Nem tompította a városháza dísztermének akusztikáját a sok vendég, mivel szinte csak városunk kulturális életének megszokott résztvevői és „mozgatói” tisztelték meg a Magyar Kultúra Napját jelenlétükkel. Nem is volt nagy szükség a helyiség akusztikájára a január 21-én megrendezett eseményen, ugyanis a szavak jellemezte idei ünnepen városunk inkább kulturális történelme előtt tisztelgett, jelenünk alkotásainak gazdagságát kihagyva az esti kulturális csokorból.
A program fővédnöke Szőcs Géza államtitkár volt, akit sokan elsősorban költőként ismerhetünk. Dr. Görgényi Ernő az ő, Születésnapomra című verséből idézve köszöntötte a közönséget.
- Csak egy gondolatot szeretnék kiemelni a versből, a szabadság gondolatát. A szabadság és a művészetek szerelmespárként viszonyulnak egymáshoz, az alkotót a szabadság hiánya, vagy a szabadság utáni vágy inspirálja. A befogadói oldalról megközelítve pedig, a szabadság az maga a mű, hiszen kikapcsol, szórakoztat, gyönyörködtet, elgondolkodtat, szabadon szárnyaltatja a fantáziát, feltölt, valamint erőt meríthetünk belőle. Mi tartozik a kultúrába?! A mai programot tekintve, széles a paletta. Viszont nem biztos, hogy szabad nekünk ítélkeznünk arról, hogy mi tartozik, illetve mi nem a kultúra fogalmába. Ki gondolta volna 1975-ben – amikor a Deep Purple zenekar csúcson volt, és amikor a magyar kultúra akkori irányítói ezt a típusú zenét lealacsonyították – hogy 2011-ben a várszínházban telt ház előtt, kitűnő magyar zenészek mutatják be majd a legendás zenekar dalait? Ez is azt bizonyítja, hogy nyitottnak kell lenni, hiszen úgyis az idő dönti el, hogy mi az, ami érték, illetve mi az, ami aztán a feledés homályába vész. Talán nyitott kapukat döngetek Gyulán, mert városunk kultúrájának sokszínűsége bizonyítja nyitottságunkat, a gyulai kultúra pedig párban jár a gyulaisággal. Gyulán nemcsak január 22. a Kultúra Napja – mondta a város vezetője.
Ezt követően Kölcsey Ferenc Himnusz című művét Balázs Attila szavalta el. A Jászai Mari-díjas színművész a nagy felelősség zavarában nem teljesen hibátlanul adta elő nemzetünk versének kétségkívül nehéz sorait.
Az idei év sem hagy minket zenei bicentenáriumi ünnep nélkül, két évszázaddal ezelőtt megszületett egy zongoristafenomén, Liszt Ferenc. Ez alkalomból Liszt Bist du – Te vagy – című dalát Czeglédi Katalin énekművész és Gál Csaba zongoraművész méltó előadásában hallhattuk.
A múlt év 71 kulturális programjainak képeiből láthattunk válogatást Bánfi Barnabás, a gyulai Székely Aladár Fotóklub vezetőjének szerkesztésében. A tavalyi rendezvényrengetegben készült képek villanásainak mennyisége bizonyította, Gyulán a múlt évben sem szűkölködhettünk kulturális eseményekben.
A Bárka-díjas gyulai költő, Becsy András Franciakrémes című kötetét mutatta be, a szerzővel a Bárka című folyóirat főszerkesztője, dr. Elek Tibor irodalomtörténész beszélgetett. Megérte hegyeznünk a füleinket, mert az elhangzott művek kárpótolták megértésre irányuló erőfeszítéseinket.
Az Erkel Ferenc Sakk-kör 100. évi fennállása alkalmából Thuróczy Géza, a gyulai szakosztály elnöke idézte meg az elmúlt évszázad eseményeit. Szó esett Erkelről, mint élvonalbéli sakkozóról, valamint a sport magyarországi életének egy évszázadnyi történelméről. A két háború hányattatásait is megélő gyulai sakk-kör törekvései máig jelentősek hazánk sakktörténetében.
75 éve született a Gyulai Várszínház egykori igazgatója, Havasi István. A legendás igazgatóról Jenei Kálmán beszélgetett az egykori pályatárssal, baráttal, Varga Andrással, a művelődési ház nyugalmazott igazgatójával, amiben megismerhettük a várszínház alapítójának széleskörű tehetségét és magas szintű érdekérvényesítési képességét is. Életművéről, és kulisszák mögötti történésekről beszélgettek. Ezt követően az ugyancsak háromnegyed százados gyulai Dürer Nyomda is jubilált, amit történelmi vetítéssel, és díjnyertes könyveik bemutatásával ünnepelt. Végezetül a János Hajnalka népdalénekes tanítványaiból álló Csürke Énekegyüttes – Nagy Adél és Herdeló Dorottya – előadásában hallhattunk dél-alföldi népdalokat.
