Gyula Város Képviselő-testülete döntött a Gyula Business Park határ menti inkubátorház építési pályázat benyújtásáról június 24-ei ülésén. A déli elkerülőút mentén épülő ipari park pályázatának önerejét, a pályázatkezelő cég javaslatára, 5%-ról 10%-ra emelte meg a képviselő-testület. A döntés értelmében mintegy 58 millió forint önerőt biztosít az önkormányzat a beruházáshoz.
– Az inkubátorház új lehetőséget biztosít majd a városunkban működő vállalkozásoknak, amelyek kitelepülhetnek oda, illetve újabb vállalkozások jöhetnek létre az új ipari park területén. A gazdasági fellendülés időszakára elkészülhet a Business Park, s elősegítheti a munkahelyteremtést, ami az új önkormányzat kiemelt célja kell hogy legyen – fogalmazta meg dr. Görgényi Ernő, a Fidesz polgármesterjelöltje, a jobboldal frakcióvezetője, aki a június 24-ei testületi ülés jelentősebb döntéseiről tartott sajtótájékoztatót.
A polgármesterjelölt stratégiai célnak nevezte a várfürdő fejlesztését.
– A testület döntött a várfürdő további fejlesztésének forrásösszetételéről. A 2,5 milliárd forint összegű fejlesztésből 1 milliárd 250 millió forint lenne a pályázati forrás, 200 millió forintot a Gyulai Várfürdő Kft. tenne hozzá, az önkormányzat pedig 1 milliárd 50 millió forint tagi kölcsönt adna a kft.-nek a fejlesztéshez. Egyelőre elvi döntést hozott erről a képviselő-testület, a tagi kölcsönt abban az esetben folyósítja az önkormányzat a várfürdőnek, ha nyer a kft. fürdőfejlesztési pályázata – hangsúlyozta dr. Görgényi Ernő.
A frakcióvezető hozzátette, ez a döntés azért nevezhető stratégiainak, mert az önkormányzat ezzel kötvénye sorsáról is döntött.
– Gyula Város Önkormányzata 2007-ben bocsátott ki 2 milliárd forint névértékben kötvényt. Ebből az összegből 650 millió forint értékben kiváltotta kedvezőtlen kamatozású hiteleit, a fennmaradó összeget pedig lekötötte. A Fidesz korábbi döntési javaslata értelmében a fennmaradó kötvénypénz csak megtérülő és munkahelyteremtő fejlesztésekre fordítható. Mi a fürdő fejlesztését ilyennek gondoljuk. Az önkormányzat lépéskényszerben van, mivel a várfürdő korábbi fejlesztései mára korszerűtlenné váltak, időközben pedig a környező fürdők jelentős mértékben emelték színvonalukat. Gyulán az elmúlt években rengeteg panzió épült, és több szállodafejlesztés is folyamatban van. A várfürdő fejlesztése ezért nemcsak az önkormányzat, hanem mindannyiunk érdeke – fejtette ki dr. Görgényi Ernő. A fejlesztés végeztével a Gyulai Várfürdő Kft.-nek saját bevételeiből kell majd az önkormányzatnak az 1 milliárd 50 millió forint összegű tagi kölcsönt visszafizetni.
Végezetül az úgynevezett CAMINUS-ügyről beszélt a képviselő. Korábban cikkeztünk arról, hogy a Fidesz szerint az előző választási ciklusban az önkormányzatot hátrányosan érintő szerződést kötött az akkori városvezetés. Ezt támasztja alá az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálta is. A Szemünk fénye program keretében olyan szerződést kötött a korábbi városvezetés, amelynek keretében nem saját forrásból és/vagy hitelből végezte el az óvodákban s az iskolákban a világításkorszerűsítést, hanem egy céget bízott meg a beruházáshoz szükséges hitelfelvétellel és a kivitelezéssel, majd pedig az így elkészült munkát bérelte ettől a cégtől. Az önkormányzat ezzel kifizette a bank és a magáncég hasznát is. Az ÁSZ szerint ezzel teljesen indokolatlanul nagy nyereséget biztosított az önkormányzat egy magáncégnek. Az ÁSZ azt állapította meg a szerződésekkel kapcsolatosan, hogy nem volt hatékony a rendelkezésre álló források felhasználása, mivel az önkormányzatnál a konstrukcióból adódó fizetési kötelezettségre nem nyújtott fedezetet az elért energiamegtakarítás, az önkormányzatnak a futamidő alatt összesen 60 millió 279 Ft fizetési többlete keletkezett. Továbbá a fejlesztések középtávon 5–15 év alatt nem térültek meg, a megtérülési idő 80 év az egyiknél, 25 év a másik szerződésnél.
Az ügyet felettébb tanulságosnak nevezte dr. Görgényi Ernő. Ugyanis az időközben elvégzett vizsgálat szerint az önkormányzat mérnöki osztályának számításai hibásak voltak a megtakarítást illetően, ahogy a CAMINUS Rt. ajánlata is hibás számításon alapult. A képviselő hangsúlyozta, hogy a szándékosság egyik esetben sem bizonyítható.
– A számítások 48% megtakarítást ígértek, s az önkormányzatnak ebből kellett volna a többletköltséget fedeznie. A kivitelezést követően az önkormányzat kiértékelte a villamosenergia-megtakarítást, ami 6 hónap után 22,72%-os volt. Egyértelművé vált tehát, hogy a finanszírozás többletköltségei ebből nem voltak fedezhetők. E tények ismeretében a testület 2005-ben mégis úgy döntött, hogy újabb szerződést köt a CAMINUS Rt.-vel, s tették ezt pályáztatás nélkül – mondta el dr. Görgényi Ernő.
A tények és az új fejlemények ismeretében a vizsgálat tovább folytatódik. A Fidesz azt szeretné megtudni, hogy a korábbi városvezetés miért döntött a program folytatása mellett, ha az ígért megtakarítás elmaradt, illetve miért pályáztatás nélkül bízták meg másodjára a CAMINUS Rt.-t. A Fidesz korábban a Szemünk fénye programot egyszerűen „zsebünk fénye programnak” nevezte, utalva a lehetséges visszaélésekre. A szeptemberi ülésen folytatódik az ügylet boncolgatása.
