A legkorábbi friss zöldség, már a tél végén szedhető annak ellenére, hogy a hideget kevésbé tűri.
A spenót, vagy paraj nagy valószínűséggel Perzsiából származik, így bizonyára innen ered a zöldség perzsafű elnevezése is. Európában már a XI. században ismerték. Egyik legnagyobb és legismertebb rajongója a firenzei származású Medici Katalin volt. Kedvenc zöldségét konyhájában számtalan módon használták. Így a mai napig a spenótágyon feltálalt fogásokat a "la Florentine" azaz "firenzei” jelzővel találjuk az étlapokon.
A spenót Magyarországon a XVI. századtól vált kedveltté. Sokféle néven közismert: nemcsak perzsa- vagy spanyolfűként, de találkozhatunk: paraj, barátparéj, spinác, spenát, spinát, spinót nevekkel is. Bárhogy nevezzük is, annyi biztos, az egyik legrégebben jegyzett, sok gyógyhatással számon tartott zöldségféleségünk.
Mi mindenre jó a spenót?
A spenót könnyen emészthető, kalóriában szegény, vitaminokban, antioxidánsokban gazdag növény. Sok karotinoidot (festékanyag) tartalmaz, de gazdag flavonoidokban, klorofillban és folsavban is. A-provitamin, illetve E- és C-vitamin tartalmának köszönhetően jelentős a daganatmegelőző hatása. Az egyik legmagasabb K-vitamin tartalmú zöldségünk. A spenót zöld levelei számtalan ásványi anyagot, mint kalcium, kálium, magnéziumot tartalmaz. Vas is van benne, de nem olyan kiugró mértékben, mint az a köztudatban elterjedt.
A spenót rostjai révén kiváló emésztésserkentő és a vastagbéltisztító hatású. Támogatja a máj méregtelenítő funkcióját.
Sok oxálsavat tartalmaz, amely vesekőképződésre hajlamosít.
Természetesen a legtöbb ásványi anyag és vitamin akkor marad benne leginkább, ha nyersen fogyasztjuk, vagy csak nagyon rövid ideig pároljuk. Apróra tépett leveleit bátran adhatjuk hozzá a salátákhoz is. Egy kis vajon párolva, utólag fűszerezve kiváló köret is készíthető belőle. Túróval, juhtúróval nagyszerű ízt alkot, így tölthetünk vele sós palacsintát vagy rétest, leveles tésztát, az olasz tésztaféléket, de kiváló tölteléke a húsoknak, halaknak is.
A következő ételt nemcsak az egészségesek, hanem sok diétára szoruló ember is fogyaszthatja:
Paraj puding
(5 adag)
50 dkg parajpüré
5 tojás
3 dkg margarin
só
fokhagyma
szerecsendió
A tojást, sót, fűszereket és a parajt összekeverjük. Vajjal kikent pudingformákba öntjük, amiket hideg vizes edénybe tesszük, és lefedünk. Ezt az edényt feltesszük a tűzre, így gőzöljük készre a pudingot. Sajtmártás illik hozzá.
Energia: 651 kcal
Fehérje: 38,5 g
Zsír: 55,5 g
Szénhidrát: 9 g
Ez a feltét olcsóbb. mint a hús. Kb. 600Ft.
Spenótos csirkemell
(4 személyre)
0,5 kg csirkemell filé
20 dkg túró
15 dkg reszelt sajt
25 dkg spenót
3 gerezd fokhagyma
1 kis fej vöröshagyma
só
bors
A spenótot levelenként, folyóvíz alatt megmosom. A hosszú szárakat leszedem a levelekről, illetve, ha nagyon vastag az ere, akkor kivágom. Forrásban lévő enyhén sós vízben 5 percig főzöm, majd leszűröm és hagyom lecsepegni. Közben a fokhagymát és a vöröshagymát megpucolom, és apróra vágom. A hússzeleteket kiklopfolom.
A megfőtt spenótból kinyomkodom a vizet, kicsit összevágom. Összekeverem a túróval, 10 dkg reszelt sajttal, ízesítem sóval, borssal, fokhagymával. Minden hússzeletre, rákenek 3-4 evőkanál tölteléket, feltekerem, fogvájóval rögzítem.
A tekercseket belerakom egy magas falú, margarinnal kikent tepsibe. Meglocsolom 2-3 evőkanál vízzel vagy tejjel, és befedem alufóliával. Előmelegített sütőben kb. 25 percig sütöm. Ezután leveszem az alufóliát, rászórom a maradék reszelt sajtot és visszarakom a sütőbe pár percre, amíg a húsra olvad.
Energia: 1583 kcal
Fehérje: 206,6 g
Zsír: 72,3 g
Szénhidrát: 16,4 g
Ez a húsétel kb. 1300-1500Ft-ba kerül.
Jó étvágyat!
