Mezőgazdasági fórumon tájékoztatta az ágazat helyi képviselőit Gyula Város Önkormányzata a mezőgazdasági szférát érintő elképzeléseiről. Dr. Ökrös István, Gyula Város Képviselő-testülete Gazdasági Erőforrások Bizottságának elnöke koordinálásával megtartott fórumon elsőként dr. Erdész Ádám megyei levéltár-igazgató Gyula mezőgazdasági korszakain vezette végig a hallgatóságot.
– A múlt évszázadai közötti nagy léptékek tanulsága, hogy csak a mezőgazdaság szerves fejlesztése ér valamit. Meg kell keresni a gazdaságban, mentalitásban és munkakultúrában meglévő gyökereket, amelyekre lehet építeni. Másfelől szerves fejlesztésre lehet gondolni, hiszen jószerivel minden semmivé válik, ami nem lesz folytatható – hangsúlyozta dr. Erdész Ádám.
Dr. Görgényi Ernő polgármester a közeli és hosszú távú mezőgazdasági célokat vázolta fel.
– A mezőgazdaság Gyula stratégiai ágazata, hiszen harmincezer ember csupán a turizmusból nem fog tudni megélni. Úgy gondoljuk, hogy más utakat is keresnünk kell. Olyan intézkedésekkel szeretnénk segíteni a munkahelyteremtést, ami lendületbe hozza a Gyulán gyökerező ágazatokat. Munkahelyeket vállalkozók és gazdálkodók teremtenek, az önkormányzatnak pedig kedvező környezetet kell teremtenie a gazdaság szereplői számára. A kormányzat szerint a nemzetgazdaság kitörési pontja az egészségturizmus mellett a mezőgazdaság fejlesztése. Legfőbb célunk, hogy a helyi termékek helyben fogyasztását erősítsük, segítsük a piacteremtést. Fontos, hogy az önkormányzati intézmények és cégek gyulai termékeket vásároljanak. Az új parlament törvényessé tette, hogy nem kell közbeszerzési eljárást folytatni az alapanyagok beszerzéséhez, így a Gyulakonyha Nkft. újra helyi termelőktől tud vásárolni. A kórház esetében is nyitott kapukat döngetünk. Szeretnénk a gyulai piac helyzetét rendezni, „Gyulai termék” minősítést kell bevezetni, saját gyulai kertészetet és növényi génbank létrehozását kívánjuk elősegíteni. Támogatni fogjuk őshonos, tájjellegű növények újratelepítését is – sorolta a helyi mezőgazdaság helyzetét előremozdító terveket dr. Görgényi Ernő polgármester.
A helyi élelmezési rendszer újjászervezéséről Csáki Béláné, a Gyulakonyha Nkft. ügyvezető igazgatója beszélt. Arra buzdította a termelőket, hogy a régi időknek megfelelően termeljenek a konyhának azért, hogy friss és vegyszermentes ételek kerüljenek óvodáinkban, iskoláinkban és intézményeinkben az asztalra.
Dr. Kovács József, a Pándy Kálmán Megyei Kórház főigazgató főorvosa, országgyűlési képviselő elmondta, a nemzeti együttműködési programban a mezőgazdaság megújítása a kiemelt programok között szerepel. Meg kell teremteni a helyben termelt élelmiszerek helybeni értékesítésének biztonságos és gazdaságos feltételeit. Nagy probléma, hogy az Európai Unió országaiban általában a hazai cégek részesedése a közbeszerzések 70%-át képviseli. A végleges közbeszerzési törvény jövő év elején várható, aminek köszönhetően ez az arány megfordulhat. A vállalkozások adminisztratív terheit csökkenteni, egyszerűsíteni kell, úgy, hogy egy vállalkozás adatai elférjenek egy söralátéten.
A gyulai terméklogó és termékpolc bevezetéséről Alt Norbert alpolgármester adott tájékoztatást. A gyulai terméklogó mintegy védjegyként szerepelne a gyulai termékeken, illetve a termékeknek egy szakmai stáb által koordinált kritériumrendszernek kell majd megfelelniük. A védjeggyel a gyulai értékekre kívánják felhívni a figyelmet. A termékpolc-rendszerrel azt szeretnék elérni, hogy a kiskereskedők gyulai termékeket is forgalmazzanak.
