Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves gyulai Polgárok!
Gyula város polgármestereként először mondhatok újévi köszöntőt e történelmi ház falai között, az Önök jóvoltából először van lehetőségem arra, hogy Gyula Város Önkormányzatának hagyományos újévi fogadásán megosszam Önökkel gondolataimat az elmúlt és az előttünk álló esztendőkről.
A múltról és a jövőről év közben is gyakran elgondolkodunk, de újévkor mindentől különböző, sajátos íze van évértékelő gondolatainknak: hiszen ilyenkor az elmúlt év tapasztalatainak optikáján átszűrve, letisztultan látjuk az eltelt év történéseit, s egyfajta tabula rasa érzéssel tervezgetjük az elkövetkező időszakot. Újévkor várakozás tölti be szívünket. S egy esztendő elteltével többnyire emlékszünk is arra, hogy egy éve mit vártunk saját magunktól, mit vártunk városunktól, és attól az országtól, amelyben mindannyian élünk.
Én most is határozottan emlékszem arra, hogy a nemzet többségével együtt, magam is azt vártam a 2010-es évtől, hogy alapvető változásokat hoz életünkben.
2010 a remény éve volt.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves gyulai Polgárok! Ez a remény, mindannyiunk közös reménye, beteljesült.
2010 elhozta a rég várt változást országunkban. A változásból városunk sem maradhatott ki. A gyulaiak bölcs döntéseinek eredményeképpen Gyula város pozíciói megerősödtek 2010-ben, és Gyulát ma a politikai stabilitás jellemzi, városunk megerősödött helyzete pedig közösségeink fejlődését szolgálja.
Hosszú idő óta ismét két gyulai képvisel bennünket a Magyar Országgyűlésben.
Az önkormányzati választások eredményeképpen városunk képviselő-testületében sosem látott egységben dolgozó, stabil többség segíti munkámat. Olyan képviselő-testület ez, amely kiemelkedően nagy legitimitással bír, hiszen Gyulán még sosem jutottak be képviselők olyan nagyszámú szavazattal, mint 2010. október 3-án.
Négy év után, 2010-ben visszavettük a kistérségi társulás vezetését, és Gyula végre ismét jelentőségéhez méltó szerepet tölt be Békés megye életében azáltal, hogy Kónya István személyében gyulai képviselő a megyei önkormányzat alelnöke.
Felmerülhet Önökben a kérdés: mindez mire jó nekünk? Ettől jobb lesz-e a gyulai polgárok élete? Az embereknek attól nem lesz több a fizetése, hogy a város érdekérvényesítő képessége megerősödött – gondolhatják néhányan.
Nekik őszinte meggyőződéssel válaszolhatom: a jövő beigazolja majd, hogy mindez javára válik egész városunknak, a gyulaiak közösségének! S a jelen már bizonyítja is azt, hogy Gyula városa a változások nyertesei közé tartozik. Ugyanis a gyulai választópolgárok jóvoltából a képviselő-testület hatékony döntéshozó szervezetté vált: kevesebb képviselő, kevesebb bizottság, kevesebb kiadás.
De a legfontosabb az, hogy nem akadályozzák az ügyek menetét, nem odázzák el a szükséges döntések meghozatalát a fölösleges viták, veszekedések, marakodások, mert a gyulaiaknak elegük volt a széthúzásból. Az eltérő vélemények meghallgatása, a különböző érvek ütköztetése után a többség képes határozottan cselekedni, s minden szükséges döntést meghozni. De a választók egyértelmű felhatalmazása a határozott cselekvésre egyértelmű felelősséget is jelent. Ezt mindig szem előtt kell tartanunk!
A változások eredményeképpen az új városvezetés és parlamenti képviselőink harmonikusan és eredményesen tudnak együttműködni, s az eredményeink már mutatkoznak.
Október végén „Minőségi egészségturizmus” címmel Gyulán tartott kihelyezett ülést az Országgyűlés Egészségügyi Bizottsága, itt ismerve meg a Széchenyi-terv egészségturisztikai programját. Ez Gyulára, városunk értékeire és terveinkre irányította a döntéshozók és a közvélemény figyelmét, s mindez tovább növelte Gyula presztízsét.
Közös munkánk eredményeként a Belügyminisztérium 40 millió forintos támogatásban részesítette városunkat az év végén. Ebből a pénzből képesek leszünk jutalmazni a minőségi munkát végző pedagógusainkat, és lesz pénzügyi tartalékunk az önkormányzati gazdálkodás konszolidálásához is.
