A természettudományokat népszerűsítő konferenciának adott otthon az Erkel Ferenc Gimnázium és Informatikai Szakképző Iskola decemberben a Kecskeméti Főiskola szervezésében. A felsőoktatási intézmény A természettudományos ismeretek integrált és komplex közvetítésének és elsajátításának új formái címmel elnyert uniós pályázat keretében mutatkozott be a gyulai alma materben. A projekt alapvető célja, hogy a Kecskeméti Főiskolán és a vele együttműködő partnerintézményekben folyó tudományos tevékenységet a nyilvánosság számára is ismertté tegye, és megmutassa annak gyakorlati felhasználhatóságát. A projekt célcsoportját pedig a fiatalok képezik: kezdve az óvodás kortól egészen az általános- és középiskolás diákokig. Ám velük nem zárul be a kör, a fiatalokon keresztül a szülőket, sőt a főiskolai hallgatókat és a pedagógusokat is megszólítják, az ismeretterjesztő előadásokon keresztül pedig minden érdeklődőt.
Évről évre csökken a műszaki és a természettudományos szakokon tanuló hallgatók száma, egyre kevesebben választják e területeken a kutatói pályát hivatásul, ugyanakkor drasztikusan csökken a pedagóguspályát választók körében a fizika, matematika vagy kémia tárgyakat tanítani kívánó fiatalok száma is. E tendencia megállítását, hosszú távon pedig a visszafordítását igyekszik szolgálni a Kecskeméti Főiskola projektje, mely a tudományos eredmények sokoldalú népszerűsítése mellett a természettudományok és a matematika oktatása területén a pedagógusok szemléletformálását és módszertani kultúrájának bővítését is célul tűzte ki. Mindezt annak érdekében, hogy a felnövekvő, ifjú generációkkal megismertesse a természettudományos kísérletezés, kutatás örömét, megvalósult és lehetséges eredményeit, a természeti környezet értékeit. S míg a középiskolás fiataloknak a műszaki és természettudományos területen történő továbbtanulás lehetőségét határozott alternatívaként mutatja meg, addig a tehetséges főiskolásokat az informatikai, műszaki és természettudományos kutatások irányába orientálja.
A természettudományokat népszerűsítő konferencia a régió középiskoláiban helyet kapva a projektben kitűzött célok megvalósításának egyik eszköze. A félnapos konferencián dr. Hegedűs Gábornak, a Kecskeméti Főiskola dékánjának előadása kapta a legnagyobb hangsúlyt, s egyúttal számos meglepetéssel is szolgált.
– A foglalkozást nem én, hanem Önök fogják tartani – emelte ki a dékán a gimnázium kémiai előadótermében összegyűlt, több mint kétosztálynyi érdeklődő fiatalnak rögvest az elején. A padokon látható számos tárgy is arra engedett következtetni, hogy az elkövetkező két órában nem a hátradőlésé és a csöndes figyelemé lesz a főszerep, hanem a kísérletezésé, a játéké, az interaktív tanulásé.
A kísérletezés mélyen rögzült, biztos tudást ad a diákoknak, hiszen a személyes tapasztalás az egyik legjobb tanító, ugyanakkor fejleszti kreativitásukat is. A minket körülvevő világ fizikai, kémiai s egyéb természettudományos törvényszerűségének kísérleteken keresztül való megismerése, vizsgálata a kutatást, mint élményekkel teli tanulási folyamatot mutatja meg a diákoknak, melynek végpontja, a megoldás sikere a tudományos eredményeken túl olyan örömforrás, mely a későbbiekben további kutatómunkára is ösztönözhet.
A kezdeti tartózkodás hamar oldódik, a diákok papírból, lufiból, szívószálból egymás után alkotják meg dr. Hegedűs Gábor irányításával a különböző kísérleti eszközöket, s hajtják végre velük a kísérleteket. Vizsgálva a víz, a levegő tulajdonságait, a súlypontot, a forgómozgást vagy épp a testek súrlódásának törvényszerűségeit.
A konferencia programjának az interaktív tanóra mellett két előadás is a része volt. Gólya Pál, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Békés Megyei Szervezetének ügyvezető igazgatója A természettudományok szerepe a világban és Magyarországon címmel találmányokról, külföldi és magyar tudósokról, Nobel-díjasokról beszélt. A tíz legismertebb találmány között foglal helyet a villanykörte, a penicillin, a számítógép, a repülőgép és a szövőgép is. És bár más-más irányba, de végtelen távlatokat nyitott meg a távcsövet feltaláló Galilei és a könyvnyomtatás atyja: Johannes Gutenberg is. Asbóth Oszkár, Bánki Donát, Bolyai János, Gábor Dénes, Kandó Kálmán, Neumann János – sorakoznak egymás után jeles magyar tudósaink és találmányaik, köztük a gyulavári Bay Zoltán, akinek az 1946-os sikeres Holdradar-kísérlet és számos találmány mellett még a méter ma használatos definícióját is köszönhetjük. Magyar Nobel-díjasokban sincsen hiány: Lénárd Fülöpöt, Bárány Róbertet, Szent-Györgyi Albertet vagy Kertész Imrét a középiskolás fiataloknak már bizonyosan nem kell bemutatni, ahogy az első, s mindeddig egyetlen magyar űrhajóst, Farkas Bertalant sem. A magyar űrutazás története, eredményei után a forradalmi újításként megjelenő, ma már globális problémát jelentő műanyagokról is szó esik. E gond, a műanyag hulladék kezelése a mindig születő új problémákkal, kihívásokkal együtt a jelen s a jövő kutató elé állít hatalmas feladatot.
A fiatalok és a nők lehetőségeiről beszélt a természettudományos területeken Benyó Lászlóné, a Műszaki és Természettudományos Egyesületek Szövetsége Bács-Kiskun Megyei Szervezetének ügyvezető igazgatója.
– A tudományos életben való későbbi részvétel voltaképpen már kisgyermekkorban eldől: alapja, hogy a környezeti nevelés, az iskolai oktatás tudatosan fejleszti a problémamegoldó képességet, az ismeretek, információk átadása mellett törekszik a természettudományi szemlélet közvetítésére, a természet iránti érdeklődés és tisztelet kifejlesztésére – hangsúlyozta Benyó Lászlóné. Bár a nők száma az 1950-es évek óta fokozatosan emelkedik a felsőoktatásban, az utóbbi másfél évtizedben pedig elérték, sőt meg is haladták a férfi hallgatók számát a nők az alapképzésben, ám a tudományos intézetek munkájában ennél jóval kisebb számarányban vannak jelen. A kutató nők hagyományosan férfiak uralta tudományterületen tevékenykednek, s a férfi és női szerepek modelljei pedig ellenállnak a változásoknak: munka és magánélet, hivatás és család, kutatómunka s gyermekvállalás egyensúlyát sokszor nehéz megtalálni, mégis a legfontosabb az egyéni ambíció ereje. Bizonyítja ezt sok nagyszerű tudós nő élete és munkássága: mint a lengyel származású Nobel-díjas Marie Curie-é, aki férjével, Pierre Curie professzorral együtt a mesterséges radioaktivitás felfedezője.
