Mint hangjegyek a kottában, sorakozott 165 fiatal Erkel Ferenc szobra mellett, hogy a Himnusz megzenésítésének, nemzeti himnuszunk megszületésének 165. évfordulója alkalmából végigénekelje Kölcsey Ferenc versének valamennyi versszakát. A 2010-es Erkel-bicentenárium nyitó programsorozatának e különleges pillanata, a városunk közoktatási intézményeinek tanulóiból alakult kórus s előadása önmagában megtestesíti azt a szándékot, közös akaratot, hogy Erkel Ferenc szülővárosa, a gyulaiak apraja-nagyja méltó módon emlékezzék a legnagyobb magyar zeneszerzőre születésének 200. esztendejében. Hogy 2010-re a hangjegyekből dallam váljék, az ünnep csodaszép dallama.
Erkel Ferenc és a Himnusz ünnepe
– Kettős örömnap a mai, hiszen nemcsak a magyar Himnusz megszületésének 165. évfordulóját ünnepeljük, hanem egyik alkotóját is, Erkel Ferencet, aki Kölcsey Ferenc versét 1844-ben megzenésítette – emelte ki dr. Perjési Klára polgármester, országgyűlési képviselő a 2010-es Erkel-bicentenárium nyitó programsorozatának részeként a Százéves (Reinhardt) cukrászdában június 10-én tartott sajtótájékoztatón. Dr. Perjési Klára ismertette az e nappal nyilvánossá vált s egyben induló Kárpát-medencei pályázatot, melyet Gyula városa valamennyi magyar nyelvű általános- és középiskola számára meghirdet. Az intézmények diákjai Erkel-fal vagy Erkel-sarok készítésével, mely a kiváló zeneszerző, zongoraművész, karmester életének s művészetének állít méltó emléket, a nemzeti múlt, a haza, a művészet, a zene évezredes értékeit őrizhetik együtt a Kárpátokon belül, vagy akár azon túl is.
Három együttműködési megállapodás is született június 10-én Gyula városa és a termékeikkel a bicentenáriumi rendezvénysorozatot támogatni kívánó vállalkozások között. A Kézműves cukrászda Erkel-csemegetortát, táblás csokoládét és bonbont, a Harruckern Pálinka Manufaktúra szilvapálinkát, az aradi Wine Princess Kft. Balla Géza Pincészete pedig egy 2005-ös kadarkát hoz forgalomba, melyeken szerepel az emlékév Erkel-logója, s minden eladott termék árának egy százaléka az ünnepi esztendő megrendezését segíti. – A vörösbor és a pálinka sorszámozva kerülnek forgalomba, az első százat mindkét termékből megvásárolta Gyula városa, hogy az emlékév során árverésen értékesítse – folytatta dr. Perjési Klára. – Kezdeményezni szeretnénk, hogy november 7-e, Erkel Ferenc születésnapja 2010-től a Magyar Zenekultúra Napja legyen. Jövőre a Magyar Nemzeti Bank Erkel-emlékérmet bocsát ki, és tervezzük egy Erkel-emlékbélyeg kiadását is.
A város elsősorban önmagára számíthat
– Gyula város szívügye, hogy Erkel Ferenc 200. születésnapját méltóképpen, színvonalasan, szívvel-lélekkel ünnepelje, és ehhez a felvezető rendezvények a mai nappal elindultak – mondta el dr. Erdmann Gyula alpolgármester, az Erkel Emlékbizottság vezetője a sajtótájékoztatón. A város elsősorban önmagára számíthat az emlékév munkálataiban és finanszírozásában, mert az ország gazdasági helyzetéből következően nagyarányú kormányzati támogatást nem remélhet. Erkel szülőházának felújítása, az állandó kiállítás megújítása, a 2009. november 7-ei nagyszabású koncert az Aradi Filharmonikusok vendégszereplésével, a várszínház nyári Erkel-emlékestje, ahol Erkel legnépszerűbb operáinak áriai hangzanak majd el kiváló művészek tolmácsolásában, sorolta dr. Erdmann Gyula a feladatokat és programokat, a város minden erejét igénylik. A gyulai emlékév méltó zárásaként a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara ad koncertet 2010. november 7-én. A társaságot, Magyarország „legidősebb” zenekarát Erkel Ferenc alapította, aki az 1853-ban adott első koncertet is vezényelte.