A megyei önkormányzattal létrehozott összefogás eredményeképpen januárban Gyulán kerül megrendezésre az első magyar–ukrán mezőgazdasági és élelmiszer-ipari kiállítás és üzletember-találkozó. Itt számos Békés megyei, közte gyulai vállalkozás mutathatja be termékeit, találhat magának felvevőpiacot.
Bár az elmúlt évet alapvetően a politika határozta meg, az élet szerencsére nem csak politikából áll. Politikai események nélkül is emlékezetes lett volna Gyulán 2010 a nagyszámú és jelentős kulturális, sport- és civil események jóvoltából.
Nincs abban semmi túlzás, amikor úgy hirdetjük városunkat: Gyula, ahol mindig történik valami! Éppen ezért lehetetlen vállalkozás akárcsak megemlíteni az eltelt egy év minden fontosabb eseményét, e beszéd keretei mindenesetre nem alkalmasak rá. Ezért nézzék el nekem, hogy csak példálózva említek meg néhány olyan történést, amelyre szerintem mindenképpen emlékeznünk kell.
És higgyék el nekem, én sem gondolom azt, hogy amiről nem ejtek szót, az nem volt lényeges.
Aminek jelentőségén biztosan nem lehet vitatkozni, az az Erkel-emlékév. Erkel Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából megszervezett rendezvénysorozatról dr. Erdmann Gyula alpolgármester úr részletesen megemlékezett a Gyulai Hírlap év végi számában.
Ezért én csupán egy produkciót szeretnék kiemelni: a Gyulai Várszínház Best of Erkel című darabját, melynek jóvoltából a város igazán méltó módon emlékezett meg egykori nagy szülöttjéről. Külön elismerés illeti a Gyulai Várszínházat azért, hogy e remek produkciót a határon túli magyar területekre is elvitte, ezzel felbecsülhetetlen szolgálatot téve a magyar összetartozás ügyének. Szerintem ez volt a bicentenáriumi rendezvénysorozat messze legértékesebb darabja!
Higgyék el, személyesen tapasztalhattam meg, milyen lélekemelő hatással volt a Best of Erkel a nemzeti kultúrára lételemként tekintő aradi magyarokra. Ezzel szemben azonban egyáltalán nem volt lélekemelő, midőn november 7-én a Magyar Állami Operaházban félszívvel előadott Bánk bánt egykedvűen tekintette meg a pesti közönség. Ezért azt mondom, hogy mi, gyulaiak igazán büszkék lehetünk magunkra, ha Erkel emlékének méltó ápolásáról van szó. Nekünk nincs mit szégyellnünk, ha városunk nagy szülöttje letekint ránk.
Az Erkel-emlékévtől függetlenül sem unatkozhatott senki az elmúlt évben Gyulán. Kohán György születésének 100., a gyulai nyomdászat 150., a Dürer Nyomda 75. évfordulóját, a Körös Táncegyüttes fennállásának 60. évfordulóját ünnepeltük. A Gyulai Várszínház és a Kulturális és Rendezvényszervező Nonprofit Kft. gazdag programkínálata mellett megtekinthettük például a gyulai Speedway Club rendezésében a Junior nemzetközi salakmotor bajnokságot, a gyulai Bumacofly Szabadidő Sportegyesület rendezésében a Körrepülő modellek világbajnokságát a békéscsabai repülőtéren, a Gyulai Kutyás Agility Szabadidősportklub 15. jubileumi Medividagility kupa versenyét. Elek Tibor Hídverő-díjat, dr. Erdész Ádám Pauler Gyula-díjat kapott. Kiss Lászlónak újabb könyve jelent meg, Becsy András Bárka-díjas lett, karácsonykor pedig ismét láthattuk, hogy a Magna Cum Laude már rutinszerűen meg tud tölteni egy több ezer fős fővárosi koncerttermet.
A városban megvalósult és elkezdődött beruházásokat is hosszasan lehetne sorolni. Folytatódott az út- és járdaépítési program. A csapadékvíz-elvezető rendszer felújítására, karbantartására tavaly minden eddiginél többet költöttünk, ennek eredményeképpen az őszi esőzések már nem okoztak olyan súlyos helyzetet, mint a tavaszi csapadék. Elkezdődött az Erkel-ház, valamint az Implom iskola felújítása és bővítése. A vállalkozói szférában meg kell említeni, hogy egyszerre két nagy szálloda korszerűsítése is folyamatban van, melynek eredményeképpen az idén jelentősen emelkedik a minőségi szálláshelyek száma.
A múlt év vázlatosan felidézett eseményei is világosan megmutatják, hogy városunk, a gyulaiak közössége milyen erős gyökerekkel rendelkezik: milyen nagy múltja van, milyen gazdag jelene van, és milyen nagy jövő előtt áll. Feltéve, ha jól sáfárkodunk adottságainkkal, illetve úrrá leszünk problémáinkon! Mert abból sincs kevés!
