Uticélunk: Ágya.
Az összeszokott csapathoz, Alt Norbert, Sós Imre, Bánhegyi Józsefhez a mai napon csatlakozott Pénzes Sándor is, aki intenzíven készítette a felvételeket.
Mivel mindössze kb. 30 km-re van a gyulai határátkelőtől, (magyar idő szerint) már reggel 10 órakor a kihalt Ágyán voltunk Olosz Lajos (1891-1977) szülőháza előtt. Csendes kis utca a Fő út végén jobbra.
Érdekes, itt nincsenek utcanevek, hanem a házak számozva vannak.
Komori Jánossal és Kiss Józseffel beszélgetünk tervünkről. Kiderül, hogy nekik van gyulai ROkonságuk.
Tőlük tudjuk meg, hogy a település polgármestere: Erdős Bálint.
Azt is ők árulják el, hogy a nagy csend annak tudható be, hogy előző este esküvő volt, ahol szinte mindenki ott volt. Náluk ez így szokás legtöbbször.
Mesélik, hogy a települést korábban csak magyarok lakták. A románok a falu szélen éltek.
A „Királyerdő” vadban gazdag volt, (szarvas, őz, vaddisznó), annak idején még Ceausescu is járt ide vadászni.
A rendszerváltás után többen próbálkoztak mezőgazdasággal, de már feladták.
Elindulunk a nem messze lévő kápolna, és az erdei stáció megnézéséhez, amit beszélgetőpartnereink javasoltak. Egy darabig autóval, majd gyalog közelítünk, miközben a Tőz partján találkozunk Péterfi Gyulával, aki Marosvásárhelyen született. Itt tehénpásztor.
Ő is útbaigazít bennünket. Jó helyen járunk. Átmegyünk a rönkhídon és a második bejárónál menjünk be az erdőbe, de ott már látni fogjuk. Jobb oldalunkon az ágyai erdő, bal oldalon szántás. Később rájöttünk, hogy mi eggyel korábban tértünk le. A vadászlesen tájékozódtunk. Végül megtaláltuk stációt, és a végén a kápolnát, melyet László főherceg 1895 szeptember 2-án bekövetkezett vadászbalesetből eredő halálának tiszteletére emeltek.
Ott jártunkkor a bekerített részen a fű magas volt, és teljesen nem lehetett körbejárni a néhány éve családi, egyházi és közadományokból felújított épületet a növényzettől.
Visszaindulunk, miközben sűrűn készítjük a felvételeket. Nem csak a kápolnát, hanem egyenként a stáció oszlopokat is megörökítjük. Az egyikben számunkra ismeretlen fajtájú darazsak költöztek be.
Nem lett nagyobb forgalom az utcákon akkor sem, amikor délután három körül megálltunk a templom előtt.
A református templom az 1700-as években épült. (közel 10 évig)
A templom kert nagy, gondozott, több bejárata is van az udvarra. Még játszótér is van.
A bejárat előtti kopjafa dátumai 1177-1997.
Murvai Sándor gondnok jóvoltából lehetőségünk van a templomot belülről is megnézni. Van működő orgona, a terem tiszta. Felmehetünk a harangtoronyba is, ahol három harang található. Itt kézzel működtetik. (az egyik harangot Aradon öntötte 1931-ben Hőnig Frigyes)
1980-as években cserélték le a zsindelytetőt, és ekkor emelték meg egy méterrel a tornyot is. A kazettából néhány megmaradt, mely az oldalrészben látható.
A templomba 70-80 fő jár, ünnepeken többen.
Az utóbbi információkat Módi József esperes úrtól tudjuk, aki időközben idejött. Szintén ő javasolta, hogy szeptember 11-én is látogassuk meg településüket, mikor is istentiszteletet tartanak a kápolnában.
