Gyönyörű könyvet mutattak be nemrégiben a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban. Kiss György Munkácsy-díjas festő-, szobrász- és éremművész önnön világairól életműkötettel lepte meg rajongóit. Telt ház fogadta a könyvtár olvasótermében Kiss Györgyöt, újabb jeleként annak, hogy szeretik Gyulán.
– A könyv, a könyvtár nem pusztul el a digitális világban sem, mint ahogyan az emberi hang is megmarad – vezette be az estet Antall István, a Magyar Rádió irodalmi szerkesztője.
– Kiss György elindult, mint festő, és ha marad, benne lenne a magyar művészet élvonalában, de a tengeren túlról is érdeklődnének utána. Azonban szobrász lett, természetelvű, emberarcú alkotásokkal. Majd érdeklődése a vert érmek felé fordult. Monumentalitása, részletgazdagsága, ott van a legkisebb méretű alkotásban is. Árendás József esztétikai teljesítményével megmutatja, amit Kiss György el akar mondani. Könyv formájú műtárgy született – mondta elöljáróban Antall István.
A Kiss György világai című életműkötet grafikai tervezője Árendás József Munkácsy-díjas grafikusművész, a szerkesztő Krasznahorkai Géza Szinnyei-díjas könyvtárigazgató. A gyönyörű könyvet a gyulai Dürer Nyomda jelentette meg. Mert Kiss György megmaradt gyulainak. Újabb könyve készül, már nekifogott emlékei megírásának. Mindig volt mit mondanom a világról – kezdte Kiss György útjairól.
– A festészetet szerettem, mígnem azt éreztem, hogy olyan színes az élet, olyan sokszínű életet éltem, amit nem lehet a festészet nyelvén elmondani… Váltott, mert ujjain keresztül akarta érezni az anyagot. Kellett a tapintás. Le akarta győzni az anyagot – idézte akkori érzéseit, aki már iskolai évei alatt Derkovits-díjas volt, egyébként kőfaragó mester is. – Soha nem az anyagiak érdekeltek – szögezte le Kiss György, akit a pénz önfegyelemre tanított. Elmondása szerint egy 17 forintos pengével készítette egész életművét.
– Nem hiszek a gépek munkájában, a betűket is kézzel rajzolom. Érzékelnem kell, amiről beszélni akarok. Egy gesztus, egy tekintet, tájrészlet számomra nagyon fontos – avatta be hallgatóságát titkaiba. Krasznahorkai Géza elmondta, Kiss György realista, természeti alapon építi életművét. Elvonatkoztatása soha nem olyan mértékű, hogy ne lehessen visszakövetkeztetni a kiindulópontra. – Realista alapon öntörvényű – összegezte a könyvtárigazgató, aki sok katalógusban írt már Kiss György munkásságáról.
Kiss György 1982 körül hagyta abba a festészetet. Krasznahorkai Géza szerint a lényegeset akarta megmutatni, és ehhez sok volt a szín. Amikor bronzban kezdte készíteni festményeit, azok a döbbenet erejével hatottak. Lehet, még visszatér a festészethez…?
Igen, Kiss György hallgatósága előtt erre tett ígéretet: fog még festeni!
– Színes a világ. Ahogy az ember öregszik, azt is színesnek látja, amit korábban nem – összegezte, hol tart most világának ösvényein.