Az egyik alapvető probléma a munkahelyek kérdése. Gyulán munkahelyteremtő intézkedések sorozatára van szükség. Tisztában vagyok azzal, hogy ez óriási feladat, hiszen ezen a téren komoly elmaradás van, és ráadásul ez olyan, nem látványos terület, ahol hosszú, kitartó, több cikluson átívelő munkára van szükség ahhoz, hogy az igazi eredmények megjelenjenek.
Az idén el kell készítsünk egy tájékoztató anyagot befektetők számára. Egy olyan tájékoztató kiadványra van szükségünk, amelyben bemutatjuk városunk előnyeit, az itt lévő lehetőségeket, és készítünk egy ingatlankatasztert a beruházásra alkalmas ingatlanokról.
Tovább folytatjuk a turisztikai fejlesztéseket, immár a minőségi egészségturizmus céljának rendelve alá beruházásainkat. Rövidesen kihirdetik a Várfürdő fejlesztésére beadott pályázatunk eredményét. Bízom benne, hogy nyerünk, és még az idén elindulhat az építkezés, amely új munkahelyeket teremt majd.
Hiszem, hogy a turizmus mellett a mezőgazdaság is lendületet vesz. Mindkét ágazattal elkezdtük a párbeszédet az ősz során, meghirdettük például a Gyulai termékeket Gyulaiaknak programunkat.
A másik nagy gond az önkormányzat költségvetésének kedvezőtlen helyzete, amelyen mindenképpen változtatni kell, de még az idén. Intézkedéseinket egy kultúramentő csomaggal kezdjük.
Előkészítésében három alapelvet veszünk figyelembe. Először azt, hogy a kultúra jó befektetés, pénzügyileg is, de a művelt emberfők révén társadalmilag is megtérül. Másodszor, hogy a kultúra nagyon fontos helyi érték, városunkban pedig a gyulaiságnak, annak a sajátos identitásképző jelenségnek az egyik eredője, amely olyan közösséget formál, amely többletértékeket hoz létre. A harmadik alapelv, hogy a kultúrát csak a meglévő pénzből lehet finanszírozni, ha folyamatosan hitelekkel terheljük a város költségvetését, akkor előbb-utóbb csődbe fog menni az önkormányzat, és akkor valóban semmire nem lesz pénz, sem kultúrára, sem másra. Éppen ezért kell a kulturális intézményrendszerünk hatékonyságát, eredményességét növelni, hogy a jövőben is jusson arra, ami érték ebben a városban, és hogy megfelelő mennyiségben és oda érjenek a pénzek, ahol tényleg szükség van rájuk.
A testület ez évi feladatai közé tartozik még a városüzemeltetés és az intézmények gazdálkodásának áttekintése és ésszerűsítése.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves gyulai Polgárok!
2010 egyértelműen a remény és a változás éve volt. A változások folytatódnak, de ahhoz, hogy a változások végső soron valamennyiünk javát szolgálják, összefogás is kell.
Ezért bízom benne, hogy 2011 az összefogás éve lesz.
És bízom abban is, hogy azután 2012, ’13, ’14, ’15 és minden év az összefogás éve lesz. Mert erre van szükségünk, nekünk, magyaroknak, nekünk, gyulaiaknak! Sőt nekünk európaiaknak! Erős Európára, európai összefogásra van szükségünk nekünk, gyulaiaknak is. Hiszen ha valakik, mi igazán tudjuk, milyen hátrányokkal jár több mint 90 éve a határ mellé beszorítva élni. Mi tudjuk igazán, mennyire fontos az európai összefogás erősítése annak érdekében, hogy a határok végre jelképessé váljanak. Ettől várhatjuk többek között, hogy visszaálljanak a Partiummal és Erdéllyel egykor volt természetes gazdasági kapcsolataink, erősödjenek az anyaországot és a határon túli magyarságot összekötő szálak, és folytatódjon a közeledés a környező népekhez. Ezek nem csupán kívánatos eszmék, ideák, hanem a jólétünkre is kedvező kihatással vannak, lesznek! Ezért is fontos, hogy most Magyarország az Európai Unió soros elnöke, hiszen ezeket a szempontokat érvényesítheti az unión belül.
Köszönöm, hogy meghallgattak újévkor, az összefogás évének kezdetén.
Boldog, békés, eredményekben és sikerekben gazdag új évet kívánok kedves mindnyájuknak!
*(Elmondta dr. Görgényi Ernő polgármester a 2011. január 8-án megtartott újévi fogadásán a városháza dísztermében)