Dr. Márai Géza, a Szent István Egyetem docense génbank- és tájgazdálkodási előadása után dr. Pocsay Gábor orvos régi gyümölcsfajtákat mutatott be. Egy alapítvány által a Kárpát-medencében régi gyümölcsfajták leírását és oltványát gyűjtik, szeretnék, ha újra elterjednének az őshonos fajták Gyulán.
A Körös–Maros Biofarm Kft. képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy jó mezőgazdaság nem jöhet létre jó mezőgazdasági utak nélkül. A fő mezőgazdasági utak legyenek szilárd burkolatúak, a bekötőutakat járhatón kell tartani. Össze kell fogni, vannak kezdeményezések, de nem tudnak jól szerveződni, pedig a helyi gazdákkal is szeretnének együttműködni.
Csordás Józsefné, a Tanyavilágban Élők Érdekvédelmi Egyesületének elnöke elmondta, hiába költ 3-4 millió forintot az önkormányzat a dűlőutak javítására, esős időben a nagy gépek újra feltörik. A dűlőutak egyik oldalán valamikor csatorna volt, de aztán jöttek a földkimérések, elszántották az út egy részét, a csatorna és a fák eltűntek. A felszólaló arra kért minden gazdát, hogy akinek földje van, a csatornát tartsa meg, a bokros területeket gondozza, mert akkor jó és száraz a dűlő, ha a bozót nem fogja fel a szelet.
Faragó Lajos Tamás, ki nyolc évig termeléstervezőként dolgozott, a hatékonyabb adás-vétel megkönnyítése érdekében ajánlja a Gyulakonyhának, hogy határozza meg a termelőknek, mely termékre és milyen mennyiségben van szükség. Ez a tárolási problémát is megoldaná.
Hack Józsefné arra hívta fel a figyelmet, hogy a tejjel foglalkozó termelők annyi tejterméket tudnak előállítani, amennyivel a Gyulakonyhát is elláthatnák, de sajnos nem tudják 1,5%-ra vagy 2,8%-ra beállítani a zsírtartalmat. Nem érti, húst miért nem vesz át a konyha, mikor van Gyulán olyan engedélyezett húsfeldolgozó, akinek boltja is van, HCCP-rendszert működtet, minden higiéniai követelménynek megfelel.
Faragó Lajosné arra kérte a döntéshozókat, hogy a pályázatok kiírása előtt kérjék ki a gazdák véleményét, önkormányzati szinten is tegyenek javaslatot. Nincs tőke a mezőgazdaságban, alapos, jól átgondolt, felfutó pályázatok kellenek. Már októberben tudni kéne, milyen pályázatok lesznek. Faragó Lajosné egy gazdanévsor összeállítását kérte.
Szilágyi Ferencné örül neki, hogy egy új állatvásártér kialakítását tervezi a városvezetés, emellett megjegyzi, jó lenne tudni, önkormányzati tulajdonú lesz-e, mert jelenleg sokat kell fizetni a mázsálásért. Kis tejfeldolgozó létrehozását sürgetné, mert az segítené az állattartók lehetőségeit, hiszen jelenleg 38 Ft-os felvásárlási áron csak a tejcsarnokban tudják átadni a tejet. Arról értesült a Körös Vízgazdálkodási Társulat hírleveléből, hogy mezőgazdasági vízszolgáltatásra 22 millió 50 ezer m3 öntözővizet használt fel 2010-ben. Ebből ő nem tapasztalt semmit, viszont nem szívták el földjéről a belvizet. Nem érti, mire használják fel az évi 42 ezer forintos érdekeltségi hozzájárulást.
Alt Norbert válaszában elmondta, egy állapotfelmérésből kiderült, 5-6 kezelője van a Gyula környéki csatornáknak. A városvezető megígérte, hogy a jövőben programszinten foglalkoznak a kialakult helyzettel. Dr. Kovács József szerint szakemberekre van szükség, olyanokra, akik az értékesítésben segíteni tudnak. Klaszterben kell gondolkodni, közösen kell elindulni – summázta az elhangzottakat az országgyűlési képviselő.
