Perlaki Attila 1965-ben született Gyulán. A gyulai Erkel Ferenc Gimnáziumban érettségizett, majd a békéscsabai Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában szolfézs–zeneelmélet szakon tanult. 1992-ben diplomázott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Debreceni Tagozatán szolfézs–zeneelmélet, karvezetés szakon. 1998-ban a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Középiskolai Énektanárképző Kiegészítő Szakán középiskolai ének-zene tanár, karvezetés diplomát kapott. Az Erkel Ferenc Vegyes Karnak 2003 óta karnagya.
Erkel Ferenc szülővárosában, Gyulán, több kulturális intézmény, a múzeum, iskola viseli a zeneszerző nevét. A város kulturális örökségének része az Erkel Ferenc Vegyes Kar. Történelmi elődje az Erkel Ferenc Dalkör, amely 1896-tól működött.
A kórus jelenlegi tagjait az éneklés szeretete, a hagyományápolás tartja közösségben. Műkedvelő, a város zenei hagyományait ápoló kórus, Gyula város és az erkeli zenei örökség nagykövete.
Az Erkel Ferenc Vegyes Kar állandó előadója a Gyulai Zenei Napoknak. Rendszeresen fellépnek a város más rendezvényein, valamint több magyarországi kórusfesztiválon, illetve külföldön is. Például 2004-ben és 2005-ben nagy sikerrel koncerteztek Svájcban.
Tagjai között vannak zenetanárok, kántor, de többségüket – egyéb civil foglalkozás mellett – a kóruséneklés öröme szólított az Erkel Ferenc Vegyes Karba.
– Gyulán nagyon hosszú időt vissza lehetne menni. Már az 1800-as években is volt itt kórus, dalárda férfikar, aztán nőkkel kiegészítve. De az Erkel Ferenc Vegyes Kar történetét igazából az 1970-es évektől, pontosan 1976-tól számíthatjuk. Ekkor alapította meg Rázga József a kórust, ami mai napig fennáll – fogalmazott Perlaki Attila.
A kórus tagságának népszerűsége, elmondása szerint, eléggé városfüggő. Gyula nem egyetemi város, a fiatalok inkább elmennek innen, így a kórus küszködik a létszámmal. Gyulán főleg a középkorúak jelentkeznek, közülük is inkább a hölgyek. De majdnem minden kórus ezzel a „hölgytöbbségi problémával” áll szemben.
A kórus repertoárja elsősorban egyházi művekre épül, nagyon sok templomi koncertjük van. Ezen kívül azért rengeteg vidám, világi kórusművet is énekelnek, a reneszánsz korszaktól egészen napjainkig. Ezen belül pedig Erkel műveit akár eredeti, akár átírt formában adják elő, melyekre nagyon büszkék, hiszen ezeket a műveket viszonylag nehéz elénekelni, de annál hálásabb feladat.
A 2011-es év zsúfolt volt számukra, mind hazai, mind külföldi viszonylatban, hiszen egy montenegrói fesztivál mellett különdíjat kaptak az Erkel Sándor Kórusfesztiválon. Májusban a belvárosi Nádi Boldogasszony templomban az Erkel Ferenc Vegyes Kar és Áchim Erzsébet orgonaművész közös előadóestjén vehettek részt az érdeklődők, akik Liszt-műveket énekeltek és játszottak.
