Egyedülálló hangulat részesei lehettünk hétvégén a várkertben, ahol a Körös-völgyi sokadalommal kezdődött meg a Gyulai Várszínház 47. évadja. A Békés Megyei IBSEN Oktatási, Művészeti és Közművelődési Nonprofit Kft. Kulturális Iroda által szervezett regionális népművészeti fesztivál a legmegfelelőbb helyszínen zajlott. A történelmi környezetben a fából készült standok és a korabeli jellegű sátrak között a kemencében készült ételek, a főtt kukorica, a frissen fűrészelt fa, a nyers bőr és a lovak illatának keveréke csak fokozta a hangulatot.
Péntek délelőtt szekeres hírnökök járták a várost, felhívva a vendégeskedő és itt lakó népek figyelmét a kezdődő eseményre, amely minden korosztálynak érdekes lehetett.
A művelődési központtól a várig tartó menettánc után következett a fesztivál és egyben az évad megnyitója. Először Gedeon József, a Gyulai Várszínház igazgatója köszöntötte a megjelenteket, aki a következő hat hét mintegy 50 rendezvényére hívta fel a figyelmet.
Ezután Pál Miklósné, a Magyarországi Népművészeti Egyesületek Szövetségének elnöke a következőket mondta:
– Ezen rendezvényen 11 éve találkoznak a népművészek és a népművészet kedvelői. A Kárpát-medencei magyaroknak és nemzetiségeknek népművészeti öröksége óriási terjedelmű, ápolása és átadása a következő generációknak nagyon fontos feladatunk.
Ezt követően Elekes Botond, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Kultúráért Felelős Államtitkárságának kabinetfőnöke elárulta, hogy a Gyulai Várszínház 47. évadjának műsora annyira felcsigázta az érdeklődését, hogy a következő hat hétben, lehetősége szerint többször ellátogat majd Gyulára.
– Az egyetemes magyar kultúra és a nemzetközi művészeti porond olyan meghatározó személyiségei lépnek majd színre, ami szent féltékenységet váltott ki belőlem, Budapesten lakó emberből. Az évadban Erkel Ferenc Hunyadi László operáját adják majd elő, ezzel méltón ünnepelve Erkel születésének 200. évfordulóját – mondta Elekes Botond.
Dr. Kovács József országgyűlési képviselő a néphagyományok ünnepének nevezte a Körös-völgyi sokadalmat.
– A Dél-Alföld sokszínű népművészetét bemutató város ilyenkor élő forgataggá válik, és kicsiknek, nagyoknak lehetőséget nyújt tanulásra, szórakozásra és pihenésre. Az Erkel-bicentenárium évében még egy különlegességre hívnám fel a figyelmet. Bemutatásra kerül majd a várszínházban Erkel Ferenc Sakk-játék című, korábban elveszett táncjátéka is – mondta dr. Kovács József.
Dr. Perjési Klára polgármester a következőket mondta: – Büszkék vagyunk, hogy a városnak saját színháza van, amelyik jó vezetéssel európai hírnévre tett szert. A kezdetben kortárs darabokat játszó színház ma már igazi összművészeti fesztiválokat nyújt, így mindenki megtalálhatja a magának tetsző eseményeket.
A megnyitó után Erkel Ferenc Hazám, hazám kezdetű dallamára felhúzták a vár falára a várszínház zászlaját, amit három ágyúdörgés követett.
Ezután vetettük bele magunkat a számtalan kézműves mesterségeket felvonultató forgatagba. Szövés, fonás, csipkeverés, fafaragás, csuhé- és szalmafonás, nemezelés, agyagozás, bőrözés, gyöngyfűzés, mézeskalács-készítés, viseletvarrás, tökkarcolás, és még ki tudja, mennyi szépséget és érdekességet találtunk. Miután a fűzfavessző kosarak közül párom kiválasztotta a számára legszebbet, a maratott és festett tojások felé vettük az irányt, hogy írókára tegyünk szert. Szabó Éva népművésznél találtunk is megfelelőt, közben érdekességeket is mesélt. Elárulta, hogy jogásznak készült, végül ebben találta meg kedvét, és hogy tíz éve űzi már ezt a foglalkozást, de csak nemrégen tudta meg, hogy dédanyja messze földről híres mestere volt az efféle tojásdíszítésnek.
A hétvégén, a színpadokon egymásnak adták a stafétát a mesemondók, a néptáncos és népzenész gyermekek és felnőttek, a várkertben vásári komédiások kurjongattak, a vár mögött a Kerecsényi Íjász Egyesület táborában nyilak surrantak és találtak célba. A számtalan inger hamar meghozta éhünket is, amit főtt kukoricával és kemencés lángossal zavartunk el, közben sörrel öblögetve. A sötétedéssel nemcsak nekünk jött meg az étvágyunk. A szúnyogok miatt immár nemcsak a színpadon táncoló férfiak csapkodták a lábszárukat, hanem mindenki a környéken, nemre való tekintet nélkül. Friedrich Endre népzenész és népi hangszerkészítő Isten adta áldásként ajánlott fel némi szúnyogriasztót, ami ezután kissé kordában tartotta a vérszívók étvágyát.
Másnap, napközben muszáj volt kipróbálni az előző nap még csak távolról megfigyelt csoszogit és más népi játékokat. Fahalacskákat horgásztunk ki, meg diót terelgettünk két madzag segítségével egy lyukas lapon. Míg barátnőm nagy tehetséggel gólyalábbal tanult meg járni, nekem Buda irányát kellett mutatnom az egyre súlyosodó petrencés rúd nevű játékban. Sikerünket néhány petákkal jutalmazta a vásáros komédiás. Akinek kigyűlt a 10, mézeskalácsot választhatott.
Később a varázslatos Sárkányföldön és Hetedhétországban tettünk látogatást, ahol be lehetett kukucskálni a Vasorrú bába mézeskalács házikójába, és találkozhattunk egy igazi háromfejű sárkánnyal.
