1956. október 23-ára emlékezve koszorúzást rendezett Gyulán Békés Megye Képviselő-testülete, majd a városháza dísztermében tartotta meg ünnepi megyegyűlését. A rendezvényen „Békés Megyéért” Kitüntető Díjban részesült a Biharugrai Népdalkör, Eperjesi József szociális munkás, dr. Kiss-Rigó László megyéspüspök és Szécsi Balázs feltaláló.
A megyei képviselőket elsőként dr. Görgényi Ernő polgármester köszöntötte.
– Nagy megtiszteltetés városunknak, hogy Békés Megye Képviselő-testülete nálunk ünnepli az 1956-os forradalom és szabadságharc 55. évfordulóját. Nagy megtiszteltetés nekünk és hiszem, hogy egyben méltó helyszín a Békés Megyei Önkormányzat számára. Nem csak azért, mert egykor e terem volt a vármegye díszterme. De azért is és ma elsősorban azért, mert Békés megyében Gyula és az akkor még különálló település, Gyulavári forradalmárai fizették a legsúlyosabb árat szabadságvágyukért. Két polgártársunkat, Mány Erzsébetet és Farkas Mihályt a szocialista ellenforradalmi terror ártatlanul kivégezte. Ilyen súlyos megtorlást Békés megye egyetlen más településén sem alkalmaztak az ellenforradalmi erők. Emlékezzünk a mártírokra, a szabadságharcosokra és arra a kegyetlen diktatúrára is, amely ellen harcoltak, amely ellen harcolt az egész magyar nemzet. Emlékezzünk a hősökre és tetteikre, hogy ezzel is tisztelegjünk előttük.
De emlékezzünk azért is, hogy újra és újra felidézzük, milyen a diktatúra. Mert ha nem tudjuk, akkor könnyen hihetünk azoknak, akik ma, amikor az 56-os hősöknek köszönhetően szabadság, jogállamiság és demokrácia van Magyarországon, diktatúrát kiáltanak. Telekiabálják a magyar és a nemzetközi médiát azzal, hogy Magyarországon nincs demokrácia, nincs sajtószabadság. És az a tény sem zavarja őket, hogy álságos aggodalmaik minden csatornán eljutnak a közvéleményhez, szabadon tüntethetnek és szabadon szólhatnak arról, hogy nem szólhatnak szabadon, hogy nincs szabadság. Nem zavarja őket, hiszen tudják, hogy hazudnak.
És emlékezzünk ma az öt évvel ezelőtti október 23-ára is, amikor Budapest utcáin az akkori hatalom véres támadásokkal verte szét az alkotmányos jogaikat gyakorló, békés tüntetőket. Emlékezzünk rá, hogy ezt követően azonosítószám nélküli, rendőrruhába öltözött egységek vadásztak az emberekre a főváros utcáin, sokakat megkínoztak, meggyötörtek, jogtalan eljárásokat kezdeményeztek ártatlan emberek ellen. S mindezt azért, hogy elrettentsék a polgárokat alkotmányos jogaik gyakorlásától, hogy eltiporják a gyülekezéshez és a szabad véleménynyilvánításhoz való jogunkat.
És ma azok, akik ezeket a súlyos bűntetteket elrendelték, akik ezekkel egyet értettek és akik akkor kioktatták a népet arról, hogy a politikának a parlamentben van a helye és az utcán csak a csőcselék demonstrál, nos ők ma az utcán tartott rendezvényeken hazudnak diktatúrát, halandzsáznak fékek és ellensúlyok rendszerének felszámolásáról.
Emlékezzünk Orwell mondataira is: „S ha mindenki elhitte a hazugságot, amelyet a Párt állított - ha minden írott emlék ugyanazt a mesét tartalmazta -, akkor a hazugság bevonult a történelembe, és igazsággá vált. "Aki, uralja a múltat - hirdette a Párt jelmondata -, az uralja a jövőt is; aki uralja a jelent, az uralja a múltat is."
Emlékezzünk tehát a valós múltra, hogy ne azok uralják a jövőt, akik 56-ban vagy 2006-ban a sötét oldalon álltak.
A megyegyűlésen történtekről részletesen a Gyulai Hírlapban olvashatnak.
