Valami különleges dolog történik a Biofarmon, hiszen hol egy külföldi delegáció, hol egy tévéstáb, hol pedig csak „egyszerű” látogatók érkeznek Gyulaváriba a Körös–Maros Biofarm Kft. szarvasmarhatelepére – vélekednek a tájékozatlanabb váriak. Akik több információval bírnak, tudják, hogy a közelmúltban megkezdte az áramtermelést az ország legújabb biogázüzeme, amely a maximális kapacitás kihasználása esetén naponta 10 megawattóra (MWh) áramot képes termelni.
A több mint félmilliárdos beruházás az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap, valamint a magyar kormány közös finanszírozásával lebonyolított pályázatból is kapott támogatást. Magyarországon ma még tíznél kevesebb a mezőgazdasági alapanyagokat feldolgozó biogáz- üzemek száma, holott Nyugat- Európában már ezerszám működnek. A tervek szerint hét esztendő alatt megtérül a részben hitelből finanszírozott „zöldáramot” termelő üzem létesítési költsége, s a projekt hozzájárulhat ahhoz, hogy Magyarország eleget tudjon tenni vállalásának, hogy 2020-ig energiafelhasználásának 13%-át megújuló energiaforrásból fedezi majd.
A döntés nem kevés kockázattal járt, különösen ha figyelembe vesszük, hogy az általános gazdasági válságot megelőzte egy nagyon komoly tejválság Magyarországon (ennek hatására mára megszűnt a szarvasmarhatelepek harminc százaléka). A Biofarm Kft. tulajdonosai több szempontot is mérlegeltek, amikor biogázüzem építése mellett határoztak. Egyrészt gondoltak az egyre emelkedő elektromosáram- költségekre, ami meghatározó módon befolyásolja a termelőüzemek eredményességét. Szem előtt tartották azt is, hogy ez a technológia megvalósítja a környezetvédelmi szabályoknak megfelelő trágyakezelést, ami szintén komoly gondot okoz a szarvasmarhatelepeken. Végezetül pedig a biogazdálkodást folytató cég eredményessége szempontjából nagyon fontos tényező volt az is, hogy a folyamat végén keletkező lebontási maradék kiváló minőségű tápanyag-utánpótló anyag, amelynek a földekre történő kijuttatása is egyszerűbb és hatékonyabb, mint a hagyományos szerves trágyáé (a biogazdálkodók műtrágyát nem használhatnak!).
A Gyulaváriban német technológia alapján megépült üzem szarvasmarhatrágyából – almos és hígtrágyából egyaránt – és kukoricasilóból állít elő energiát. Két, egyenként 2 200 köbméteres fermentorában (rothasztók) történik az alapanyagok lebontása, levegőtől és fénytől elzárt térben. A három fázisból (nedvesedés, savasodás, metánképződés) álló biológiai folyamat során baktériumok állítják elő az 52–54 százalék körüli metántartalmú biogázt. Ezt egy tizenkét hengeres gázmotorban égetik el, s a motor meghajt egy áramtermelő generátort. Az áram egy kisebb részét a szarvasmarhatelep és a biogázüzem energiaellátására használják, a nyolcvan százalék azonban felkerül a telepen keresztül haladó 20 kilovoltos középfeszültségű hálózatra.
A biogázüzem alapanyaggal történő kiszolgálása érdekében a szarvasmarhatelepen korszerűsítették az istállók egy részét – szintén pályázati támogatás igénybevételével. A korábbi mélyalmos technológiát – ahol az állatok alá szalmát terítettek – felváltotta egy pihenőbokszos-trágyalehúzós rendszer, amely lehetővé teszi a hígtrágya összegyűjtését. Az alapanyagok adagolása számítógép-vezérléssel történik. A bevitt anyag negyvenöt napot tartózkodik a fermentorokban, állandó 38 Celsius fokos hőmérsékleten zajlik a bakteriológiai folyamat. A kierjedt anyagok tárolására két darab 4 500 köbméteres utótárolót építettek. Innen kerül a hőkezelt és homogenizált – tehát a hígtrágyánál jobb minőségű – anyag a földekre. A szakszerű talajba juttatást egy speciális gép végzi, amely a talajba fecskendezi a tápanyagot.
