Az emberélet fordulópontjainak – születés, házasságkötés, halálozás – nyilvántartása évszázadokon keresztül az egyházi hatóságok privilégiuma volt. A plébánosok, lelkészek állították ki az egyházközséghez tartozó hívek keresztleveleit, házasság- és halottleveleit vagy a családi lapokat. A százados gyakorlat megváltoztatására, az egyházi reformok bevezetésére a XIX. század legvégén került sor. Az állami anyakönyvezés a Szapáry-kormány alatt 1894-ben emelkedett törvényerőre, az előkészítő munkálatokban Lukács György belügyminisztériumi titkár – utóbb Békés vármegye főispánja, a József Szanatórium életre hívója – jutott meghatározó szerephez.
Az állami anyakönyvekről rendelkező jogszabály 1895. október 1-jén lépett életbe, bevezetését országszerte nagy érdeklődés kísérte. A lapok is hírt adtak az új állami hivatalokról, Budapesten jó pár hétig még a kirakatok is fekete, habos selyem magyar ruhákkal, anyakönyvvezetői atillákkal, aranyhímzésű, címeres, nemzetiszínű vállszalagokkal, sastollas kucsmákkal, a polgári házasságra vonatkozó képekkel voltak tele. Gyulán az állami anyakönyvi hivatal vezetője Dutkay Béla polgármester lett, az anyakönyvvezető-helyettesi posztot Ricsek János viselte, aki a fentihez hasonló magyar díszruhát készíttetett magának. Ricsek János regisztrálta az első gyulai állami anyakönyvi bejegyzést, Tar Andrásné Nagy P. Klára 43 esztendős helybeli asszony halálesetét, még október 1-jén. Másnap, október 2-án vezette be a születési anyakönyvbe Szűcs András világrajöttét. Ricsek János anyakönyvezte az első gyulai ikerszülést, Márkus Miklós és Vaszkán Perszida 1895. október 5-én, a hajnali órákban született fiát és leányát.
A legnagyobb kíváncsiság mindenütt az esketéseket kísérte, többnyire sok néző gyűlt össze ilyenkor. Az első polgári házasságkötésekre csak október második felétől került sor, ugyanis a törvény tizennégy napban állapította meg a kihirdetési időt. Gyulán elsőként Kiss Lajos és mátkája, Rostás Erzsébet szakácsnő járult Dutkay Béla elé, 1895. október 22-én házasodtak össze. Ugyancsak a polgármester adta össze a második jegyespárt – Pallag Lászlót és Bíró Juliannát – a nagy nyilvánosság előtt, a városháza dísztermében. Ricsek János anyakönyvvezető-helyettes első ízben Herodek István vendéglős és Schmidt Gizella házasságkötésénél működött közre október 23-án. A vőlegény két évvel korábban elhunyt édesapja a gyulaiak Poldi bácsija, a Magyar Király szálloda tulajdonosa, Herodek Lipót volt. Az alig húszesztendős menyasszony Schmidt Antal rézműves és Greiz Julianna házasságából származott, a tanúk – Schmidt József könyvvezető és Schmidt Gyula vaskereskedő – is az ő családjából kerültek ki.
A házasulandók kihirdetése rendre folytatódott a későbbiekben is, s „Ricsek bátyánk, a mi polgári páterünk – közölte a Békés 1895. októberi száma – ki is ragasztott már vagy tizenkét cédulát a fekete táblára. A szembe levő falon függő árverési hirdetmények cinikus egykedvűséggel néznek le az új kollégára, mely indiszkrét módon elárulja, hogy X úr, ki róm. kat., 42 éves, elvált úriember barátságot köt Y kisasszonnyal, ki 28 éves ref. váltóképes hajadon. Ez tényleg a legnagyobb hibája a Ricsek bácsi táblájának: elárulja azt a féltett titkot, a hölgyek évszámát, melyet húsztól huszonnyolcig oly művészettel rejtegettek pártában maradt hajadonok.”
