Több szempontból is rendhagyó fotótárlat nyílt a művelődési házban. Sajnálatos módon a kiállítás megnyitóján, a falakon bemutatott fotósorozat kiállítója már nem lehetett jelen körünkben.
A napokban váratlanul elhunyt Balogh Csaba, akinek első kisgyermekkori emlékei a front előli meneküléshez és az osztrák unterfeisingbeni angol menekülttáborhoz fűződtek. A bemutatott képeket édesapja, Balogh Géza készítette, ezzel megörökítve családja életének ezt az 1944–1946-ból származó memoárjait. A gyulai Október 23 Alapítvány és a budapesti Osztrák Kulturális Fórum szervezésében létrejött kiállítás rendhagyó mivoltát tovább fokozta, hogy a képek a pusztítás nyomain kívül a menekülők hétköznapjainak vidámabb pillanataiba is betekintést engednek.
Ezek a képek egy fotózni szerető, egyszerű katonaember által készültek, körülbelül 70 évvel ezelőtt. Fotói hosszú évtizedekig lapultak egy szekrény mélyén, és az ezt megelőző, több mint egyéves szervezőmunka után sajnálom, hogy Csaba barátom már nem lehet jelen bemutatásukon. Vándorkiállításnak terveztük, így szeretnénk, ha ezek a képek máshová is eljutnának – mondta Bagyinszki Zoltán, a kiállítás szervezője.
Bálint Gergely átéléssel előadott verse után M. Szabó András, az Október 23 Alapítvány alapítója köszöntötte a megjelenteket.
- Balogh Csaba, édesapjának felvételeit átdolgozva, a történelem egy olyan részét mutatja be, amely nélkül szegényebbek lennénk. Székely családról lévén szó, fontos feleleveníteni a múltat, hiszen ma már a kettős állampolgárság lehetőségei adottak – mondta M. Szabó András megemlítve, hogy az elmúlt hetekben a magyar és román köztársasági elnök az autonómiáról is tárgyalt.
A hadifogságról legtöbbünknek például az orosz táborok szenvedése jut eszünkbe, hiszen majd minden családban van érintett. Ma sem tudjuk pontosan, de legalább 550 ezer magyar fogoly került a szovjet táborokba. Balogh Gézának, a X. székely gyalogezredben szolgáló hadtápos őrmesternek és családjának a sorsa másképpen alakult. Az angol táborban egészségügyi és táplálkozási szempontból szinte szanatóriumi körülmények között éltek, ahol a gyermekek Mikulás-csomagot kaptak, a felnőttek sítúrára mehettek.
- A szerző, többek között a tábori katonák emberségét igyekezett megörökíteni a fotókon, akik a háború embertelen körülményei között is humánusan bántak a foglyaikkal, és akiknek az életüket köszönthették – mutatta be a képek történelmi hátterét dr. Németh Csaba történész, muzeológus.
Az egyedülálló kiállítás november 18-ig látható a művelődési ház földszinti aulájában.