Erkel – csokoládé, bor, pálinka
A Kézműves cukrászda évek óta készít Erkel-bonbont és Erkel tortát is, a tortának, ami egy tejszínes termék, most a tartós változatát alkotta meg Balogh László mestercukrász munkatársaival. A kiváló minőségű nyersanyagokból készült csemegetorta akár hat héten át is tökéletesen megőrzi minőségét, amit a légmentesen záró csokoládéburkolat biztosít. Az Erkel-bonbon mellé a cukrászda teljes választékából kiemelt bonbonok társultak, harmonikus bonbon-válogatást nyújtva egy dobozban. – Táblás csokoládét is készítettünk erre az alkalomra, beszélt Balogh László a különleges édességekről, és mindhárom terméket hasonló dizájnnal hozzuk forgalomba. Az eredeti Himnusz-kézirat mellett az emlékév Erkel-logója is megjelenik rajtuk.
Megtiszteltetés számunkra az együttműködés – hangsúlyozta Bálint Zoltán a Balla Géza Pincészet kereskedelmi igazgatója, mert bár elválaszt minket egy közigazgatásjogi határ, a közös történelmi tudat összekapcsol bennünket. A történelmi hagyományokra visszatekintve Ménes volt a régió bortermelő vidéke. A Balla Pincészet borait a klasszikustól eltérően rusztikus papírcsomagolásban hozza forgalomba, a 2005-ös kadarkára az együttműködés zálogaként az Erkel-logó került. A kiváló nedű 3000 darab sorszámozott palackban válik az ünnepségsorozat részévé.
A Harruckern Pálinka Manufaktúra Erkel-szilvóriummal kapcsolódik a bicentenáriumi eseményekhez, a terméken szintén megtalálható az Erkel-logó, mint az összefogás védjegye, s minden értékesített üveg árának egy százaléka, éppúgy, mint a csokoládé vagy a bor esetében, az emlékév megrendezését támogatja.
Jó a régi
A Civil Házban dr. Nagy Ádám numizmatikus himnusz-magángyűjteményéből nyílt kiállítás. Dr. Nagy Ádám harminc éven át a szegedi Móra Ferenc Múzeum munkatársa volt, s negyven esztendeje gyűjti a nemzetek, megkülönböztetett figyelemmel a magyar nemzet himnuszához kapcsolódó dokumentumokat, kéziratokat, kottákat és tárgyi emlékeket. Hosszú évtizedek óta élek a himnuszok vonzásában, mondta el a muzeológus a kiállítás megnyitóján, érdekel a hátterük, a lelkületük, a művészetük, irodalmi, zenei vonatkozásaik.
– 165 éve, hogy Erkel Ferenc megkomponálta Kölcsey szövegére a Himnuszt, és a Nemzeti Színház pályázatára beküldött zenemű egyhangú szavazással győzött – nyitotta meg a tárlatot dr. Erdmann Gyula alpolgármester, aki a Himnuszhoz kapcsolódóan azt a csodálatos –személyes, mégis közösségi – élményét is megosztotta a hallgatósággal, amikor a csíksomlyói búcsún több százezer ember együtt énekli a magyar Himnuszt. – 1845-ben az óbudai hajógyárban vízre bocsátották a Széchenyi-gőzőst, ekkor énekelték először a Himnuszt – folytatta dr. Erdmann Gyula. – A reformkornak köszönhetjük a Himnusz szövegét és zenéjét is, nem véletlenül, hiszen felemelőbb, felfelé ívelőbb nemzeti korszakunk aligha volt. Akkor minden a haladásról, a polgári átalakulásról, a népképviseletről, a felelős kormányról, a szabadságjogokról szólt, így született meg a Himnusz. A reformkor lelkületét érezzük ma is, ha énekeljük. Az 1950-es években Rákosi Mátyás ösztönzésére Révai József kultuszminiszter eltervezte, hogy Illyés Gyulával új himnuszt írat, melyet Kodály Zoltán fog megzenésíteni. Révai, puhatolózva, megkérdezte Kodályt, nem gondolja-e, hogy új himnusz kell az új kor jegyében. Kodály sosem volt bőbeszédű ember, akkor is csak annyit válaszolt: jó a régi.
Dr. Nagy Ádám magángyűjteménye nemcsak a Civil Házban, hanem a gyulavári kastélyban is otthonra talált, a kiállítások augusztus 20-ig várják a látogatókat.