Az üzem építése az elmúlt év májusában kezdődött, amikor is a szokatlanul csapadékos időjárás komoly fejtörést okozott a budapesti székhelyű kivitelezőnek, az INWATECH Kft.-nek. Novemberre azonban álltak a létesítmény elemei, s megkezdődött a beüzemelés. Először a rothasztókat töltötték fel, ami nem is volt egyszerű feladat, hiszen négy és félmillió liter alapanyagot kellett bejuttatni a fermentorokba, majd fokozatosan felfűteni az optimális 38 Celsius fok körüli hőmérsékletre. Március elejére azonban minden együtt volt ahhoz, hogy először beindítsák a gázmotort. A bonyolult rendszer finomhangolása persze a próbaüzem alatt is folytatódott. Az első – mindössze néhány órás – motorüzemek során végezték el a működési engedély megadásához szükséges különböző méréseket is. A motor füstgáz-kibocsátását Nyíregyházáról érkezett szakértők mérték, s megállapították, hogy ilyen alacsony értékeket még egyetlen üzemnél sem sikerült produkálni. Hasonlóan kimagasló eredményt hozott a zajmérés is. A nappali és éjszakai mérések, illetve a vonatkozó magyar szabványok adatai alapján az üzem akár egy lakótelepen is működhetne, olyan csekély zajterhelést produkál.
Mindez megnyugtató lehet a környéken élők számára, hiszen néhányan azért idegeskedtek az építkezés alatt. Nem minden ok nélkül, mert éppen ebben az időszakban a „vörösiszap- tragédiáról” szólt minden a médiában. A létesítmény minden szempontból biztonságosnak tekinthető. A fermentorok meghibásodása esetén a bennük tárolt anyag biztonsággal elhelyezhető a kétszer akkora kapacitású utótárolókban. A rothasztók fala speciális, nagy teherbírású könnyűfémötvözet, felső lezárása műanyag. Német szakemberek elmondták, hogy tűz esetén sem történik robbanás, a tartályokban lévő gáz egész egyszerűen ellobban.
Áprilisban már üzemszerűen működött a létesítmény, s a hónap közepére már sikerült produkálni a húszórás üzemet, illetve a napi 9.2 megawattóra (MWh) mennyiségű elektromos áramot. A megtermelt elektromos áramot a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (MAVIR) Zrt. veszi át a Biofarm Kft.- vel kötött szerződés alapján. Az alternatív energiáért a törvényben előírt – támogatással növelt – vételárat fizeti a MAVIR. Az első hónapok termelési adatai igazolni látszanak az előzetes pénzügyi számításokat. Az üzem képes lesz a havi 10 millió forint körüli értékű elektromos energia előállítására. A megtérülés gyorsabb lehet, amennyiben sikerül a projekt második ütemét is megvalósítani, amely a keletkező hőmennyiség hasznosítását célozza meg. Ez rendkívül fontos a hatékonyság szempontjából, hiszen a biogázüzemek elektromos teljesítménye alig haladja meg a negyven százalékot. Vagyis nagyobb hőteljesítmény hasznosítható, mint elektromos. A Biofarm Kft. elképzelései között sokféle lehetőség szerepel. Értelemszerűen a telepi fűtés és hűtés rendszerbe kapcsolása az elsődleges, de felmerült terményszárító kiépítése, kertészeti fóliák létesítése, melegvizes rendszerű haltenyésztés is. A második ütem elhalasztását egyértelműen a finanszírozási problémák indokolták. Az elmúlt két évben ugyanis alapvetően változott meg a magyar bankok hitelezési gyakorlata. Míg korábban szinte helybe vitték a hiteleket, ma már nagyon nehéz kigazdálkodható költségvonzatú hitelhez jutni a gazdaság szereplőinek.
A fentiek alapján látható, nem tévedtek nagyot a váriak: valami különös dolog történt a Biofarmon. Megépült és működik a megye első biogáz-üzeme…
