Teremavató ünnepséget tartottak a Harruckern János Közoktatási Intézmény gyulai központjában. A város legnagyobb, 260 személyes terme péntektől a Wenckheim nevet viseli. A rendkívüli eseményre elfogadta a meghívást Jeanne-Marie Wenckheim Dickens grófnő és gróf Engelbert Wenckheim. Eljött Simon István térségi tanácsnok, Doboz polgármestere.
Megtisztelte jelenlétével az eseményt dr. Kovács József országgyűlési képviselő, s köszönthettük dr. Görgényi Ernőt, Gyula város polgármesterét, továbbá részt vett a megnyitón Balogh József, Szabadkígyós polgármestere. Díszvendégekként jelen volt gróf Csáky Hajnalka és gróf Csáky István. Kazinczy István, a Körösladányi Helytörténeti Gyűjtemények Háza gyűjteményvezetője, a Wenckheim család avatott kutatója jelentősen hozzájárult ahhoz az impozáns kiállításhoz, ami a névadó ünnepséget kíséri, s június 30-ig tekinthető meg a látogatók számára. Természetesen nem hiányozhatott a Harruckern vezetője, Mikulán Róbert igazgató sem.
A méltató beszédek egyaránt kiemelték, hogy a Wenckheim-teremnek helyt adó TISZK épület helyén tavaly még egy romokban álló épületcsoport állott. Különösképp dr. Görgényi Ernő polgármester adott annak hangot: szinte hihetetlen, hogy néhány hónap alatt olyan fejlesztések történtek a gyulai Harruckernben, amelyek felérnek a városrész rekonstrukciójával is. Mikulán Róbert igazgató hangsúlyozta, a Harruckern jelenlegi állapota, a fejlesztések kizárólag közös összefogással és szívós munkával jöhettek létre. Az oktatási komplexum vezetője azt is elmondta: sokáig tanakodott azon az iskola stábja, melyik Wenckheimről nevezzék el a termet. Végül a Wenckheim családot választották a névadónak, hiszen annyi remek személyiség élt eme nemesi família tagjai között. Osztotta Mikulán Róbert véleményét Kazinczy István, a Wenckheim család szenvedélyes kutatója. A gyűjteményvezető élvezetes előadásából például kiderült: Jókai Mór gróf Wenckheim József Antalról mintázta az Egy magyar nábob című regényének hősét. Wenckheim Krisztina pedig híres volt jótékonykodásairól: az egyik árvaháznak (melyiknek) például százezer forintot adományozott az 1800-as évek végén. Gróf Wenckheim László pedig a hiedelmekkel ellentétben már Széchenyi Zsigmond előtt megalapozta a magyar lótenyésztést….
A kutató előadását követően Gróf Engelbert Wenckheim lépett a mikrofonhoz: az Oettinger-, és a Pécsi Sörgyár tulajdonosa azért utazott Bécsből Gyulára, hogy részt vehessen az ünnepélyen. Gróf Engelbert Wenckheim elmondta: bár már törve beszéli a magyar nyelvet, a hazája mindig Magyarország, Békés megye és Doboz marad.
Jeanne-Marie Wenckheim Dickens grófnő pedig azt emelte ki: azért költözött haza Dobozra Angliából, hogy az embereket szolgálhassa. A karizmatikus grófnő szerint sokkal büszkébb a család által épített templomokra és iskolákra, mint egykori kastélyaikra. A beszédek után Emődi Ildikó operaénekesnő és Gál Csaba zongoraművész csodás koncertje következett. Az esemény fénypontjaként pedig a Wenckheim családdal együtt leplezték le az gyulai aulát díszítő Wenckheim-névtáblát, majd nagyszabású állófogadás következett.
