra feltételezünk. Ugyanis az iszik reggel a kútról, aki előző este alaposan a pohár fenekére nézett, vagyis nem ér egy hajítófát sem – magyarázta a székely észjárást a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban Salamon Ferenc. A kézdivásárhelyi tanárember szülőföldje, Háromszék tájegységének szólásait, kifejezéseit gyűjtötte könyvbe. Az El van bütülve című könyv a maga nemében egyedülálló, hiszen a székelység szólásait még senki nem jelentette meg. Könyvét tavaly adta ki a sepsiszentgyörgyi Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége. Salamon Ferenc szavaiból kiderült, az el van bütülve kifejezés nem azt jelenti, hogy valaki el van butulva, vagyis buta. A bütü szó jelenti a ház, az asztal rövidebbik szélét, de ha valaki lebütül valamit, akkor azt egyenesre vágja… – A szólások legkevesebb két szó megcsontosodott, állandó helyét rögzítik, amit a beszélő nem változtathat meg. És a székelyek nem is változtatják meg – mondta a tanár, aki szólásgyűjteményével először viszi a Kárpát-medencei magyarság elé a székely emberek nyelvjárásukban kifejeződő életét. Az alapműnek számító Magyar szólások és közmondások című, O. Nagy Gábor által szerzett könyvből kimaradt a Székelyföld sajátos nyelvanyaga, ezért Salamon Ferenc egyik fő célkitűzése az volt, hogy a székelység állandó szókapcsolatai bekerüljenek az összmagyarság nyelvhasználatába. A gyűjtemény több ezer, eddig nem ismert székely szókapcsolattal ajándékozza meg az olvasót. A könyvet az a dr. Péntek János professzor lektorálta, aki jól ismert személy Gyulán az Erkel gimnázium Kárpát-medencei helyesírási versenyeiről.
Az ízes, furfangos észjárást tükröző nyelvezet szüntelenül nagy derűt keltett a Mogyoróssy könyvtár hallgatóságában. A székelyek például azt is feltalálták, hogy a szavakból csak a magánhangzókat mondják ki, mikor ,,gerenda” van a házban. – Csak az anyanyelvvel nem lehet soha jóllakni – idézte Kosztolányi Dezsőt Salamon Ferenc.
A Gyulai Arany János Művelődési Egyesület és a könyvtár közös estjén bevezetőt Nagy László, az egyesület elnöke mondott. Megtudhattuk tőle, hogy mi a Tisza–Körös-vidéki nyelvjárás régióhoz tartozunk, ezen belül is a közép-Tisza-vidékihez. Emellett a nyelvtudomány a régióban még megkülönbözteti a Hajdú-Bihari és a kalotaszegi nyelvjárást. A közép-Tisza-vidéki nyelvjárást használta Arany János is.
